A község temploma feltételezhetően a XI-XII. századtól létezett. A mostani templomot 1800-ban, késő barokk stílusban olasz építészek építették. A Szent Kelemen titulusú templomot 1800. november 16-án szentelték fel. Az mozaik oltárképet a kesztölci születésű, Kanadában élő festőművész, Nyilas Tibor készítette. A plébánia előtt 1790-ben készült kőkereszt található.
A község falumúzeuma 1964-ben alakult, épülete 1757-ben épült. A múzeum célja megőrizni nemzeti múltunk értékeit. A kiállított anyag átfogó képet nyújt az ezeréves helység történetéről.
Az 1800-as évek elején faragták a népies barokk stílus jegyeit viselő Szent Orbán-szobrot.
Salamon barlang
Kémény szikla
Kesztölctől kb. 3 km-re található Klastrompuszta, a csendes üdülőhely, melynek romkertje történelmi időket idéz (Szent Kereszt monostor). Az egyetlen magyar alapítású rend klastromában itt, Klastrompusztán éltek a remete pálosok. A 13. század elején a pilisi erdőkben egyre nagyobb számban húzódtak meg remeték. Az esztergomi kanonok, Özséb tartotta velük a rendszeres kapcsolatot. A tatárjárás után, 1246-ban lemondott vagyonáról és Báncsa István érsek hozzájárulásával a Pilisbe vonult remetéskedni. Megalapította a pálos szerzetesrendet. Maga köré gyűjtötte a remetéket, és a barlangok közelében a pilisi rengetegben kis templomot és monostort emeltek a Szent Kereszt tiszteletére. Ez volt a pálos szerzetesrend első kolostora. Özséb rendfőnöksége 1250-1270-ig tartott. Halála után 1270-1290-ig Benedek, majd 1290-1300-ig István volt a Szent Kereszt monostor rendfőnöke. Mindhármójukat Klastrompusztán, a monostor területén temették el. Klastrompuszta 1250-1304-ig az itt alapított pálos szerzetesrendnek a központja volt. Az új rendfőnök, Lőrinc 1304-ben új monostort alapított Buda mellett, s hamarosan az a monostor lett a pálos rend végleges központja.
A klastrompusztai kolostort a törökök a mohácsi vész évében Esztergomból Budára vonultukban felégették. A maradványokat utóbb meghódította a természet. Bokrok, fák nőttek a középkori épületromok felett. A tűzvészt követően a terület elnéptelenedett. A török kiűzése után az elpusztult monostoraikat kereső pálos szerzetesek nem találták meg a klastrompusztai monostor maradványait. Helyette a hegy túloldalán lévő Pilisszentkereszt község cisztercita kolostorának romjait vélték az egykori Szent Kereszt monostor maradványainak.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Szent Kelemen-templomAnyakönyvek: 1787-től.
Kesztölc – kedvezô földrajzi fekvésénél fogva – már ôsidôk óta lakott hely. Honfoglalás elôtti neve ismeretlen. A helység mai neve elôször I. Gézának a garamszentbenedeki apátság részére 1075-ben kelt adománylevelében fordul elô. A király itt hét szôlôt és öt vincellért adott a Bars megyei szentbenedekrendi monostornak. A XIII. sz.-tól már az esztergomi káptalannak is van itt birtoka. Az erre vonatkozó adománylevél 1304-ben Vencel cseh király Esztergomba való betörésekor megsemmisült. A török idôben sem néptelenedik el teljesen a község. 1593-ban 10 lakott portája van.
Albert király 1439-ben megerôsíti az esztergomi káptalant itteni birtokaiban. Ez alkalommal egy „Nyír” nevû pusztáról emlékezik meg. A község Esztergom felé esô egyik dûlôje ma is a Nyíri nevet viseli. Az idôk folyamán az esztergomi káptalan elfoglalta a garamszentbenedeki apátság itteni birtokát, ami ellen a monostor 1512-ben tiltakozott. A XVIII. század elején magyarok lakják, majd egyre több szlovákot telepítenek be. Plébániája középkori eredetû. Az 1629-es Pázmány-féle összeírás, amely az 1397. évi esztergomi káptalani statútumokkal kapcsolatos feljegyzésen alapszik, az exempt plébániák között említi. Kesztölc az 1562. évi nagyszombati zsinatra is meghívást kap. 1593-ban már, mint Esztergom megyei község szerepel, akkor 10 portája van. Ezt erôsíti meg az 1647-évi összeírás is. Lelkipásztori ellátása a törökök kiûzése után igen változatos. Licenciátusok mûködnek 1665–1695 között. Van amikor Kesztölc látja el a közeli falvakat, van amikor Kesztölc lesz filia. 1787-tôl újra plébánia. Ôsi temploma a ma „öreg temetô”-nek mondott dombon állt. Padlózatának kövei megegyeznek a Klastrompusztán nemrég feltárt elsô pálos kolostor templomának kövezetével. Az 1732-es visitatio canonica szerint: „Nagy-Csév filiája... az esztergomi káptalan birtoka. Szent Kelemen tiszteletére épült fatornyos temploma dombon, a falun kívül, 500 lépésnyire fekszik. A falu közepén harangláb is van. Iskola-mester is mûködik. A gyónóképes hívek száma 231.” Mai templomát (200 m2) 1800. november 1-jén szentelik fel. – Az egyházi tulajdonban levô plébániaház 1800-ból származik. A község határában levô klastrompusztai romok a Boldog Özséb által 1250 táján alapított és királyi segítséggel épített Szent Kereszt pálos anyakolostor romjai. Itt temették el Boldog Özsébet, a pálos rend alapítóját. A feltárt romtemplom oltárára vastag süttôi márványlap kerül, melyet 1989. október 4-én Dr. Várszegi Asztrik OSB esztergomi segédpüspök áld meg. A cinteremben a rend elsô három generálisának sírja fölé a helybéli erdészet fatornyot épített.
