Velence 5166 lakosú (2010. január 1.) város a Velencei-tó északkeleti oldalán, a 7-es főközlekedési út és a 30a-s/Székesfehérvár-Budapest/ vasútvonal mentén, Gárdony mellett fekszik. Velence a Buda és az Adriai-tenger között futó fő kereskedelmi út mellett feküdt, így már a római korban komoly településnek számított a Savaria és Aquincum között futó hadiúton. A középkorban valószínűleg székesfehérvári épületeken dolgozó olasz, velencei mesteremberek éltek itt. Ők adhatták a település nevét.[7] A település legrégebbi temploma az 1690 körül épült református templom. A 19. században a városban élt Molla Szádik, akinek a sírját a helyi temetőben találjuk. Az 1930-as években a község, Gárdonyhoz hasonlóan, üdülőfaluvá vált, komoly fejlődésnek indult. Az 1970-es években ismét fellendülő Velencén épült meg az ország első Ifjúsági és Kiránduló Központja. 2004-ben városi rangot kapott a település.
Velence legnagyobb vonzerejét természetesen a tó, illetve a tó északi oldalán lomhán elterülő velencei hegység lankái jelentik. A nádszigetes víztükör a felette magasodó kertekkel, szőlővel és erdőivel borította dombokkal és a köré épült településsel képezi Velence nagyközséget.
A római katolikus temploma 1830 körül épült klasszicista stílusban, főoltárképe védett.
A református templom 1747-ben, barokk stílusban épült.
Velence legnagyobb vonzerejét természetesen a tó, illetve a tó északi oldalán lomhán elterülő velencei hegység lankái jelentik. A nádszigetes víztükör a felette magasodó kertekkel, szőlővel és erdőivel borította dombokkal és a köré épült településsel képezi Velence nagyközséget.
A római katolikus temploma 1830 körül épült klasszicista stílusban, főoltárképe védett.
A református templom 1747-ben, barokk stílusban épült.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
