Tordas 2082 lakosú (2010. január 1.) község Érd és a Velencei-tó között félúton. A település és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, amit a környéken talált nagyszámú bronzkor-i és római kori lelet is igazol.
Az egykori, itt átmenő római út Ráckeresztúr, Martonvásár, Tordas, Gyúró vonalát érintve Göböljárás pusztánál érte el az egykori Aquincum (Óbuda) - Floriana (Csákvár) egykori római főutat.
A település nevét írásos források 1270-ben említik először, Thordos alakban. Ekkor nemesi birtok volt. A település birtokosa, Martonvásári Gergely itteni földjét és szőleit a margitszigeti apácáknak adta.
1276-ban mint a "Nagy út" melletti Turdos van említve. Egy ez évi pápai összeírás szerint az apácák itt három nagy szőlőt birtokoltak Chaba néhai felesége hagyatékából.
1328-ban Tardas alakban említik, mint Mortunwasara melletti helyet. Egy oklevél szerint ez évben (Tétény nemzetség-beli) Péter bán fia Lőrinc fia Pál mester Tordast 50 M-ért eladta Gyletus fia Miklósnak.
A fennmaradt írásos adatok szerint Tordas (Tardos) 1328-ban Martonvásár, és 1337-ben Kuldó (ma Gyúró) határaként van említve. Kuldó határa akkor a tordasi (tardosi) templomig ért, és szelte a falu kertjét.
A település lakói – már az Árpád-korban is – főleg mezőgazdaságból, szőlőművelésből élnek. Azonban nagy az ingázás a közeli nagyvárosok felé is.
1945 után a falu közigazgatását a szomszédos Gyúró településsel vonták össze.
A családsegítő és gyermekjóléti, építésügyi feladatok ellátására társulást hoztak létre Martonvásár, Gyúró, Kajászó és Tordas települések bevonásával.
A római katolikus templom 1760-ban barokk stílusban épült.
Az evangélikus temploma későbarokk stílusban 1790-ben épűlt.
Az egykori Sajnovics-kastély a XVIII. században épült barokk stílusban. Sajnovics János jezsuita szerzetes, híres nyelvész és csillagász, akinek a szobrát a község főterén, a szülőházát a kastélyban találjuk.
Az egykori, itt átmenő római út Ráckeresztúr, Martonvásár, Tordas, Gyúró vonalát érintve Göböljárás pusztánál érte el az egykori Aquincum (Óbuda) - Floriana (Csákvár) egykori római főutat.
A település nevét írásos források 1270-ben említik először, Thordos alakban. Ekkor nemesi birtok volt. A település birtokosa, Martonvásári Gergely itteni földjét és szőleit a margitszigeti apácáknak adta.
1276-ban mint a "Nagy út" melletti Turdos van említve. Egy ez évi pápai összeírás szerint az apácák itt három nagy szőlőt birtokoltak Chaba néhai felesége hagyatékából.
1328-ban Tardas alakban említik, mint Mortunwasara melletti helyet. Egy oklevél szerint ez évben (Tétény nemzetség-beli) Péter bán fia Lőrinc fia Pál mester Tordast 50 M-ért eladta Gyletus fia Miklósnak.
A fennmaradt írásos adatok szerint Tordas (Tardos) 1328-ban Martonvásár, és 1337-ben Kuldó (ma Gyúró) határaként van említve. Kuldó határa akkor a tordasi (tardosi) templomig ért, és szelte a falu kertjét.
A település lakói – már az Árpád-korban is – főleg mezőgazdaságból, szőlőművelésből élnek. Azonban nagy az ingázás a közeli nagyvárosok felé is.
1945 után a falu közigazgatását a szomszédos Gyúró településsel vonták össze.
A családsegítő és gyermekjóléti, építésügyi feladatok ellátására társulást hoztak létre Martonvásár, Gyúró, Kajászó és Tordas települések bevonásával.
A római katolikus templom 1760-ban barokk stílusban épült.
Az evangélikus temploma későbarokk stílusban 1790-ben épűlt.
Az egykori Sajnovics-kastély a XVIII. században épült barokk stílusban. Sajnovics János jezsuita szerzetes, híres nyelvész és csillagász, akinek a szobrát a község főterén, a szülőházát a kastélyban találjuk.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Gyümölcsoltó Boldogasszony templom 1731-től kápolnás hely, a templom 1758-60 között épült. Kezdetben Vál filiája, 1843-68 között Gyúróé, majd ismét Válé. 1946-tól önálló lelkészség; 1964-től plébánia.
Anyakönyvek: 1946-tól
Historia Domus: 1960-tól
