Ráckeresztúr 3311 lakosú (2010. január 1.) nagyközség Ercsitől 6 kilométerre, északkeletre fekszik. A mai Dunántúl földje, amint a régészeti leletek mutatják, már 4500 évvel ezelőtt lakott volt. A Duna, a Szent László-patak, a Váli-patak és a Velencei-tó között vélhetően árterületek húzódtak. A 12. században szaporodtak el a földbeásott házak, felmenő fallal. A Szent István király szervezése nyomán megindult település kialakulása még be sem fejeződött, amikor az országot a tatárok megtámadták, és feldúlták. Az 1240-es években a lakosság nagy része elpusztult, a kialakult életterek lerombolódta, A Dunántúl keleti része, Kerezthur körzete is, először a 14. századból pontosabban 1347-ből származó Nagy Lajos király korából földi Káptalan által végzett határjárási okmányban találhatjuk meg. Ettől az évtől számítjuk településünk korát is. 2002 szeptember 14-én címerszenteléssel ünnepeltük falunk 655 éves születés napját. A XIV-XVI században Kerezthur és környéke virágzó vidéknek számított. A török dúlás azonban véget vetett a békés fejlődésnek. A lakosság nagy része kipusztult A 150 éves török uralom végén a lakosság lélekszámát a betelepítésekkel növelték a volt hódoltsági területeket. Így a 17. század első harmadában kezdődött meg a rácok betelepülése Fejér megyébe, Kerezthurra is. Erre az időszakra tehető falunk nevében megváltoztatása, a régi Kerezthúrból ekkor lett Ráckeresztúr. A későbbiekben Kapitány Gyula esperes plébános adatai szerint Heister generális örököseitől vette meg a birtoktestet, báró Feldmann Anzelm 1717-ben. Ő építette a templomot, amit a bejárat feletti címerrajz is megörökített, 1727-1730 között Cziráky gróf tulajdonába ment át az akkori település. A templom falfestményeit Kontuly Béla készítette az 50-es években. A belső átalakításokat a 70-es években a Műemlékfelügyelőség hozzájárulásával Németh Aurélia szobrászművész készítette. A templom felújítása a 2002-ben nyert állami támogatásból és a Székesfehérvári püspökség támogatásából jelenleg is folyik. A tetőszerkezet cseréjét a torony felújítása követi. Ráckeresztúr egyetlen műemlék jellegű épülete a Római Katolikus Templom, illetve a település Martonvásár felőli határában található Szentháromságot ábrázoló szobor.
A II. József kori összeírás nyomán tudható, „Ráckeresztúr” falunak 91 lakóháza volt. Keresztény családok 128-an voltak. Papi rendből való 1 fő, és mesteremberek 5 fő, parasztok 28 fő házi és kerti zsellérek 119 fő stb. A község 1830. évi népessége 1316 fő, ez 1900-ra, 1846.ra növekedett. Napjainkban 2003-ban, több mint 3200-an élnek a teleülésen A teleülés belterülete is lassan növekszik. A 2000-ben készített település rendezési terv ismét újabb külterületek bevonását, új utcák nyitásával a belterületek jobb kihasználását tűzte ki célul.
Az 1848-as Forradalom és Szabadságharcban az akkori keresztúri lakosság is kivette részét, erről családi elbeszélések árulkodnak. A 48-as Hősökre minden évben megemlékeznek falunk lakói egy 1956 és 1848 hőseinek emlékére állított emlékműnél a Hősi parkban.
Az első világháború és az azt követő trianoni béke diktátum a Ráckeresztúri családokat is érintette. Halottaik emlékére a Hősi parkba felállították az első emlékművet, amely egy szuronyos magyar katonát ábrázol. Az emlékmű oldalán olvasható az elesettek névsora.
A Nyugodt békeidőkben, mely fejlődést hozott Ráckeresztúrra is, a második Világháború vetett véget, amely jelentős károkat okozott a községben. 20 lakóház teljesen lakhatatlanná vált, 50 házat pedig kisebb-nagyobb javításokkal használhatóvá tudtak tenni. 370 lakóépület maradt lakható. A II. világháborúban sok ráckeresztúri esett el, sokat lehurcoltak ahonnét aztán sohasem tértek vissza. Voltak polgári áldozatai is a frontok átvonulásainak. A halottak emlékét két emlékmű is őrzi, amely csak a rendszerváltást követően került megépítésre. Az egyiken a háborúból vissza nem tért Ráckeresztúriak neveivel.
A településen és környezetében elesett szovjet és más nemzetiségű katonákat a jelenlegi Hősök terén több tömegsírba helyezték el, amely elé hatalmas beton hasáb épült, még a háborút követő demokratizálás az 50-es évek elejére megváltozott. A főleg földműveléssel foglalkozó lakosság nagyobb részét a Termelő Szövetkezetekbe tömörítették 1950 október 22-én volt Ráckeresztúron az első helyi Tanácstestületi választása, amelyet 1956 októberének pár napját kivéve 1990 szeptember 30-ig működtettek Az 1956-os események Ráckeresztúr lakosságát is megérintették, sokan a forradalom mellé álltak. A Szovjet csapatok 1956 novemberi bevonulása után a nemzetőrökre, forradalmárokra nehéz évek vártak falunkban is. A rendszerváltást követően emlékhely épült, ahol minden évben október 23-án megemlékezik a falu az akkori eseményekről. 2001 óta Ráckeresztúron ismét van Nemzetőrség.
1990-ben Ráckeresztúron is lezajlottak az első helyhatósági választások. A falu polgármestert és kilenc képviselőt választott, Ráckeresztúr megindulhatott végre a XX századi fejlődése útján. Saját kutakkal megépült a helyi vízhálózat, amelyet ma a település üzemeltet. Országos programok keretében kiépült a gázvezeték hálózat és a telefonhálózat. Több éves megszakítással új tornaterem épült 2002-re. Új gyógyszertár szépíti a kialakulóban lévő új faluközpontot, ahová áttelepült a Polgármesteri hivatal is. 2001-ben falutáblák kerültek az utcák végére. Az utca nevek megváltoztak, magyar költők, írók, és zeneszerzők neveit kapták. Szent-István király – és Szent László király emlékmű készült az elmúlt két évben. Új vállalkozások jelentek meg a település Ercsi felőli részén. A fiatalok 2002-ben birtokukba vehették a Kastélyban kialakított Teleházat.
Ezt példázva 2012-ben megnyílt a Boszorkánykonyha nevű új étkezde és a Szkarabeusz Szépségszalon a Hősök-terén. A település lakói számára új lehetőséget nyújt a Hősök terén működő ingyenesen használható Wifi hálózat is.Az utóbbi időben a település kommunikációját tekintve is megfigyelhetőek fejlődések. A település mellett több bolt, vállalkozás és itt működő szakkör is megtalálható a facebookon. Így akár a Szent László Víz Kft. is rendszeresen értesítheti a lakosságot az esetleges kellemetlenségekről. A fejlesztés érdekében pedig a jövőben még több új üzlet nyílik, épülnek az új házak.
A római katolikus temploma a XVIII. században épült.
A II. József kori összeírás nyomán tudható, „Ráckeresztúr” falunak 91 lakóháza volt. Keresztény családok 128-an voltak. Papi rendből való 1 fő, és mesteremberek 5 fő, parasztok 28 fő házi és kerti zsellérek 119 fő stb. A község 1830. évi népessége 1316 fő, ez 1900-ra, 1846.ra növekedett. Napjainkban 2003-ban, több mint 3200-an élnek a teleülésen A teleülés belterülete is lassan növekszik. A 2000-ben készített település rendezési terv ismét újabb külterületek bevonását, új utcák nyitásával a belterületek jobb kihasználását tűzte ki célul.
Az 1848-as Forradalom és Szabadságharcban az akkori keresztúri lakosság is kivette részét, erről családi elbeszélések árulkodnak. A 48-as Hősökre minden évben megemlékeznek falunk lakói egy 1956 és 1848 hőseinek emlékére állított emlékműnél a Hősi parkban.
Az első világháború és az azt követő trianoni béke diktátum a Ráckeresztúri családokat is érintette. Halottaik emlékére a Hősi parkba felállították az első emlékművet, amely egy szuronyos magyar katonát ábrázol. Az emlékmű oldalán olvasható az elesettek névsora.
A Nyugodt békeidőkben, mely fejlődést hozott Ráckeresztúrra is, a második Világháború vetett véget, amely jelentős károkat okozott a községben. 20 lakóház teljesen lakhatatlanná vált, 50 házat pedig kisebb-nagyobb javításokkal használhatóvá tudtak tenni. 370 lakóépület maradt lakható. A II. világháborúban sok ráckeresztúri esett el, sokat lehurcoltak ahonnét aztán sohasem tértek vissza. Voltak polgári áldozatai is a frontok átvonulásainak. A halottak emlékét két emlékmű is őrzi, amely csak a rendszerváltást követően került megépítésre. Az egyiken a háborúból vissza nem tért Ráckeresztúriak neveivel.
A településen és környezetében elesett szovjet és más nemzetiségű katonákat a jelenlegi Hősök terén több tömegsírba helyezték el, amely elé hatalmas beton hasáb épült, még a háborút követő demokratizálás az 50-es évek elejére megváltozott. A főleg földműveléssel foglalkozó lakosság nagyobb részét a Termelő Szövetkezetekbe tömörítették 1950 október 22-én volt Ráckeresztúron az első helyi Tanácstestületi választása, amelyet 1956 októberének pár napját kivéve 1990 szeptember 30-ig működtettek Az 1956-os események Ráckeresztúr lakosságát is megérintették, sokan a forradalom mellé álltak. A Szovjet csapatok 1956 novemberi bevonulása után a nemzetőrökre, forradalmárokra nehéz évek vártak falunkban is. A rendszerváltást követően emlékhely épült, ahol minden évben október 23-án megemlékezik a falu az akkori eseményekről. 2001 óta Ráckeresztúron ismét van Nemzetőrség.
1990-ben Ráckeresztúron is lezajlottak az első helyhatósági választások. A falu polgármestert és kilenc képviselőt választott, Ráckeresztúr megindulhatott végre a XX századi fejlődése útján. Saját kutakkal megépült a helyi vízhálózat, amelyet ma a település üzemeltet. Országos programok keretében kiépült a gázvezeték hálózat és a telefonhálózat. Több éves megszakítással új tornaterem épült 2002-re. Új gyógyszertár szépíti a kialakulóban lévő új faluközpontot, ahová áttelepült a Polgármesteri hivatal is. 2001-ben falutáblák kerültek az utcák végére. Az utca nevek megváltoztak, magyar költők, írók, és zeneszerzők neveit kapták. Szent-István király – és Szent László király emlékmű készült az elmúlt két évben. Új vállalkozások jelentek meg a település Ercsi felőli részén. A fiatalok 2002-ben birtokukba vehették a Kastélyban kialakított Teleházat.
Ezt példázva 2012-ben megnyílt a Boszorkánykonyha nevű új étkezde és a Szkarabeusz Szépségszalon a Hősök-terén. A település lakói számára új lehetőséget nyújt a Hősök terén működő ingyenesen használható Wifi hálózat is.Az utóbbi időben a település kommunikációját tekintve is megfigyelhetőek fejlődések. A település mellett több bolt, vállalkozás és itt működő szakkör is megtalálható a facebookon. Így akár a Szent László Víz Kft. is rendszeresen értesítheti a lakosságot az esetleges kellemetlenségekről. A fejlesztés érdekében pedig a jövőben még több új üzlet nyílik, épülnek az új házak.
A római katolikus temploma a XVIII. században épült.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Szent Kereszt felmagasztalása templomA templom építése 1720-as években kezdődött, a régi templom helyén. Közben többször megsérült, tornya leégett, majd vihar pusztította el. Véglegesen 1952-ben készült el.
Historia Domus: 1944-től
