Pázmánd 2043 lakosú velencei-hegységi (2010. január 1.) község, Gárdonytól északkeletre, 10 kilométerre fekszik. Pázmánd és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, amit a területén feltárt kora vaskor-ból származó temető leletei, s az itt átmenő római hadiút, és római kori település nyomai is bizonyítanak.
A falut és környékét még I. István király adta Hontnak és Pázmány-nak, az államalapítás idején, akiknek e környék lett nyári szálláshelye, s a későbbiekben itt alakult ki a mai falu is. Hont és Pázmány, a későbbi Hont-Pázmány nemzetség megalapítója, s róluk vette nevét a település. A tatárjárás idejéből a településről írásos emlék nem maradt fenn, az 1500-as évekről azonban már fennmaradt néhány adat: a Székesfehérvár-ról kivonuló török csapatok útjába eső települést a törökök templomával együtt felégették, s az csak a XVIII. század elején népesedett újra, nagyrészt szlovák telepesekkel.
1517-ben Pázmánd a Buzlay családé és Buzlay Mózes Katalin nevű leányáé volt.
1593-ban a baracskai Pálffyak kapják adományba.
1637-ben a Pálffy családtól Jakussics György vásárolta meg, és még ez évben a komáromi jezsuitáknak adományozta, akik itt templomot és kastélyt építettek. Első templomukat a törökök elpusztították, de az a falu lakosainak segítségével újra felépült.
A XVIII. század közepén Mária Terézia a falut Kempelen János generálisnak adományozta, kinek a falu – II. József nek 1782-ben a szerzetesrendek feloszlatásáról hozott rendelete után – végleg tulajdonába került.
Kempelen János halála után fiáé Kempelen Nándor-é, majd Imréé lett.
1800-as években a Lyka család vásárolta meg.
1863-ban a falu a templommal és a kastéllyal együtt leégett.
* A római katolikus templom a XII. században épült román stílusban. Ebből az időből maradt meg a tornya a két rézsűs, félköríves ablakkal. A két hatalmas támív XV. századi. A középkori templom elpusztult, helyette 1719-ben építettek újat. Egyetlen hajójához félköríves szentély csatlakozik. A szentélyben két vörös márvány sírkő látható, a XIX. század elejéről.
* Jezsuita rendház épülete – Ma iskola működik benne. A kastély a XVIII. század elején épült, jezsuita rendháznak. 1775-ben Kempelen János tábornoké lett. 1860-től Lyka Döme birtokolta. Az egyemeletes kastélynak lépcsős kapuzata van, efelett ovális ablak nyílik. A hullámos oromzatban Lyka Döme címere található.
* Nepomuki Szt. János szobor.
* Jankovich kúria, a templom és a kastély után a falu harmadik legidősebb épülete.
* Tájház.
* Vízimalom.
A falut és környékét még I. István király adta Hontnak és Pázmány-nak, az államalapítás idején, akiknek e környék lett nyári szálláshelye, s a későbbiekben itt alakult ki a mai falu is. Hont és Pázmány, a későbbi Hont-Pázmány nemzetség megalapítója, s róluk vette nevét a település. A tatárjárás idejéből a településről írásos emlék nem maradt fenn, az 1500-as évekről azonban már fennmaradt néhány adat: a Székesfehérvár-ról kivonuló török csapatok útjába eső települést a törökök templomával együtt felégették, s az csak a XVIII. század elején népesedett újra, nagyrészt szlovák telepesekkel.
1517-ben Pázmánd a Buzlay családé és Buzlay Mózes Katalin nevű leányáé volt.
1593-ban a baracskai Pálffyak kapják adományba.
1637-ben a Pálffy családtól Jakussics György vásárolta meg, és még ez évben a komáromi jezsuitáknak adományozta, akik itt templomot és kastélyt építettek. Első templomukat a törökök elpusztították, de az a falu lakosainak segítségével újra felépült.
A XVIII. század közepén Mária Terézia a falut Kempelen János generálisnak adományozta, kinek a falu – II. József nek 1782-ben a szerzetesrendek feloszlatásáról hozott rendelete után – végleg tulajdonába került.
Kempelen János halála után fiáé Kempelen Nándor-é, majd Imréé lett.
1800-as években a Lyka család vásárolta meg.
1863-ban a falu a templommal és a kastéllyal együtt leégett.
* A római katolikus templom a XII. században épült román stílusban. Ebből az időből maradt meg a tornya a két rézsűs, félköríves ablakkal. A két hatalmas támív XV. századi. A középkori templom elpusztult, helyette 1719-ben építettek újat. Egyetlen hajójához félköríves szentély csatlakozik. A szentélyben két vörös márvány sírkő látható, a XIX. század elejéről.
* Jezsuita rendház épülete – Ma iskola működik benne. A kastély a XVIII. század elején épült, jezsuita rendháznak. 1775-ben Kempelen János tábornoké lett. 1860-től Lyka Döme birtokolta. Az egyemeletes kastélynak lépcsős kapuzata van, efelett ovális ablak nyílik. A hullámos oromzatban Lyka Döme címere található.
* Nepomuki Szt. János szobor.
* Jankovich kúria, a templom és a kastély után a falu harmadik legidősebb épülete.
* Tájház.
* Vízimalom.
http://kd.bloglog.hu/page/13/

A templom a középkori templom helyén, 1718-19 folyamán épül barokk stílusban.
Anyakönyvek: kereszteltekről és házasultakról 1721-től, megholtakról 1722-től
Historia Domus: 1959-től