Martonvásár 5756 lakosú (2010. január 1.) város a 7-es főközlekedési út és az M7-es autópálya, valamint a 30a-s/Székesfehérvár- Budapest/ vasútvonal mentén fekszik. A helység a Velencei-tótól mindössze 13 kilométerre található. Martonvásár valószínűleg már id. sz előtt lakott település volt a Szentlászló-patak mellett két oldalon, kelta népek vagy szarmaták lakhatták, római császárok hódításai után a honfoglaló magyarok vették szálláshelyül, erről tanúskodnak a tárgyi emlékek, s régészeti bejárások is. A 11. században sűrűn lakott hely lehetett. 1268-ban elsőként már mint vásáros hely említik, amely a kereskedelem élénkülésével csak tovább bővült, mivel a Buda – Fehérvár kereskedelmi út mentén feküdt. Ekkor valószínűleg Fehérvár után Martonvásár Fejér megye legnagyobb városa. A törökök 1526-ban, 1528-ban, 1541-ben, 1543-ban, 1545-ben és 1551-ben vezettek hadjáratot a településen keresztül, így világosan kitűnik, hogy a 16. század közepére már teljesen elnéptelenedett.
Az 1770-es években a Brunszvik család kezére került a terület. Ők nagyszabású építkezésbe kezdtek, 1773 és 1776 között római katolikus templomot, valamint egy barokk kastélyt építettek (ezt 1870-ben neogót stílusban alakították át), nagyszámú telepest vonzottak a korábban kihalt faluba. A város nagy büszkesége, hogy 1800-ban itt vendégeskedett Ludwig van Beethoven.
Korán, már 1861-ben kapcsolódott a település a vasúti hálózatba, a Déli Vasúttársaság Buda–Nagykanizsa vonalára, amely sokáig a második legjelentősebb vasútvonal volt Magyarországon. A Martonvásáron épült vasútállomás szolgált a lassú szerelvények szénnel és vízzel való feltöltésére is. A lehetőségek ellenére azonban Martonvásár továbbra is csak a mezőgazdaság területén emelkedett ki, terményeinek a vasút jó piacot biztosított a közeli fővárosban.
A második világháború súlyos pusztításokat végzett a településen, ahol a Brunszvik család korábbi birtokainak szétosztásával nagy lehetőség nyílt a mezőgazdaság további növelésére. 1951-ben mezőgazdasági kutatóintézet alakult a faluban, amely 1953-tól kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll, mindenkor a legfejlettebb hasonló intézmény volt Magyarországon. Szintén ebben az időszakban alakult ki Martonvásár turizmusa. Amelynek nagy növekedése 1991 után az első „Martonvásári Napok” megrendezésével kezdődött.
1985 és 1994 között a település külterületén fekvő Martonvásári Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották fogva a szigorított javító-nevelő munkára ítélt személyeket. A település 2005-ben kapott városi rangot.
A mai Martonvásár kialakulását a Brunszvik családnak köszönheti, melynek tagjai az 1700-as évek második felében telepítették újra a török hódoltság alatt kihalt falut és ismét civilizációt teremtettek a kopár pusztán. A zenerajongó család jó barátságban volt Beethovennel, aki 1800–1820 között többször is járt a martonvásári birtokon. Brunszvik Ferenchez baráti kapcsolatok fűzték, neki dedikálta a híres Appasionata-szonátát. A gróf nővérei, Teréz és Jozefin a zeneköltő tehetséges tanítványai voltak. (A zenetörténet rejtélye, hogy melyikük volt a “halhatatlan kedves”.)
A martonvásári temető Brunszvik-kriptájában nyugszik Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda, az “Angyalkert” megalapítója. (1828). Ennek tiszteletére a kastélyparkban óvodamúzeumot létesítettek.
Itt található a Brunszvik-kastély, mely 1773–75 között épült, barokk stílusban. Ma látható angol neogótikus formáját 1875-ben kapta. Egykori berendezéséből csak egy kályha maradt meg. A kastélyban ma a MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete működik, de jutott hely egy kis Beethoven -emlékgyűjteménynek is. A kastélyhoz barokk stílusú római katolikus templom kapcsolódik, mivel eredetileg annak a kápolnája volt. 1773-1775 között építette Brunszvik József. Homlokzatán torony emelkedik, s fülkékben Szent István és Szent László szobrai láthatók, a kapu felett található a Brunszvik-címer. Az egyhajós templom szentélyének boltozatán J. I. Cymbal szép freskói láthatók. Szintén a XVIII. században készült az oltárok stukkó szobrai és a főoltár Szent Anna-képe. A kriptában nyugszik Brunszvik Teréz.
A kastély parkja természetvédelmi terület, eredetileg 100, ma 60 hektár. A romantikus “tájképi” hangulatú parkban a Szent László-patak vizének felduzzasztásával tó keletkezett, rajta sziget, a szigeten pedig szabadtéri színpad, Beethoven mellszobrával.
Nyaranta itt rendezik meg a nevezetes Beethoven-hangversenyeket. A park hatalmas lombhullató és örökzöld fái alatt több szobrot is találunk, a magyar mezőgazdaság fejlesztésének nagyjairól. A Martonvásári Napok keretében a nyári rendezvénysorozat programjai: helyi képzőművészek kiállítása, mesterkurzus, rock & roll-estek, koncertek, egyház-, folklór-, és klasszikus zenei koncertek.
Az 1770-es években a Brunszvik család kezére került a terület. Ők nagyszabású építkezésbe kezdtek, 1773 és 1776 között római katolikus templomot, valamint egy barokk kastélyt építettek (ezt 1870-ben neogót stílusban alakították át), nagyszámú telepest vonzottak a korábban kihalt faluba. A város nagy büszkesége, hogy 1800-ban itt vendégeskedett Ludwig van Beethoven.
Korán, már 1861-ben kapcsolódott a település a vasúti hálózatba, a Déli Vasúttársaság Buda–Nagykanizsa vonalára, amely sokáig a második legjelentősebb vasútvonal volt Magyarországon. A Martonvásáron épült vasútállomás szolgált a lassú szerelvények szénnel és vízzel való feltöltésére is. A lehetőségek ellenére azonban Martonvásár továbbra is csak a mezőgazdaság területén emelkedett ki, terményeinek a vasút jó piacot biztosított a közeli fővárosban.
A második világháború súlyos pusztításokat végzett a településen, ahol a Brunszvik család korábbi birtokainak szétosztásával nagy lehetőség nyílt a mezőgazdaság további növelésére. 1951-ben mezőgazdasági kutatóintézet alakult a faluban, amely 1953-tól kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll, mindenkor a legfejlettebb hasonló intézmény volt Magyarországon. Szintén ebben az időszakban alakult ki Martonvásár turizmusa. Amelynek nagy növekedése 1991 után az első „Martonvásári Napok” megrendezésével kezdődött.
1985 és 1994 között a település külterületén fekvő Martonvásári Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották fogva a szigorított javító-nevelő munkára ítélt személyeket. A település 2005-ben kapott városi rangot.
A mai Martonvásár kialakulását a Brunszvik családnak köszönheti, melynek tagjai az 1700-as évek második felében telepítették újra a török hódoltság alatt kihalt falut és ismét civilizációt teremtettek a kopár pusztán. A zenerajongó család jó barátságban volt Beethovennel, aki 1800–1820 között többször is járt a martonvásári birtokon. Brunszvik Ferenchez baráti kapcsolatok fűzték, neki dedikálta a híres Appasionata-szonátát. A gróf nővérei, Teréz és Jozefin a zeneköltő tehetséges tanítványai voltak. (A zenetörténet rejtélye, hogy melyikük volt a “halhatatlan kedves”.)
A martonvásári temető Brunszvik-kriptájában nyugszik Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda, az “Angyalkert” megalapítója. (1828). Ennek tiszteletére a kastélyparkban óvodamúzeumot létesítettek.
Itt található a Brunszvik-kastély, mely 1773–75 között épült, barokk stílusban. Ma látható angol neogótikus formáját 1875-ben kapta. Egykori berendezéséből csak egy kályha maradt meg. A kastélyban ma a MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete működik, de jutott hely egy kis Beethoven -emlékgyűjteménynek is. A kastélyhoz barokk stílusú római katolikus templom kapcsolódik, mivel eredetileg annak a kápolnája volt. 1773-1775 között építette Brunszvik József. Homlokzatán torony emelkedik, s fülkékben Szent István és Szent László szobrai láthatók, a kapu felett található a Brunszvik-címer. Az egyhajós templom szentélyének boltozatán J. I. Cymbal szép freskói láthatók. Szintén a XVIII. században készült az oltárok stukkó szobrai és a főoltár Szent Anna-képe. A kriptában nyugszik Brunszvik Teréz.
A kastély parkja természetvédelmi terület, eredetileg 100, ma 60 hektár. A romantikus “tájképi” hangulatú parkban a Szent László-patak vizének felduzzasztásával tó keletkezett, rajta sziget, a szigeten pedig szabadtéri színpad, Beethoven mellszobrával.
Nyaranta itt rendezik meg a nevezetes Beethoven-hangversenyeket. A park hatalmas lombhullató és örökzöld fái alatt több szobrot is találunk, a magyar mezőgazdaság fejlesztésének nagyjairól. A Martonvásári Napok keretében a nyári rendezvénysorozat programjai: helyi képzőművészek kiállítása, mesterkurzus, rock & roll-estek, koncertek, egyház-, folklór-, és klasszikus zenei koncertek.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
