Kápolnásnyék 3525 lakosú (2010. január 1.) nagyközség a 7-es főközlekedési út, a M7-es autópálya és a 30a-s/Székesfehérvár-Budapest/ vasútvonal mentén, a Velencei-tó partján fekszik. A környéken előkerült bronzkori leletek bizonyítják, hogy a terület már az őskorban lakott volt.
A település neve a honfoglaláskori Nyék törzs nevéből származik, amelynek egyik mellékága lakhatta a települést. Koppány legyőzése után Nyék feltehetőleg királynéi birtok lett. Első írásos említése 1193-ból származik Neck néven. Később Kápolnás Nyék, Káposztás Nyék, illetve Fertőfő Nyék néven is említik, de a Buda és Fehérvár közötti úttól délre fekvő település nem tett szert különösebb jelentőségre. A török időkben a határvidéken fekvő falut komolyan sújtotta a kettős adóztatás (A Magyar Királyság és a Török Birodalom is beszedte adóit), így népessége megcsappant, és az 1543. évi török hadjárat során lakatlanná is vált.
A falu csak 1772 körül kezdett újra benépesedni. Itt született 1800. december 1-jén Vörösmarty Mihály. A 19. század során Alsó és Felső Nyék néven két részből állt. A település fejlődésére a Déli Vasút 1861-es átadása sem jelentett különösebb hatást.
Mai arculatát az 1930-as években nyerte el, amikor a fellendülő velencei-tavi idegenforgalom kereskedelmi és szolgáltató bázisává vált. Ebben az időszakban telefonközponttal, csendőrőrssel, körzeti orvosi rendszerrel, vasútállomással és malommal gyarapodott a település.
A fejlődést a II. világháború visszavetette (nagy páncélos csaták voltak a község területén és környékén), a lakosság jelentős része elpusztult, és a település elmaradt a környék többi településétől. Az 1970-es-1980-as években a velencei nagyközségi közös tanács igazgatta a falut.
Függetlenségét 1990-ben nyerte vissza, és komoly fejlődésnek indult, így ismét a Velencei-tó idegenforgalmának egyik háttérbázisává vált, ahol számos új kereskedelmi és szolgáltató létesítmény jött létre, és az infrastruktúra is gyors ütemben fejlődött
A református templom 1812-ben épült, majd 1866-ban neogót stílusban átalakították.
Itt született a kiemelkedő magyar költő, Vörösmarty Mihály. A költő emlékmúzeuma az egykori ispánlak földszintes, a XVIII. században épült épületében található. Öt szobában helyezték el Vörösmarty életét, munkásságát felidéző gyűjteményt. A múzeum kertjében látható Vörösmarty mellszobra, Vígh Tamás szobrászművész alkotása.
A település neve a honfoglaláskori Nyék törzs nevéből származik, amelynek egyik mellékága lakhatta a települést. Koppány legyőzése után Nyék feltehetőleg királynéi birtok lett. Első írásos említése 1193-ból származik Neck néven. Később Kápolnás Nyék, Káposztás Nyék, illetve Fertőfő Nyék néven is említik, de a Buda és Fehérvár közötti úttól délre fekvő település nem tett szert különösebb jelentőségre. A török időkben a határvidéken fekvő falut komolyan sújtotta a kettős adóztatás (A Magyar Királyság és a Török Birodalom is beszedte adóit), így népessége megcsappant, és az 1543. évi török hadjárat során lakatlanná is vált.
A falu csak 1772 körül kezdett újra benépesedni. Itt született 1800. december 1-jén Vörösmarty Mihály. A 19. század során Alsó és Felső Nyék néven két részből állt. A település fejlődésére a Déli Vasút 1861-es átadása sem jelentett különösebb hatást.
Mai arculatát az 1930-as években nyerte el, amikor a fellendülő velencei-tavi idegenforgalom kereskedelmi és szolgáltató bázisává vált. Ebben az időszakban telefonközponttal, csendőrőrssel, körzeti orvosi rendszerrel, vasútállomással és malommal gyarapodott a település.
A fejlődést a II. világháború visszavetette (nagy páncélos csaták voltak a község területén és környékén), a lakosság jelentős része elpusztult, és a település elmaradt a környék többi településétől. Az 1970-es-1980-as években a velencei nagyközségi közös tanács igazgatta a falut.
Függetlenségét 1990-ben nyerte vissza, és komoly fejlődésnek indult, így ismét a Velencei-tó idegenforgalmának egyik háttérbázisává vált, ahol számos új kereskedelmi és szolgáltató létesítmény jött létre, és az infrastruktúra is gyors ütemben fejlődött
A református templom 1812-ben épült, majd 1866-ban neogót stílusban átalakították.
Itt született a kiemelkedő magyar költő, Vörösmarty Mihály. A költő emlékmúzeuma az egykori ispánlak földszintes, a XVIII. században épült épületében található. Öt szobában helyezték el Vörösmarty életét, munkásságát felidéző gyűjteményt. A múzeum kertjében látható Vörösmarty mellszobra, Vígh Tamás szobrászművész alkotása.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Jézus Szíve templom1788-ig Pázmánd, majd Velence filiája. 1935-ben önálló lelkészség, 1949-től plébánia. Mai temploma 1938-ban épült.
Anyakönyvek: 1936-től
Historia Domus: 1935-től
Pettendi Urunk színeváltozása kápolna
Pettend filia kápolnája 1902-ben létesült. 1935-ig Pázmánd filiája, ekkor csatolják Kápolnásnyékhez.
