Baracska 3741 lakosú (2010. január 1.) község a 7-es főközlekedési út és a 30a-s/Székesfehérvár-Budapest/ vasútvonal mentén Gárdonytól északkeletre, 12 kilométerre fekszik. Baracska és környéke már az ókorban is lakott helynek számított, a falu északi részén előkerült nagyszámú római korból származó lelet alapján.
A település Bojta kun (kabar) vezértől származtatott Baracska nemzetség fészke.
Neve már 1212-ben felbukkan oklevélben, ekkor Boroksa alakban írták, és már templomos hely volt. Itt épült fel a Baracska nemzetség Mindenszentek tiszteletére épült monostora.
1212-ben Baran fia Ipolit itteni saját egyházának (eccl-e sue, quam in pr-o nomine Boroksa construxit in honore…) adta baracskai birtokát és a hozzá tartozó földekkel, szolgákkal, s állatokkal együtt, s végül ajándékozott még három ezüst serleget is, 7 M súlyban.
Ez a nemzetségi azonban a tatárjárás alatt elpusztult, mivel többé nincs említve.
1289 táján Baracskai Pál fiai pereskednek Kartali Jaakkal és Berki Tamással.
A középkorban nemesi birtokosok lakták, a török kortól pusztává vált.
Fényes Elek a Magyarország Geographiai Szótára (1851) című művében az alábbiakat írja Baracskáról: "Baracska, puszta, Székes-Fejér vgyében, Martonvásár és Velencze közt a budai országútban, 379 kath., 1018 ref., 12 evang., 41 zsidó lak. Ref. anyaekklézsia. Nagy termékeny határ. F. u. Pázmándy, Szűcs, Roboz, Kenessy, Hollósy, Kazay, Domokos, s m t."
1850 májusában Vörösmarty Mihály házat és földet vásárolt a községhez tartozó Szentivánpusztán. 1853 tavaszáig tartózkodott itt, itt írta „Előszó" című költeményét.
Közigazgatási területén 1945 óta büntetés-végrehajtási munkáltatást szolgáló állami tulajdonú gazdaság üzemel. Itt működik a Baracskai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet.
* Református templom - Klasszicista stílusban épült 1783-ban. 1944-45-ben leégett, majd 1957-58-ban eredeti formájában állították helyre.
* Vörösmarty Mihály emlékműve.
A település Bojta kun (kabar) vezértől származtatott Baracska nemzetség fészke.
Neve már 1212-ben felbukkan oklevélben, ekkor Boroksa alakban írták, és már templomos hely volt. Itt épült fel a Baracska nemzetség Mindenszentek tiszteletére épült monostora.
1212-ben Baran fia Ipolit itteni saját egyházának (eccl-e sue, quam in pr-o nomine Boroksa construxit in honore…) adta baracskai birtokát és a hozzá tartozó földekkel, szolgákkal, s állatokkal együtt, s végül ajándékozott még három ezüst serleget is, 7 M súlyban.
Ez a nemzetségi azonban a tatárjárás alatt elpusztult, mivel többé nincs említve.
1289 táján Baracskai Pál fiai pereskednek Kartali Jaakkal és Berki Tamással.
A középkorban nemesi birtokosok lakták, a török kortól pusztává vált.
Fényes Elek a Magyarország Geographiai Szótára (1851) című művében az alábbiakat írja Baracskáról: "Baracska, puszta, Székes-Fejér vgyében, Martonvásár és Velencze közt a budai országútban, 379 kath., 1018 ref., 12 evang., 41 zsidó lak. Ref. anyaekklézsia. Nagy termékeny határ. F. u. Pázmándy, Szűcs, Roboz, Kenessy, Hollósy, Kazay, Domokos, s m t."
1850 májusában Vörösmarty Mihály házat és földet vásárolt a községhez tartozó Szentivánpusztán. 1853 tavaszáig tartózkodott itt, itt írta „Előszó" című költeményét.
Közigazgatási területén 1945 óta büntetés-végrehajtási munkáltatást szolgáló állami tulajdonú gazdaság üzemel. Itt működik a Baracskai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet.
* Református templom - Klasszicista stílusban épült 1783-ban. 1944-45-ben leégett, majd 1957-58-ban eredeti formájában állították helyre.
* Vörösmarty Mihály emlékműve.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
Mindenszentek templom1743-ig Tárnok, 1772-ig Ráckeresztúr, majd 1934-ig Martonvásár filiája, 1934-ben önálló lelkészség alakul, 1960-tól plébánia. Mai templomának építése 1942-ben kezdődött, de a háború miatt, csak 1957-re készült el.
Anyakönyvek: 1934-től
Historia Domus: 1934-től
