Dunaújváros 48108 lakosú (2011. január 1.) , a legkisebb területű megyei jogú város, Fejér megye második legnagyobb létszámú városa a 6-os és a 62-es főközlekedési főútvonalak találkozásánál, hazánk geometria középpontjához közel, a Duna jobb partján terül el. A helységet érinti a 42-es/Paks- Dunaújváros-Pusztaszabolcs/ és 43-as/Rétszilas-Mezőfalva-Dunaújváros/ vasútvonalak is. A Duna-menti magaspart kiemelkedő része a Pentelei- löszplató mindig stratégiai jelentőségű hely volt, amit igazol a feltárt bronzkori temető. Világhírű a „Kosziderpadlás” itt előkerült bronzkori lelet-együttese. A Római Birodalom Duna menti határvidékén ugyanez a fennsík hadászati jelentőségű katonai település, Intercisa helyszíne. A honfoglalást követően 1238-ban ránk maradt oklevél szerint Pantaleon görög orvos-szentről elnevezett monostor állt a Duna szigetén. Innen ered a három patak /Felsőfoki, Lebuki, Alsófoki/ összefolyásánál elhelyezkedő folyóparti település, az 1833-tól mezővárosi rangot nyert Dunapentele neve. A kiegyezést követően nagyközségi státuszt betöltő, a XX. Század közepére csaknem négyezres létszámot elérő Dunapentele fontos hely Adony és Dunaföldvár között. Egy új vaskohászati üzem szükségességét már a XIX. században Széchenyi István felvetette. A hazai kohászat fejlesztését célozta az 1938. márciusában meghirdetett úgynevezett „Győri Program”. A hengerelt termékeket kibocsátó állami vasmű helyszínéül a MÁVAG szakértői az Ajka és Bodajk közötti, vagy a Dunaföldvár és Kalocsa közötti térséget javasolták. Az Ipari Minisztérium 1943-ban telepítési helyként Győr, Párkány, Kiskunlacháza, Dunaföldvár térségeit vizsgálva Győr mellett döntött. A megkezdett beruházást félbeszakították a bombázások. Ekkor merült fel első ízben új Duna-menti telepítési helyként Mohács térsége, ám a háború miatt a terv meghiúsult. A II. Világháború után az új iparfejlesztési stratégia sürgetővé tette egy új kohászati nagyüzem megépítését. Ennek helyéül a fejlesztési tervek Mohácsot jelölték ki. Az építkezés ott el is kezdődött. A Jugoszláviával elhidegülő viszony miatt a Minisztertanács 1949. december 28-án döntéseit megváltoztatva a felépítendő vas és acélipari kombinát, valamint a hozzá tartozó lakótelep helyéül a Dunapentele és Kisapostag közötti nagy kiterjedésű fennsíkot jelölte ki. Az új város és a vasmű építése 1950. május 2-án kezdődött el. Sokezren jöttek az országból Dunapentelére. Az idesereglettek szakértelme, munkakultúrája, műveltsége, életfelfogása sok tekintetben eltérő volt. A korszak erőltetett iparfejlesztése, prioritásként kezelte a vas- és acélipari üzemek, valamint a kiszolgáló létesítmények mielőbbi termelésbe állítását. Ezért az ország különböző kohászati, nehézipari üzemeiből a legjobb szakembereket irányították az épülő műhöz, az új városba. Az új technológiák meghonosításához, sikeres működtetéséhez mindenkinek a tudására, gyakorlatias ötleteire volt szükség. A bárkitől való, célravezető megoldások iránti fogadókészség, az adaptált technológiák tökéletesítésére való hajlandóság máig ható örökségként jellemzi a dunaújvárosi munkavállalók szellemiségét, innovatív fogadókészségét. Megtorpanásokkal ugyan /1954. évi leállítás, 1956-os forradalom/, de folyamatosan épült az időközben többszöri névváltoztatáson áteső város és vasmű. Az Intercisa Múzeumban őrzött dokumentum szerint 14800-an kérték, hogy Sztálin nevét vegye fel a város és a vasmű. Az 1951. november7-én felvett nevet az 1956-os forradalom törli, bukása után visszaáll a „kért” név. Helyi kezdeményezésre a Minisztertanács 1961. november 26-án változtatta Dunaújvárosra a település nevét. Hazai viszonylatban páratlan folyamat ment végbe az épülő városban, hiszen sohasem próbált dolgokat kellett létrehozni, illetve megoldani. Igaz ez a város tervezésére, építésére, a szervezésre éppúgy, mint a kohászat szakmai fortélyainak elsajátítására, továbbfejlesztésére, az új üzemek és intézmények telepítésére és működésük megindítására. Kellő számban kiépültek a szociális gondoskodás alapvető intézményei, ezzel szemben a regionális szerepkörhöz is szükséges intézményi, kereskedelmi és szolgáltató hálózat még sokáig fejletlen maradt. A kor felfogása szerint „szocialista városhoz méltatlan” a magántulajdonon alapuló vállalkozások, kisiparosok jelenléte. Ezért a különböző szolgáltatásokat ezekre szakosodott vegyesipari vállalatnak kellett kielégítenie. Az első évtized végére kiderült, hogy az alapvetően nehézipari városban a nők számára nincs elegendő munkahely, a lakosság ellátása több területen hiányos és kevés a középiskola. A városi funkciók sokoldalú fejlesztés, fejlődés /új könnyű- és műszeripari üzemek jöttek létre, új lakások ezrei épültek/ jellemzi Dunaújváros 1990-ig terjedő évtizedeit. Az 1990-es években nagyjából meghonosodó piacgazdasági viszonyok már életképes várost találtak a pentelei fennsíkon. A Dunai Vasmű átalakult, A Dunaferr Rt. holdingszervezetébe tartozó, de önálló és profitérdekelt társaságok jöttek létre a gyáróriáson belül. A Dunai Vasmű kerítésén belül szerelő-javító részlegekből pedig életképes, önálló telephelyet létrehozó szak-szerelő ipari cégek alakultak. A megyei jogú városvonzó zöldkörnyezettel, az építészeti értékek sokaságával, domborzata mozgalmasságával és azzal is összefüggően változatos városképpel ejti ámulatba az egyhangú épített környezetet feltételező látogatókat. A Duna parti város 1998-ban elnyerte a Nemzeti Sportváros címet. Dunaújváros a legnagyobb Duna-menti település, ahol nem köti össze híd a folyam két partját, így természetes régiónak tekinthető kistérség Duna bal parti része el van zárva a térség központi, sokféle szolgáltatást nyújtó városától. Az országos területrendezési tervben szereplő új Duna-híd és a várhatóan 2020-ra megépülő M8-as út nemcsak Budapest centrális szerepéből eredő, mind súlyosabb gondot jelentő forgalmi terhelésén enyhít, új fejlődési perspektívát ígér a forgalmi gócpontba helyezkedő egész Duna-menti régió és Dunaújváros számára.
A rác templom a Rác –domb tetején áll, az egykori Dunapentele emléke. Román kori templom maradványainak felhasználásával építeték 1696-ban a faluba települő szerbek. Főhajója barokk, tornya klasszicista stílusú. A római emlékek kőtára az Intercisa castellumának ásatási területén látható. A leletekből rendezett kiállítás bemutatja a XIX. század vége óta folyó ásatások során előkerült előkerült emlékeket.
A rác templom a Rác –domb tetején áll, az egykori Dunapentele emléke. Román kori templom maradványainak felhasználásával építeték 1696-ban a faluba települő szerbek. Főhajója barokk, tornya klasszicista stílusú. A római emlékek kőtára az Intercisa castellumának ásatási területén látható. A leletekből rendezett kiállítás bemutatja a XIX. század vége óta folyó ásatások során előkerült előkerült emlékeket.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
