Táborfalva 3353 lakosú (2010. január 1.) nagyközség az 5-ös főközlekedési út és a 142-es/Kecskemét-Lajosmizse-Budapest/ vasútvonal mentén, Lajosmizsétől 10 kilométerre, északnyugatra fekszik az M5-ös autópálya közelében. Táborfalva új falu, a történeti időkben ilyen nevű település nem létezett. 1870-ben 394-en lakták a mai településterületen lévő tanyákat. 1875-ben a birtokos Várady Gáborné katonai célokra eladta a mai Táborfalva nyugati részén fekvő rossz minőségű földjeit. E területen alakult meg 1886-ban a mai napig katonai településként létező Örkénytábor. (1886: Barracken Lager; 1907: Lőtértábor; 1926: Örkénytábor) 1889-ben nyílt meg a vasútvonal, melynek vasútállomása közelében alakult ki később a faluközpont. 1908-ban a mai Táborfalva északi részére, a Telepre költöztek be a Pálóczi család cselédei, Örkénytáborban megkezdte működését a posta.
1922-ben felépült a telepi iskola. 1926-ban felparcellázták a mai falu központi területeit. 1930-ban Örkénytáborba költözött a Honvéd Tiszti Lovagló Tanárképző Iskola, felépült a lovarda.
1949-ben a három településrész (Örkénytábor, Telep és a vasútállomás környékének) összevonásával megalakult az önálló Táborfalva. 1971-től Táborfalva Örkénnyel és Hernáddal alkotott ún. „közös tanácsú községeket”. 1990-ben felállt a helyi önkormányzat, Táborfalva önálló település lett.
http://km.bloglog.hu/page/12/
Magyarok Nagyasszonya templom Táborfalva – London és Isztambul között félúton – Pest megye déli határán, az ország közepén, az M5-ös autópálya mentén található, 3600 lelkes település.
A nagyszámú lakosság ellenére, katolikus templom nem volt a községben, kis családi ház-szerű kápolnában tartották a szentmiséket. Plébánia nincs, a község Örkény filiája. A rendszerváltás után a település saját kezébe vette a sorsát és fejlődésnek indult. A jó közlekedés és kedvező fekvésének köszönhetően, a lakosság száma dinamukisan emelkedik. A változás következtében a vallásos élet is új lendületet kapott, ezért határozta el a katolikus egyházközség, hogy a jelenlegi ingatlanon bővíteni és fejleszteni fog. A valamikori igen rossz állapotú kápolna felújítása megtörtént, az közösségi házzá bővült. A közösségi ház névadója és lelki patrónusa Szent Imre a magyar ifjúság védőszentje lett.
A kápolna mögé épült az új templom, amit a Szent Imre házzal egy folyosó köt össze. A templom bejárata egyben harangtorony is. A 12 m x 25 m-es alapterületű liturgikus tér 200 férőhelyes, a karzaton még 60 hívő foglalhat helyet. Az altemplom urnafülkéiben 500 urna elhelyezése lehetséges. Az urnatemetőben épített ossariumban kap végső nyughelyet az a 85 német katona, akik a falu határában a második világháború harcai során estek el és lettek jeltelenül elföldelve.
A templomot Garay Dóra és Garay András Dunakeszin élő építészek tervezték. A kivitelező a lajosmizsei GOMÉP Kft, színvonalas gyönyörű munkát végzett.
A Szűzanyát és a koronázási jelvényeket ábrázoló 270 cm x 105 cm-es nagyságú mozaik oltárképet Bráda Tibor és Tölg-Molnár Zoltán Munkácsy-díjas művészek készítették. A natúr égetett agyag stációk Bubelényi Zsanna keramikus művész munkái. A magas színvonalú kőmunkák (oltár, ambó, tondó, ossarium, stb) Kovács Márton (Oscar) táborfalvi kőszobrászművész munkáját dicséri. A mészkőből mívesen faragott oltárba Szent Justinus vértanú ereklyéjét helyezzük el a templom szentelésekor. A templomban békés harmóniát alkot a természetes anyagok a tégla, a kő, az agyag, a főlé boruló impozáns szabadon látható gerendázattal.
Az építők, a közösségi ház előtt, díszburkolatos emlékparkot és pengefalas emlékművet készítettek. Az előtte található kriptában a Hadtörténeti Intézet szándékozik elhelyezni azoknak a hősi halált halt, különböző nemzetiségű katonáknak a földi maradványait, akik hollétéről Magyarország, Dunától keletre eső területén a jövőben tudomást szereznek.
Táborfalva lakosságának egy része a település közelében lévő nagy laktanyákban szolgálatot teljesítő és azután a községben letelepedő katonákból (tisztek, tiszthelyettesek) áll. A katonák többsége már nem helyesli, hogy 30 évvel ezelőtt a közelükben lévő Szent Imre templomot – melyet a falu lakossága is használt -, sportcsarnokká alakították.
A templom építésének fővédnöke dr. Beer Miklós Váci Római Katolikus Megyéspüspök, 2006. március 24-én szentelte a templom alapkövét.
Az ünnepélyes templomszentelést 2007. május 20-án, vasárnap, dr. Beer Miklós püspök celebrálta.
