Örkény természeti látványosságai közé tartozik a város nyugati határában elterülő katonai lőtér borókás-nyáras társulása. A Bögölyjárás néven ismert területet a XVIII. századig legelőként használták. A túllegeltetés következtében azonban annyira tönkrement, hogy területén megindult a homokdűnék vándorlása. Az 1784-es első katonai felmérés során Bögölyjárás deserte (sivatag) besorolást kapott. A tönkrement területet II. József idején kezdték katonai lőgyakorlatok céljára használni. A legeltetés megszűnt és elkezdődött a növényzet záródása. Azóta a területen folyamatosan regenerálódott a homokpusztai növényzet, ma is jól megfigyelhetők a pusztai gyep, a borókás-nyáras és a homoki tölgyes társulások koncentrikus foltjai.

A város külterületén, Bikahegy tanyacsoport mellett találhatók a tatárjárás után egy kunhalom köré épített földvár maradványai. Az 5-ös főút mellett található a Pálóczy-Horváth-kastély, amely jelenleg a város művelődési házaként működik. 1888-ban jelent meg Örkényen a református nemes, a vállalkozó kedvű Pálóczy-Horváth István, aki a téglagyár, a református templom, tanyasi iskolák és a máig működő mezőgazdasági szakközépiskola mellett megépíttette a ma is látható kastélyt. Pálóczy-Horváth István nevét és alakját a szakközépiskola és a református templom parkjában található mellszobor őrzi. A település másik jelentős építészeti emléke a Fischer-kúria, amely napjainkban a településen működő festékgyár adminisztrációját szolgálja.

Örkény falumúzeuma egy 1845-ben épült parasztházban tekinthető meg az Arany János utca 46. alatt. A város határában helyezkedik el az EuroRing névre keresztelt autós és motoros versenypálya.