Hernádot először egy birtokpert lezáró oklevél említi 1388-ban. Ekkoriban a falu népes köznemesi település lehetett. A török korszakban Hernád teljesen elnéptelenedett. Területét Nagykőrös szerezte meg és legelőként hasznosította.

A 19. században Hernád környékén garázdálkodott Bogár Szabó Imre.

A település területe a 20. század közepéig a szomszédos Újhartyánhez tartozott. Örkényi gazdák számos tanyát létesítettek a mai falu helyén, melyet a statisztikák Váradi-telep néven említettek. A népesség növekedését segítette, hogy Váradi-telep 1899-ben vasútállomást kapott.

Hernád 1946-ban alakult önálló községgé Újhartyánból kiválva, ideiglenes neve kezdetben Alsóhernád volt. Az 1970-es években hozzácsatoltak addig Örkényhez tartozó területrészeket a két község közötti tanyák nagy részével. Ekkor épült meg a falu gazdaságát a mai napig meghatározó baromfinevelő üzem és vágóhíd.

Római katolikus templom, Árkay Bertalan építész, festőművész, a modern magyar építészet egyik úttörője tervei szerint épült 1961-ben.

Szent Család közösségi ház, Balázs Mihály Kossuth-díjas építész, műegyetemi tanár (Hernád szülötte) tervei szerint épült 2010-ben