Újhartyán 2760 lakosú (2010. január 1.) város az M5-ös autópálya mellett, Dabastól 6 kilométerre, keletre fekszik. Újhartyán neve valószínűleg a fejedelmi törzs bírájának (horkájának) családi szállásterületét jelöli. V. Ince pápa 1276. május 20-án keltezett bullája villa Harquian néven tesz említést Hartyánról. A 13. században kisnemesi település volt, majd a török háborúk alatt teljesen elpusztult.
A 18. század elején gróf Grassalkovich Antal fölvásárolta Pusztahartyánt. 1764-ben alakult meg a mai falu, mikor 10 magyar, német és szlovák zsellércsaládot telepítettek Újhartyánra. 1776-ban felépült a templom, majd 1781-ben az első iskola is. Ez években folyamatosan érkeztek német anyanyelvű telepes bevándorlók Bajorországból és Württembergből, akik német munkakultúrát és római katolikus hitet hoztak magukkal. E folyamat révén a német elem előbb túlsúlyba jutott, majd egyeduralkodóvá vált Újhartyánon.
1944-ben 14 zsidó származású újhartyánit hurcoltak el és gyilkoltak meg Auschwitzban. 1945-ben a bevonuló szovjet hadsereg 300 újhartyánit hurcolt el Ukrajnába, hogy ott a háborús károk jóvátételén dolgozzanak. Kisebb csoda, hogy a sváb lakosságot sújtó kitelepítés Újhartyánt teljesen elkerülte.
Újhartyán területe 1946-ban jelentősen csökkent, mivel területéből két új község alakult: Hernád és Újlengyel. (Ideiglenes elnevezésük kezdetben Alsóhernád, illetve Lengyelfalva volt.)
Újhartyán a szocializmus évtizedeiben a környékbeli településekhez képest látványos fejlődést és magas életszínvonalat produkált. A régi sváb házakat fokozatosan modern épületek váltották fel. Az 1990-es években a község az autópálya közelségének köszönhetően jelentős gazdasági növekedést ért el. Megfigyelhető a német népi kultúra és a katolikus vallás újjászületése is.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.
* A Fő utcán található az egyetlen műemlék jellegű épület, a katolikus templom.
* A Községháza, amely 1913-ban épült Szaller János bírósága idején.
* Római katolikus kápolna, melyet az újhartyáni gazdák építettek a múlt század második felében, a falu határának azon a részén, ahol a búzaföldek kezdődnek. A Mária tiszteletére szentelt kápolna áldozatul esett az 1944 őszén átvonuló frontnak, melynek során egy becsapódó bomba földig rombolta. A háború után 1947-ben lakossági összefogással felújították Radóczy József és Krejcsi László szervezésében. Néhány éve Orosz János plébános vezetésével nyári egynapos táborok zajlanak 60-80 keresztény fiatal részvételével. Nemrég pedig halastó létesült a Kápolna körül.
* A falu főterén áll a Hősök szobra, a Művelődési Házzal szemben. Már 1924-ben, egy akkor képviselő testületi ülésen szó esett arról, hogy Farkas Béla szobrász tervét fogadják el az I. világháború hősi halottainak emlékművön történő megörökítéséhez. Mégis több mint tíz év múlva, 1935-ben készül el a szobor. Az avatásra Habsburg József főherceget kérik fel, aki a felkérést el is fogadta.1935 június 9-én, pünkösd vasárnapján avatták fel hatalmas tömeg részvételével. A nagy érdeklődést a 162 hősi halott iránt érzett őszinte tiszteleten túl maga az esemény váltotta ki. Hiszen szoborleleplezést még nem látott a dabasi járás, de élő herceget sem, pláne Habsburg-Lotaringiai házból való királyi herceget. A magas vendéget lovas bandérium fogadta a dabasi keresztnél, ahonnan kocsija lépésben - csendőrsorfal között - gördült be a faluba, közvetlenül a templom elé, a tiszteletére emelt díszkapu alatt. A főherceg kíséretével együtt a templomba ment, részt vett a szentmisén, majd a plébánián tett látogatást. 11 óra körül a hartyáni rezesbanda pattogó zenéjére frontharcos egyenruhában, acélsisakkal a fején, nyakában a Szent-István-renddel, kezében marsallbottal vonult fel a dísztribünre a főherceg, és tört magyarsággal - olykor németül - elmondta avatóbeszédét és leleplezte a szobrot. A főhercegi aktus után Hümpfner János szavalt és a dalárda hazafias dalokat énekelt Romhányi Sándor tanító vezényletével.
* A település határában húzódó Pótharaszti erdő, az ott található - még fel nem tárt - Pusztatemplom
* A Vajkó környékén lévő pusztagyepek, erdős puszták, Akasztóhegy-dűlő környéke, ősborókás, Hernádi-pataki víztározó meder és környéke.
A 18. század elején gróf Grassalkovich Antal fölvásárolta Pusztahartyánt. 1764-ben alakult meg a mai falu, mikor 10 magyar, német és szlovák zsellércsaládot telepítettek Újhartyánra. 1776-ban felépült a templom, majd 1781-ben az első iskola is. Ez években folyamatosan érkeztek német anyanyelvű telepes bevándorlók Bajorországból és Württembergből, akik német munkakultúrát és római katolikus hitet hoztak magukkal. E folyamat révén a német elem előbb túlsúlyba jutott, majd egyeduralkodóvá vált Újhartyánon.
1944-ben 14 zsidó származású újhartyánit hurcoltak el és gyilkoltak meg Auschwitzban. 1945-ben a bevonuló szovjet hadsereg 300 újhartyánit hurcolt el Ukrajnába, hogy ott a háborús károk jóvátételén dolgozzanak. Kisebb csoda, hogy a sváb lakosságot sújtó kitelepítés Újhartyánt teljesen elkerülte.
Újhartyán területe 1946-ban jelentősen csökkent, mivel területéből két új község alakult: Hernád és Újlengyel. (Ideiglenes elnevezésük kezdetben Alsóhernád, illetve Lengyelfalva volt.)
Újhartyán a szocializmus évtizedeiben a környékbeli településekhez képest látványos fejlődést és magas életszínvonalat produkált. A régi sváb házakat fokozatosan modern épületek váltották fel. Az 1990-es években a község az autópálya közelségének köszönhetően jelentős gazdasági növekedést ért el. Megfigyelhető a német népi kultúra és a katolikus vallás újjászületése is.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.
* A Fő utcán található az egyetlen műemlék jellegű épület, a katolikus templom.
* A Községháza, amely 1913-ban épült Szaller János bírósága idején.
* Római katolikus kápolna, melyet az újhartyáni gazdák építettek a múlt század második felében, a falu határának azon a részén, ahol a búzaföldek kezdődnek. A Mária tiszteletére szentelt kápolna áldozatul esett az 1944 őszén átvonuló frontnak, melynek során egy becsapódó bomba földig rombolta. A háború után 1947-ben lakossági összefogással felújították Radóczy József és Krejcsi László szervezésében. Néhány éve Orosz János plébános vezetésével nyári egynapos táborok zajlanak 60-80 keresztény fiatal részvételével. Nemrég pedig halastó létesült a Kápolna körül.
* A falu főterén áll a Hősök szobra, a Művelődési Házzal szemben. Már 1924-ben, egy akkor képviselő testületi ülésen szó esett arról, hogy Farkas Béla szobrász tervét fogadják el az I. világháború hősi halottainak emlékművön történő megörökítéséhez. Mégis több mint tíz év múlva, 1935-ben készül el a szobor. Az avatásra Habsburg József főherceget kérik fel, aki a felkérést el is fogadta.1935 június 9-én, pünkösd vasárnapján avatták fel hatalmas tömeg részvételével. A nagy érdeklődést a 162 hősi halott iránt érzett őszinte tiszteleten túl maga az esemény váltotta ki. Hiszen szoborleleplezést még nem látott a dabasi járás, de élő herceget sem, pláne Habsburg-Lotaringiai házból való királyi herceget. A magas vendéget lovas bandérium fogadta a dabasi keresztnél, ahonnan kocsija lépésben - csendőrsorfal között - gördült be a faluba, közvetlenül a templom elé, a tiszteletére emelt díszkapu alatt. A főherceg kíséretével együtt a templomba ment, részt vett a szentmisén, majd a plébánián tett látogatást. 11 óra körül a hartyáni rezesbanda pattogó zenéjére frontharcos egyenruhában, acélsisakkal a fején, nyakában a Szent-István-renddel, kezében marsallbottal vonult fel a dísztribünre a főherceg, és tört magyarsággal - olykor németül - elmondta avatóbeszédét és leleplezte a szobrot. A főhercegi aktus után Hümpfner János szavalt és a dalárda hazafias dalokat énekelt Romhányi Sándor tanító vezényletével.
* A település határában húzódó Pótharaszti erdő, az ott található - még fel nem tárt - Pusztatemplom
* A Vajkó környékén lévő pusztagyepek, erdős puszták, Akasztóhegy-dűlő környéke, ősborókás, Hernádi-pataki víztározó meder és környéke.
http://km.bloglog.hu/page/12/
Mária-kápolnaA kápolna az XIX sz. második felében épült. Áldozatul esett az 1944 őszén átvonuló frontnak, melynek során egy becsapódó bomba földig rombolta. A háború után 1947-ben lakossági összefogással felújították.
Szent Borbála-templom
A barokk templomot 1776-ban építtette Grassalkovich Antal. A belsőt szép faragású mellékoltárok, illetve az egyszerű főoltár mögött festett architektúra díszíti.
Szent Borbála-templomA barokk templomot 1776-ban építtette Grassalkovich Antal. A belsőt szép faragású mellékoltárok, illetve az egyszerű főoltár mögött festett architektúra díszíti.
