Ócsa 9064 lakosú (2010. január 1.) város az 5-ös főközlekedési út és az M5-ös autópálya között, valamint a 142-es/Kecskemét-Lajosmizse-Budapest/ vasútvonal mentén, Dabastól 12 kilométerre, északra fekszik. Ócsát az Árpád-kor óta folyamatosan lakják. Nevét 1235-ben említette először oklevél Alza néven. A Szent Mária tiszteletére emelt premontrei monostora a váradelőhegyi Szent István-monostor filiájaként jött létre és 1235-ben már fennállt. A monostor helyén álló bazilika a román stílusú magyar építészet egyik legfontosabb emléke. 1307 szeptember 29-én Károly Róbert király oklevelet is adott ki itt.
Lakossága 1600 körül református [1] hitre tért és birtokba vették a premontrei templomot. A hagyományos református paraszti réteg az Alszegen élt, és sokáig jóval módosabbak voltak, mint a 18. században épült katolikus templom környékére később települt katolikusok. A katolikusok száma később, a csűrkerti parcellák kiosztásával, a földesúri majorságok létrejöttével, a babádi és alsópakonyi puszták benépesülésével gyorsan növekedett. Miután evangélikus és baptista gyülekezetek is megtelepedtek, a 20. század közepére a katolikus-protestáns arány ismét kiegyenlítődött. Ócsa 1856 körül járási székhely lett.
A 1950-es évektől az ócsaiak jelentős része a fővárosba ingázó ipari munkás lett, a vasúton túl kiparcellázott területekre pedig ismét sokan települtek be.
* Premontrei kolostor (Ócsa) Műemlék az ócsai református templom. 13. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, amely a premontrei rend számára épült, a román kor legértékesebb fennmaradt magyarországi alkotása.
Nevezetessége, hogy a Szent László legenda falképsor néhány részletét lehet látni a szentélyben, az északi falon. Budapesthez ez a templom van a legközelebb azok közül, amelyben a Szent László legenda középkori falképsora látható.
Kissé távolabb lévő ilyen másik templom Nógrádban Tereske. Felújítását a 20. század elején, 1922-1924-ben Foerk Ernő budapesti építész tervei alapján végezték.
* Az 1778-ban nyitott temetőben 500 régi, jellegzetes, főleg helybéliek faragta kopjafa látható.
* Az Ócsai Tájház kiállításai
* Az öreghegy pincesora – mintegy 100, jellegzetesen alföldi, nyeregtetős, ollóágas, náddal fedett, hosszú hordógurító gádoron megközelíthető, többágú pince
* Ócsai Tájvédelmi Körzet – a fokozottan védett részek kivételével szabadon látogatható, fogadóháza a templom mellett van a dr. Békési Panyik Andor u. 4. számú házban
* Ócsai Madárvárta – Az Ócsai Tájvédelmi körzetben már több mint 20 éve működik Csörgő Tibor vezetésével az Ócsai Madárvárta.
* A Szentháromságnak szentelt katolikus templom, melyet 1777-ben szenteltek föl.
* Turul-szobor
Lakossága 1600 körül református [1] hitre tért és birtokba vették a premontrei templomot. A hagyományos református paraszti réteg az Alszegen élt, és sokáig jóval módosabbak voltak, mint a 18. században épült katolikus templom környékére később települt katolikusok. A katolikusok száma később, a csűrkerti parcellák kiosztásával, a földesúri majorságok létrejöttével, a babádi és alsópakonyi puszták benépesülésével gyorsan növekedett. Miután evangélikus és baptista gyülekezetek is megtelepedtek, a 20. század közepére a katolikus-protestáns arány ismét kiegyenlítődött. Ócsa 1856 körül járási székhely lett.
A 1950-es évektől az ócsaiak jelentős része a fővárosba ingázó ipari munkás lett, a vasúton túl kiparcellázott területekre pedig ismét sokan települtek be.
* Premontrei kolostor (Ócsa) Műemlék az ócsai református templom. 13. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, amely a premontrei rend számára épült, a román kor legértékesebb fennmaradt magyarországi alkotása.
Nevezetessége, hogy a Szent László legenda falképsor néhány részletét lehet látni a szentélyben, az északi falon. Budapesthez ez a templom van a legközelebb azok közül, amelyben a Szent László legenda középkori falképsora látható.
Kissé távolabb lévő ilyen másik templom Nógrádban Tereske. Felújítását a 20. század elején, 1922-1924-ben Foerk Ernő budapesti építész tervei alapján végezték.
* Az 1778-ban nyitott temetőben 500 régi, jellegzetes, főleg helybéliek faragta kopjafa látható.
* Az Ócsai Tájház kiállításai
* Az öreghegy pincesora – mintegy 100, jellegzetesen alföldi, nyeregtetős, ollóágas, náddal fedett, hosszú hordógurító gádoron megközelíthető, többágú pince
* Ócsai Tájvédelmi Körzet – a fokozottan védett részek kivételével szabadon látogatható, fogadóháza a templom mellett van a dr. Békési Panyik Andor u. 4. számú házban
* Ócsai Madárvárta – Az Ócsai Tájvédelmi körzetben már több mint 20 éve működik Csörgő Tibor vezetésével az Ócsai Madárvárta.
* A Szentháromságnak szentelt katolikus templom, melyet 1777-ben szenteltek föl.
* Turul-szobor
http://km.bloglog.hu/page/12/
