Inárcs 4483 lakosú (2010. január 1.) nagyközség az M5-ös autópálya és a 142-es/Kecskemét-Lajosmizse-Budapest/ vasútvonal mentén, Dabastól északkeletre 13 kilométerre fekszik. Területén az 1600-as évek kezdetéig létezett egy ugyanezen nevet viselő település. Neve először 1263-ben bukkant fel Inarch alakban. A 1332-es okirat említi a korabeli Szent György-templomot, amely méretei miatt is a korabeli Inárcs jelentős szerepét feltételezi. A köznemesi réteg a középkor végére megerősödött, a település erejét jól mutatja, hogy 1450 környékén már világi tanítót alkalmazott az iskola és inárcsi diákok jártak a krakkói és bécsi egyetemeken. A török háborúk idején a falu lakossága Nagykőrösre menekült, a pusztává vált határt a település gazdái bérlegelőként hasznosították. A török háborúk lezárultával az eredeti birtokos Farkas család nem tudta érvényesíteni tulajdonjogát és kénytelen volt a község területén A Beleznay és Kedlevich családokkal osztozkodni. A területi tagoltság és jogi bizonytalanság miatt egyik család sem telepített állandó lakosságot inárcsi birtokaira. A 19. század derekára a területen alig 400 fő élt szétszórt tanyákon. A század második felében a korábbi legeltetést egyre intenzívebb földművelési formák váltották, amely a lakosság lélekszámának növekedéséhez vezetett, a 20. század elejére már 800 fő élt a területen.
Az önálló Inárcs község a 20. században jött létre. A népsűrűséget tovább növelte a modern termelési módok bevezetése és a korábbi nagybirtokok fokozatos fölosztása, parcellázása. Jelentős esemény volt a puszta életében a Budapestet alig egy óra közelségbe hozó Budapest–Lajosmizse-vasútvonal 1889-es megnyitása. Tolnay Lajos birtokának felparcellázása során jött létre Inárcs mai belterületének magja, ám a lakosság meghatározó része külterületen élő cseléd vagy kisparaszt volt továbbra is. A második világháborút megelőző években épült az első inárcsi iskola és bolt. Az önálló fejlődés útja 1945-ben nyílt meg: a község egy részét belterületté nyilvánították és azon építési telkeket alakítottak ki, amely bevándorlási hullámot eredményezett. A település népessége Budapest közelsége révén gyorsan növekedett: a 20. század második felében megduplázódott. 1973-ban Inárcsot és Kakucsot egy településsé vonták össze, ám a társbérlet csak az 1990-es rendszerváltásig tartott. Az ezredfordulót követő években a népesség a Budapest környéki települések szuburbanizálódása miatt ugrásszerűen növekedett.
* Bodrogi-kúria, ma kastélyszállóként működik, Bagolyvár Panzió, Vénusz I és Vénusz II. Panzió (az M5 autópályakihajtóinál), Kerpner udvarház valamint a Fehér Galamb panzió.
* Az Inárcs főterének számító Dózsa téren a települést alapító Tolnay Lajos MÁV-vezérigazgató szobra, illetve a középkori Szent György-templom feltárt részének konzervált maradványai láthatóak.[3]
* Inárcsi római katolikus templom, épült 1962-ben. Építése Vincze Dezső esperes nevéhez fűződik[4]
* Az Ócsai Tájvédelmi Körzet területének egy része Inárcshoz tartozik. A vasútállomásról induló jelzett túraösvény érinti a környék jellegzetes tájelemeit: lápok, égererdők, vizes legelők.
Az önálló Inárcs község a 20. században jött létre. A népsűrűséget tovább növelte a modern termelési módok bevezetése és a korábbi nagybirtokok fokozatos fölosztása, parcellázása. Jelentős esemény volt a puszta életében a Budapestet alig egy óra közelségbe hozó Budapest–Lajosmizse-vasútvonal 1889-es megnyitása. Tolnay Lajos birtokának felparcellázása során jött létre Inárcs mai belterületének magja, ám a lakosság meghatározó része külterületen élő cseléd vagy kisparaszt volt továbbra is. A második világháborút megelőző években épült az első inárcsi iskola és bolt. Az önálló fejlődés útja 1945-ben nyílt meg: a község egy részét belterületté nyilvánították és azon építési telkeket alakítottak ki, amely bevándorlási hullámot eredményezett. A település népessége Budapest közelsége révén gyorsan növekedett: a 20. század második felében megduplázódott. 1973-ban Inárcsot és Kakucsot egy településsé vonták össze, ám a társbérlet csak az 1990-es rendszerváltásig tartott. Az ezredfordulót követő években a népesség a Budapest környéki települések szuburbanizálódása miatt ugrásszerűen növekedett.
* Bodrogi-kúria, ma kastélyszállóként működik, Bagolyvár Panzió, Vénusz I és Vénusz II. Panzió (az M5 autópályakihajtóinál), Kerpner udvarház valamint a Fehér Galamb panzió.
* Az Inárcs főterének számító Dózsa téren a települést alapító Tolnay Lajos MÁV-vezérigazgató szobra, illetve a középkori Szent György-templom feltárt részének konzervált maradványai láthatóak.[3]
* Inárcsi római katolikus templom, épült 1962-ben. Építése Vincze Dezső esperes nevéhez fűződik[4]
* Az Ócsai Tájvédelmi Körzet területének egy része Inárcshoz tartozik. A vasútállomásról induló jelzett túraösvény érinti a környék jellegzetes tájelemeit: lápok, égererdők, vizes legelők.
http://km.bloglog.hu/page/12/
Hetente felvételről miseközvetítés: https://youtube.com/mariatemplom
Szűz Mária neve-templom A templomot 1962-ben szentelte fel Kovács Vince váci püspök. A tornya később, 1980-ban készült el. Előtte az iskolakápolnában voltak a szentmisék.
Alapítva: 2005.
