Pánd 2081 lakosú (2010. január 1.) község Monortól 20 kilométerre, délkeletre fekszik. A falu első okleveles megemlítése 1275-ből származik. Ekkor a Pándi család mellett még az Aba nembeli Omode fia, István, illetve a Bichkey nemből származó Timót és Benedek a vidék birtokosai. A váci káptalan előtt kiállított oklevél a következő sorokban jegyzi meg a községet: „…és azon átmenve egy úthoz, melynek mindkét oldalán van határjel, s az úton határjelek között egy Harastfeugh nevű völgyhöz, s azon keresztül a Harasthfeu nevű föld mellett van három határjel, azután Pang falu felé halad és Omode fia, István földjét érinti, s ott végződik…” 1281-től Timót gyermekei a pándi területrész tulajdonosai, és Pangnak írják a falu nevét.
A település névadója egy besenyő származású férfi. Taksony fejedelem ótörök születésű felesége révén betelepülő sógorai közül a Pand nevű családfő kapta a mai Pánd területét és tőle eredeztethető a község neve. Pánd jelentése: Örs.
A X-XI. században épült fel Pánd első, 1776-ig álló temploma. A ceglédi prédikátorok által terjesztett reformált hitet követve vált a község lakosságának jelentős része református hitvallásúvá. A XV. század közepétől 1944-ig több nemes família, így egészben , bizonyos időszakokban csak részben a Szilassy család birtokolta a községet.
A település a XVIII. században élte fénykorát. A nagyszámú iparosság felvirágoztatta a falut, emellett a gazdaságban jelentősen nőtt a föld szerepe.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc toborzása alkalmával Pánd lakosai közül többen is katonának álltak.A tápióbicskei csata után a községben sebesülteket ápoltak és temettek el.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után Pándon rejtőzködött a Habsburg-terror elől Czetz János, Bem József vezérkari főnöke, honvédtábornok.
1865-ben a községbe költözött Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, és összeházasodott Szilassy György földbirtokossal. Három gyermekük született.
1902-ben felépült a mai községház épülete. 1907-ben bontották le a Szilassy-kastélyt, helyén alakították ki 1912-re a Pándi Általános Iskola intézményét. Az I. világháborúban 307 pándi lakos harcolt, 86-an meghaltak.
Az I. világháborús hősi emlékművet Pándi Kiss János szobrászművész alkotta. A szobrot 1938. október 31-én avatták fel. A műdarab talapzatát 2006 júliusában új táblát helyeztek el az 1944. november 8-i bombatámadás halálos áldozatainak emlékére. A 2012. március 15-én rendezett ünnepi megemlékezésen kopjapát avattak az 1848-4-es szabadságharc pándi hallottai tiszteletére.
1944. november 12-én, a délelőtti órákban érkeztek meg a községbe az első szovjet katonák Cegléd és Pilis felől. A front gyors ütemben áthaladt a falun, csupán néhány ágyúlövedék csapódott be, amelyek két szovjet katona halálát okozták. A település felszabadulása után repülőteret alakítottak ki Pánd északi részén, amely 1945 áprilisáig működött.
1947 és 1948 között a helyi kultúrházban népfőiskola működött. Az „aranykalászos tanfolyam” ideje alatt ide jártak praktizálni a környező települések legjobb pedagógusai és tanulói.
1999. júliusában bonyolították le az első megszervezett falunapot.
2002. november 18-án a Dunamelléki Református Egyházkerülethez tartozó Dél-Pesti Egyházmegye Pándon tartotta közgyűlését. Az egyházi régióhoz 49 gyülekezet tartozik, mintegy 120 főt látott vendégül a Pándi Református Lelkészi Hivatal.
2002. november 21-én a V.R.A.M. Kft 60 méter magas rádiótelefon-adótornyot állított fel a pándi Őrhegyen. 2010. május 12-én Schirilla György második alkalommal látogatott el a településre az Összefogás a Tápió-vidékért című jótékonysági futóprogram keretében.
A település névadója egy besenyő származású férfi. Taksony fejedelem ótörök születésű felesége révén betelepülő sógorai közül a Pand nevű családfő kapta a mai Pánd területét és tőle eredeztethető a község neve. Pánd jelentése: Örs.
A X-XI. században épült fel Pánd első, 1776-ig álló temploma. A ceglédi prédikátorok által terjesztett reformált hitet követve vált a község lakosságának jelentős része református hitvallásúvá. A XV. század közepétől 1944-ig több nemes família, így egészben , bizonyos időszakokban csak részben a Szilassy család birtokolta a községet.
A település a XVIII. században élte fénykorát. A nagyszámú iparosság felvirágoztatta a falut, emellett a gazdaságban jelentősen nőtt a föld szerepe.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc toborzása alkalmával Pánd lakosai közül többen is katonának álltak.A tápióbicskei csata után a községben sebesülteket ápoltak és temettek el.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után Pándon rejtőzködött a Habsburg-terror elől Czetz János, Bem József vezérkari főnöke, honvédtábornok.
1865-ben a községbe költözött Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, és összeházasodott Szilassy György földbirtokossal. Három gyermekük született.
1902-ben felépült a mai községház épülete. 1907-ben bontották le a Szilassy-kastélyt, helyén alakították ki 1912-re a Pándi Általános Iskola intézményét. Az I. világháborúban 307 pándi lakos harcolt, 86-an meghaltak.
Az I. világháborús hősi emlékművet Pándi Kiss János szobrászművész alkotta. A szobrot 1938. október 31-én avatták fel. A műdarab talapzatát 2006 júliusában új táblát helyeztek el az 1944. november 8-i bombatámadás halálos áldozatainak emlékére. A 2012. március 15-én rendezett ünnepi megemlékezésen kopjapát avattak az 1848-4-es szabadságharc pándi hallottai tiszteletére.
1944. november 12-én, a délelőtti órákban érkeztek meg a községbe az első szovjet katonák Cegléd és Pilis felől. A front gyors ütemben áthaladt a falun, csupán néhány ágyúlövedék csapódott be, amelyek két szovjet katona halálát okozták. A település felszabadulása után repülőteret alakítottak ki Pánd északi részén, amely 1945 áprilisáig működött.
1947 és 1948 között a helyi kultúrházban népfőiskola működött. Az „aranykalászos tanfolyam” ideje alatt ide jártak praktizálni a környező települések legjobb pedagógusai és tanulói.
1999. júliusában bonyolították le az első megszervezett falunapot.
2002. november 18-án a Dunamelléki Református Egyházkerülethez tartozó Dél-Pesti Egyházmegye Pándon tartotta közgyűlését. Az egyházi régióhoz 49 gyülekezet tartozik, mintegy 120 főt látott vendégül a Pándi Református Lelkészi Hivatal.
2002. november 21-én a V.R.A.M. Kft 60 méter magas rádiótelefon-adótornyot állított fel a pándi Őrhegyen. 2010. május 12-én Schirilla György második alkalommal látogatott el a településre az Összefogás a Tápió-vidékért című jótékonysági futóprogram keretében.
http://km.bloglog.hu/page/12/
