Káva 618 lakosú (2010. január 1.) község Monortól keletre, 16 kilométerre fekszik.
Első okleveles említése 1375-ben történt. A település neve a középkori oklevelekben Kalwa, Kalna formában bukkan fel. Az etimológusok szerint a név első tagja a szláv "kal" (sár) szót tartalmazza. A XIV. században a Kálnai család birtokolja. A XV. századtól több birtokosa is ismert (például a Kápolnai család).
A török korban Káva puszta a pesti náhijéhez tartozott.
1546-ban: „Káva puszta, ráják nélkül. A jövedelem a tizedekből 205 akcse: búzatized 10 kile, kevert tized 16 kile és szénatized 25 akcse.” Haszonélvezője Haszán bin Ahmed tímár-birtokos.
1559-ben ugyanezen a környéken két Káva pusztát írtak össze: „Kálva [sic!] puszta, ráják nélkül, Pánd falu közelében, a nevezett faluval együtt fizessen: búzatizedből 6 kilét, kevert tizedből 2 kilét és 400 akcse legelőadót.” Haszonélvezőjére nincs adatunk. „Kálva puszta, ráják nélkül. Zsiger nevű falu gyaurjai művelték, vele együtt számíttassék: búzatized 15 kile, kevert tized 8 kile és szénatized 6 szekér.” Haszonélvezőjére nincs adatunk.
1562-ben ugyancsak két Káva pusztát írtak össze: „Kálv [sic!] puszta, ráják nélkül, Pánd falu közelében. A jövedelem a tizedekből 500 akcse.” Haszonélvezőjére nincs adatunk. „Kálva puszta, ráják nélkül, Zsiger falu közelében.” Jövedelmét nem tüntették fel. A tímár-defter szerint az egyik Káva puszta jövedelme 200 akcse, haszonélvezője Ali bin Alagöz tímár-birtokos.
1580-ban már csak egy Káva pusztát említettek (a jövedelméből ítélve, feltehetőleg a két pusztát együtt): „Kálva puszta, ráják nélkül. Zsiger falu közelében a nevezett falu lakosai szántják-vetik, rétjét kaszálják és állataikat ott legeltetik, és tizedváltság címén átalányban évenként 2000 akcsét fizetnek.” Haszonélvezője Haszán bin Ahmed ziámet-birtokos.
1590-ben: „Kálva puszta, ráják nélkül, Zsiger falu közelében, a nevezett falu lakosai szántják-vetik, rétjét kaszálják és állataikat ott legeltetik, és tizedváltság címén átalányban évenként 2000 akcsét fizetnek.” Haszonélvezőjére nincs adatunk.
Káva a török hódoltság végére elnéptelenedett. 1690-ben lakatlan pusztaként említik. Nem szerepel az 1715. és az 1720. évi országos összeírásokban sem. 1661-ben Halmy Gábor nyert rá adományt Wesselényi Ferenc nádortól. Tőle örökölte meg az Abaúj vármegyéből származó, evangélikus vallású fáji Fáy család egyik tagja, idősb László.
Káva 1715-ben Gombához tartozott. Ez utóbbi település szintén a Fáyok birtoka volt már a XVII. századtól. 1701-ben Fáy István és Ferenc birtoka. Új templomát is ők építették fel 1700 körül. A Fáy család – a Podmaniczkyakhoz, Prónayakhoz hasonlóan – a Pest megyei evangélikusság markáns pártfogói közé tartozott. Gombán kívül a megyében Bénye, Pécel, Maglód, Gyömrő, Dab és Apostag volt részben vagy egészben a tulajdonuk.
Káva földesura 1724-ben ifjabb Fáy László. Szervezett újratelepítését ő kezdeményezte 1725-ben, nagyrészt evangélikus szlovákokkal (valószínűleg Nógrád megyéből). A legelső néhány telepescsalád viszont magyar volt, és 1723–1724 folyamán érkezett ide.
1725-ben Puky Andrásné Fáy Kata nyert adományt Kávára többek között. A Puky család Abaúj, Borsod, Heves és Pest vármegyékben volt birtokos.
* Puky-kúria - Egy 18. században itt állt épület helyén 1830-ban építtette Puky Simon és Márton az időközben többször átalakított klasszicista kúriát. 1945 után egy ideig italbolt volt, majd általános iskola lett. A Puky-család Káván tégla- és cserépégetéssel is foglalkozott.
* Törökhíd - A híd a falu és Bénye közötti zsigerpusztai határban található, a Gombai-patak felett ível át.
Neve ellenére nem a törökök építették: Ezen keresztül szállították a középkor folyamán az erdélyi sóbányákból a sót Pestre. Korábban a Sajgón ívelt át, jelenlegi formáját 1815-ben kapta.
* A faluban egy picinyke római katolikus és egy evangélikus templom található.
* A ma iskolaként működő Puky-kastély udvarán áll a tanítók fája, amely minden pedagógusnak emléket állít, aki a településen valaha tanított. A parkban a millenniumi, az első világháborús és a második világháborús emlékmű és a Kölcsey Ferenc szobor áll.
* Hosszú-rét és a Szélmalom-domb. Védett növények is megtalálhatók itt, mint például az erdei Szellőrózsa és a Tavaszi hérics.
Első okleveles említése 1375-ben történt. A település neve a középkori oklevelekben Kalwa, Kalna formában bukkan fel. Az etimológusok szerint a név első tagja a szláv "kal" (sár) szót tartalmazza. A XIV. században a Kálnai család birtokolja. A XV. századtól több birtokosa is ismert (például a Kápolnai család).
A török korban Káva puszta a pesti náhijéhez tartozott.
1546-ban: „Káva puszta, ráják nélkül. A jövedelem a tizedekből 205 akcse: búzatized 10 kile, kevert tized 16 kile és szénatized 25 akcse.” Haszonélvezője Haszán bin Ahmed tímár-birtokos.
1559-ben ugyanezen a környéken két Káva pusztát írtak össze: „Kálva [sic!] puszta, ráják nélkül, Pánd falu közelében, a nevezett faluval együtt fizessen: búzatizedből 6 kilét, kevert tizedből 2 kilét és 400 akcse legelőadót.” Haszonélvezőjére nincs adatunk. „Kálva puszta, ráják nélkül. Zsiger nevű falu gyaurjai művelték, vele együtt számíttassék: búzatized 15 kile, kevert tized 8 kile és szénatized 6 szekér.” Haszonélvezőjére nincs adatunk.
1562-ben ugyancsak két Káva pusztát írtak össze: „Kálv [sic!] puszta, ráják nélkül, Pánd falu közelében. A jövedelem a tizedekből 500 akcse.” Haszonélvezőjére nincs adatunk. „Kálva puszta, ráják nélkül, Zsiger falu közelében.” Jövedelmét nem tüntették fel. A tímár-defter szerint az egyik Káva puszta jövedelme 200 akcse, haszonélvezője Ali bin Alagöz tímár-birtokos.
1580-ban már csak egy Káva pusztát említettek (a jövedelméből ítélve, feltehetőleg a két pusztát együtt): „Kálva puszta, ráják nélkül. Zsiger falu közelében a nevezett falu lakosai szántják-vetik, rétjét kaszálják és állataikat ott legeltetik, és tizedváltság címén átalányban évenként 2000 akcsét fizetnek.” Haszonélvezője Haszán bin Ahmed ziámet-birtokos.
1590-ben: „Kálva puszta, ráják nélkül, Zsiger falu közelében, a nevezett falu lakosai szántják-vetik, rétjét kaszálják és állataikat ott legeltetik, és tizedváltság címén átalányban évenként 2000 akcsét fizetnek.” Haszonélvezőjére nincs adatunk.
Káva a török hódoltság végére elnéptelenedett. 1690-ben lakatlan pusztaként említik. Nem szerepel az 1715. és az 1720. évi országos összeírásokban sem. 1661-ben Halmy Gábor nyert rá adományt Wesselényi Ferenc nádortól. Tőle örökölte meg az Abaúj vármegyéből származó, evangélikus vallású fáji Fáy család egyik tagja, idősb László.
Káva 1715-ben Gombához tartozott. Ez utóbbi település szintén a Fáyok birtoka volt már a XVII. századtól. 1701-ben Fáy István és Ferenc birtoka. Új templomát is ők építették fel 1700 körül. A Fáy család – a Podmaniczkyakhoz, Prónayakhoz hasonlóan – a Pest megyei evangélikusság markáns pártfogói közé tartozott. Gombán kívül a megyében Bénye, Pécel, Maglód, Gyömrő, Dab és Apostag volt részben vagy egészben a tulajdonuk.
Káva földesura 1724-ben ifjabb Fáy László. Szervezett újratelepítését ő kezdeményezte 1725-ben, nagyrészt evangélikus szlovákokkal (valószínűleg Nógrád megyéből). A legelső néhány telepescsalád viszont magyar volt, és 1723–1724 folyamán érkezett ide.
1725-ben Puky Andrásné Fáy Kata nyert adományt Kávára többek között. A Puky család Abaúj, Borsod, Heves és Pest vármegyékben volt birtokos.
* Puky-kúria - Egy 18. században itt állt épület helyén 1830-ban építtette Puky Simon és Márton az időközben többször átalakított klasszicista kúriát. 1945 után egy ideig italbolt volt, majd általános iskola lett. A Puky-család Káván tégla- és cserépégetéssel is foglalkozott.
* Törökhíd - A híd a falu és Bénye közötti zsigerpusztai határban található, a Gombai-patak felett ível át.
Neve ellenére nem a törökök építették: Ezen keresztül szállították a középkor folyamán az erdélyi sóbányákból a sót Pestre. Korábban a Sajgón ívelt át, jelenlegi formáját 1815-ben kapta.
* A faluban egy picinyke római katolikus és egy evangélikus templom található.
* A ma iskolaként működő Puky-kastély udvarán áll a tanítók fája, amely minden pedagógusnak emléket állít, aki a településen valaha tanított. A parkban a millenniumi, az első világháborús és a második világháborús emlékmű és a Kölcsey Ferenc szobor áll.
* Hosszú-rét és a Szélmalom-domb. Védett növények is megtalálhatók itt, mint például az erdei Szellőrózsa és a Tavaszi hérics.
http://km.bloglog.hu/page/12/
Kisboldogasszony templomA templom 1922-ben épült.
