Jézus az Emberiséghez

Ne feledjétek, a sátán, a test vágyai által ellenőrzi az embert, mint az élelmiszer, ruházat, szex, ingatlanok, autó, szabadság, luxusélet, zene, alkohol s híres személyek istenítése által.

Hévízgyörk

2013. szeptember 02. 06:07 - Andre Lowoa

Hévízgyörk 3171 lakosú (2010. január 1.) Galga parti nagyközség a 80a-s/Hatvan-Budapest/ vasútvonal mentén, Aszódtól délkeletre, 5 kilométerre fekszik. A község neve Györ személynév k képzős származékából keletkezett. Környékén számos régészeti lelőhelyet tártak fel. A Kaparóházi - dűlőben újkőkori települést, a falu középkori templomának feltárási munkái közben szarmata fejedelmi sírleletek kerültek elő. Az Alsó-Homok dűlőben különböző korú magyar, cseh, osztrák és német pénzérméket találtak. A legrégebbit Mátyás király uralkodása idején, az utolsót 1529-ben verték. Első okleveles említése 1438-ból való, akkor a Györki család tulajdona. Hosszú időn át ezt a települést nevezték Vámosgyörknek.
A faluban négy templom található. Ebből kettő műemlék. Római katolikus templom, Szent Márton tiszteletére, a XIII. században épült, mely egy homlokzati tornyos. Tornyát és sekrestyéjét a XIV-XV században építették. A XVIII. század elején felújították. Villámcsapás következtében leégett 1777-ben és ekkor Gróf Grassalkovich Antal özvegye barokk stílusban újjáépítette. Az Árpádok korában épült templom 100 fős befogadóképessége kevésnek bizonyult, így szükségessé vált, egy új katolikus templom építése, melyet Kausz József plébános kezdeményezésére, közadakozásból, 1925-ben kezdtek építeni és 1934-ben szenteltek a Munkás Szent József tiszteletére. A református templom 1704-ben épült, de 1904-ben újjáépítették. E templom szentedényei közül, 1723-ból való kehely érdemel említést. Evangélikus templom 1826-1829 között épült, egyhajós, egyszerű, klasszicista templom.



http://km.bloglog.hu/page/13/



 Szent József-templom



 Szent Márton templom

A falu első temp­loma egy igen kis méretű, félköríves szentélyű épület volt. A középkori épület első okleveles említése 1472-ből származtatható. 1570-ben a bujáki uradalom összeírásában szerepel egy mondat, amely kapcsolatban lehet templomunkkal, s amelyet érdekességként említek meg: „A falu — (Hévízgyörk) — 4 forintot fizet, melyet Szent Márton adójának hívnak" Ez talán a templom mai vé­dőszentjének nevével van kapcsolatban? A többi falu a környéken mind egységesen Szent Mihály és György napján fizette adóját. A XVIII. század közepétől napja­inkig nyomon követhetően Szent Márton a védőszentje a templomnak. Ha ez az 1570-es adat összefüggésbe hozható a Szent Márton titulussal, úgy ezt első említés­nek is tekinthetjük.

A templom történetében szót kell ejtenünk a refor­mátus egyházról is, mivel a két felekezet története egy ponton összekapcsolódik.

Haraszthy Lajos tanulmányából tudjuk, hogy Hévízgyörkön a reformátusok anyaegyháza már 1600-ban fönnállt. Az 1653-as egyházlátogatási jegyzőkönyvből arról értesü­lünk, hogy a régi katolikus templom még mindig a re­formátusok birtokában van, ami ellen a katolikusok pa­naszt tettek.

Valószínűleg 1662 és 1666 között került újra a kato­likusok birtokába a templom, mert 1666-ban a hévízgyörkiek 12 forintnyi évi egyházi tizedüket már katolikus templomukra fordíthatták, a püspök engedélyével.

1675-ben az un. Pongrácz-féle térkép templomos helynek jelölte Hévízgyörköt. 1676-ban a faluhoz tartozó Tótfalu puszta egyházi tizedét megkapták „templomuk céljára". 1700-ban a róla felvett jegyzőkönyvtanúsága szerint négyszögű kövekből épült, szögletes tornyú, az északi oldalán sekrestyével bővített templom állt a faluban. 1733-ban a templom helyreállításáról és egyházjogi státusáról, azaz nem önálló, hanem Bag filiájaként (leányegyház)] való működéséről tettek említést. 1734-ben és 1736-ban a helyreállított templom felszerelési tárgyait említik meg, majd 1746-ban részletesebben leírják a templom állapotát, és először nevezik meg védőszentjét: Szent Mártont.

1760-ban Grassalkovich Antal birtokán találjuk, igen­csak felújításra szoruló állapotban. A templom tor­nyát villámcsapás érte 1771-ben. A tornyot okkor Grassalkovich özvegye Klobusiczky Teréz rendbe tetette, a leomlott részt téglából visszafalazták (ez ma is látha­tó). Karbantartásáról azonban nemigen gondoskodhat­tak, mert 1772-ben azt jegyezték föl, hogy „a templom kőfalai nedvesek, a deszkamennyezet le fog szakadni", a „toronynak fa munkája megromlott ... „rotthadt ge­rendáit ki kellene cserélni".

A XVIII. század végétől folyamatosan használhatták a templomot. XIX. századi használatban nincs okunk ké­telkedni, de erre csak a templom állapotából lehet kö­vetkeztetni.

1924. május 9-én nagy vihar volt Hévízgyörkön, s a templom úgy megrongálódott, hogy abban istentiszte­letet nem tudtak tovább tartani. Ezért a lelkész híveivel új templom építésére szánta el magát.

A II. világháborúig a templomot folyamatosan hasz­nálták, ekkor azonban megsérült. Pusztulásnak az ezt követő években indult, s állapota fokozatosan romlott 1985-ig, amikor is megkezdődött felújítása. A munkák végeztével a templom felszentelése 1988 november 13-ára esett, Szent Márton napját követő vasárnapra.

komment
süti beállítások módosítása