Verseg 1329 lakosú (2010. január 1.) cserhátaljai község Aszódtól 10 kilométerre, északkeletre fekszik. A község nevének eredete tisztázatlan. Lehet, hogy szláv eredetű személynévből keletkezett magyar névadással, ám az Vörsög - Verseg, vagyis Varsa /halfogó eszköz/ önév is számításba jöhet. A község régészeti leletekben gazdag legrégibb a Tatár dombon feltárt több tízezer éves átmeneti vadásztanya. Makkos dűlőben bronzkori földvár helyezkedik el. A Kökényesi úton bronzkori (hatvani kultúra) temetőt tártak fel. A középkori falu a mai helyén templom körül helyezkedett el. Első középkori, okleveles említése 1386-ból való “Wersegd” néven. Első ismert birtokosa 1391-ben László erdélyi, és János egykori orosz vajda. A XV. században és a XVI. század elején a Wersegdi családé, melynek férfitagjai - mint megyei esküdtek. - szerepet játszottak Pest vármegye közelében. Egykor a településhez tartozott Varsánypuszta és Kerekharaszt puszta is. Az 1849-es tavaszi hadjárat egyik csatája, mely Hatvan nevéhez fűződött, Kerekharaszt térségében győzelemmel ért véget.
Szent Miklós tiszteletére állított római katolikus templom a község központjában szabadon álló egyhajós egyetlen homlokzati tornyos barokk hatású épület, mely három építészeti stílus és korszak emlékét őrzi. A templomot már 1675-be említik 1741-ben bővítik, 1805-ben pedig tornyot emelnek. A templom felszerelései közül figyelmet érdemel az 1742-ből való rocaillemotívumokkal és angyalfejekkel díszített barok szószék.
Közigazgatásilag Verseghez tartozott Kiskartal puszta, ahol 1450. körül, Hunyadi János kormányzósága idején 11446- 1452/ több országgyűlést is tartottak. Itt épült fel a Podmaniczkyak híres kastélya, melyben csaknem 30000 darab kötetet számláló könyvtárával és nyomtatványaival és egyéb ritkaságaival egyike volt az ország legbecsesebb magánkönyvtárainak. A könyvtár egy részét, mint a Podmaniczky-könyvtárat az Evangélikus Országos Könyvtárban őrzik. Kiskartal csillagvizsgálójáról is híres volt. A kutatóházban figyelemre méltó felfedezéseket tettek a kor neves csillagászai /Kövesligethy Radó, Wonaszek Antal./. Verseghez tartozik az 1868-ban, báró Podmaniczky Levente által épített szép klasszicizáló kastély, ahol jelenleg Kastélyszálló működik. A kastély parkja 13 hektáros őspark.
A volt Zoltán kúria zárt sorú földszintes, klasszicista épület, négy korintizáló oszlopos portikusszal.
Az 1974-ben létesített Falumúzeum, melyet Marton Pálné sz. Homok Erzsébet a Versegen élő népi író alapított.
Szent Miklós tiszteletére állított római katolikus templom a község központjában szabadon álló egyhajós egyetlen homlokzati tornyos barokk hatású épület, mely három építészeti stílus és korszak emlékét őrzi. A templomot már 1675-be említik 1741-ben bővítik, 1805-ben pedig tornyot emelnek. A templom felszerelései közül figyelmet érdemel az 1742-ből való rocaillemotívumokkal és angyalfejekkel díszített barok szószék.
Közigazgatásilag Verseghez tartozott Kiskartal puszta, ahol 1450. körül, Hunyadi János kormányzósága idején 11446- 1452/ több országgyűlést is tartottak. Itt épült fel a Podmaniczkyak híres kastélya, melyben csaknem 30000 darab kötetet számláló könyvtárával és nyomtatványaival és egyéb ritkaságaival egyike volt az ország legbecsesebb magánkönyvtárainak. A könyvtár egy részét, mint a Podmaniczky-könyvtárat az Evangélikus Országos Könyvtárban őrzik. Kiskartal csillagvizsgálójáról is híres volt. A kutatóházban figyelemre méltó felfedezéseket tettek a kor neves csillagászai /Kövesligethy Radó, Wonaszek Antal./. Verseghez tartozik az 1868-ban, báró Podmaniczky Levente által épített szép klasszicizáló kastély, ahol jelenleg Kastélyszálló működik. A kastély parkja 13 hektáros őspark.
A volt Zoltán kúria zárt sorú földszintes, klasszicista épület, négy korintizáló oszlopos portikusszal.
Az 1974-ben létesített Falumúzeum, melyet Marton Pálné sz. Homok Erzsébet a Versegen élő népi író alapított.
http://km.bloglog.hu/page/13/
Szent Miklós templomA falu első római katolikus temploma román stílusban épült a XIII. században, majd a XV. században gótikus stílusban átépítették, és a XVIII. században barokk stílusban bővítették.
A Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus templom a község központjában van. A szabadon álló, egyhajós, homlokzati tornyos templom három építészeti stílus és korszak emlékeit őrzi. A középkori eredetű templomot 1675-ben említik először; 1741-ben bővítették, 1805-ben pedig megemelték a tornyát. A hajó alatt kripta található. Külön figyelmet érdemel az 1742-ből való, mellvédjén rocaille motívumokkal és angyalfejekkel díszített szószéke, a barokk szobor és oltárok, de értékes a templom 1674-ből származó harangja is.
A templom 1988. évi felújítása során láthatóvá tették a gótikus déli falat és a gótikus hajó hosszát rögzítő sarok támpilléreket.
A Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus templom a község központjában van. A szabadon álló, egyhajós, homlokzati tornyos templom három építészeti stílus és korszak emlékeit őrzi. A középkori eredetű templomot 1675-ben említik először; 1741-ben bővítették, 1805-ben pedig megemelték a tornyát. A hajó alatt kripta található. Külön figyelmet érdemel az 1742-ből való, mellvédjén rocaille motívumokkal és angyalfejekkel díszített szószéke, a barokk szobor és oltárok, de értékes a templom 1674-ből származó harangja is.
A templom 1988. évi felújítása során láthatóvá tették a gótikus déli falat és a gótikus hajó hosszát rögzítő sarok támpilléreket.
