Erdőtarcsa 521 lakosú (2010. január 1.) község Hatvantól 17 kilométerre, északnyugatra fekszik a Cserhát előterében. Először egy 1404-ben kelt iratban említik: Zsigmond király az uralkodó pár szabójának, Pócsi Dénesnek adományozta. Egy ideig Báthory Istváné volt, majd 1528-ban Werbőczy István szerezte meg.
Lakossága hagyományosan főleg növénytermesztésből él. 1633-34-ben csaknem elnéptelenedett. A fellendülés az 1700-as évek közepén kezdődött. Régen a népnyelv „kastélyos” falunak nevezte, mivel a kis községben öt kastély, kúria is állt.
1845-től 6 éven át amikor csak tehette, itt, Meskó Miklós barátja kastélyában időzött Madách Imre.
A második világháború után a gazdátlanul maradt épületeket feldúlták, kifosztották. A kertek, parkok elvadultak, a fák jó részét kivágták.
1975-ben a megyei vezetés a legtöbb megmaradt parkot védetté nyilvánította.
Az egykori kastélyok, kúriák ma műemlékek:
* 1870-ben épült a barokk stílusú Szentmiklóssy-Kubinyi kastély, ami ma a Magyar Tudományos Akadémia alkotóháza.
* 1820-ban épült klasszicista stílusú Végh-kúria, jelenleg magánlakás.
* a 19. század második felében épült a szintén klasszicista stílusú Kubinyi-Márkus kúria, ami most a csak alsó tagozatos iskolának és az óvodának ad helyet.
* Halász Elemér kastélyát 1896-ban építették. Az épület köré a világ minden tájáról beszerzett fafajokat telepítettek. Kertje, a Dabasi-Halász arborétum természetvédelmi terület. Az épület nem látogatható, de az arborétum igen. Itt élő ritkaságok: amerikai mogyoró, vérbükk, lombhullató fenyők, ezüstfenyő, magyar tölgy. A telek 2010 nyarán teljesen elhanyagolt: ösvények, tájékoztató táblák nincsenek, embermagas a gaz, a kapu romokban.
Mesterházy Zsolt fenyőgyűjteménye elvileg vasárnaponként, előzetes bejelentkezéssel látogatható. A gyakorlatban a bejelentkezéshez megadott telefonszámon „előfizető nem kapcsolható”.
1742–1746-ban, barokk stílusban emelték a dombon álló római katolikus templomot, amit Szentmiklóssy Antal adományozott a falunak. Tornyát 1903-ban építették hozzá.
A kis, neogótikus evangélikus kápolnát, amit feltehetően Ybl Miklós tervezett, 1858-ban építették és 2005-ben újították fel. Az épület a romantikus építészet ritka emléke, különálló haranglábbal.
A falu központjában alakították ki a Millenniumi Emlékparkot, mellette szabadtéri színpaddal és kispályás focipályával.
Lakossága hagyományosan főleg növénytermesztésből él. 1633-34-ben csaknem elnéptelenedett. A fellendülés az 1700-as évek közepén kezdődött. Régen a népnyelv „kastélyos” falunak nevezte, mivel a kis községben öt kastély, kúria is állt.
1845-től 6 éven át amikor csak tehette, itt, Meskó Miklós barátja kastélyában időzött Madách Imre.
A második világháború után a gazdátlanul maradt épületeket feldúlták, kifosztották. A kertek, parkok elvadultak, a fák jó részét kivágták.
1975-ben a megyei vezetés a legtöbb megmaradt parkot védetté nyilvánította.
Az egykori kastélyok, kúriák ma műemlékek:
* 1870-ben épült a barokk stílusú Szentmiklóssy-Kubinyi kastély, ami ma a Magyar Tudományos Akadémia alkotóháza.
* 1820-ban épült klasszicista stílusú Végh-kúria, jelenleg magánlakás.
* a 19. század második felében épült a szintén klasszicista stílusú Kubinyi-Márkus kúria, ami most a csak alsó tagozatos iskolának és az óvodának ad helyet.
* Halász Elemér kastélyát 1896-ban építették. Az épület köré a világ minden tájáról beszerzett fafajokat telepítettek. Kertje, a Dabasi-Halász arborétum természetvédelmi terület. Az épület nem látogatható, de az arborétum igen. Itt élő ritkaságok: amerikai mogyoró, vérbükk, lombhullató fenyők, ezüstfenyő, magyar tölgy. A telek 2010 nyarán teljesen elhanyagolt: ösvények, tájékoztató táblák nincsenek, embermagas a gaz, a kapu romokban.
Mesterházy Zsolt fenyőgyűjteménye elvileg vasárnaponként, előzetes bejelentkezéssel látogatható. A gyakorlatban a bejelentkezéshez megadott telefonszámon „előfizető nem kapcsolható”.
1742–1746-ban, barokk stílusban emelték a dombon álló római katolikus templomot, amit Szentmiklóssy Antal adományozott a falunak. Tornyát 1903-ban építették hozzá.
A kis, neogótikus evangélikus kápolnát, amit feltehetően Ybl Miklós tervezett, 1858-ban építették és 2005-ben újították fel. Az épület a romantikus építészet ritka emléke, különálló haranglábbal.
A falu központjában alakították ki a Millenniumi Emlékparkot, mellette szabadtéri színpaddal és kispályás focipályával.
http://em.bloglog.hu/page/7/
Mindenszentek templomA község eredeti temploma a XIII. században épült, s az 1702-es Canonica Visitatió szerint kör alakú volt, melyhez négy kápolnácskát építettek. 1715-ben festett, kazettás mennyezetét említették. Körfala - mely a feltételezés szerint árokkal körülvett erdõjellegû volt - 1742-ben ment tönkre. A mai templomot 1746-ban építették, javarészt Szentmiklóssy Antal adományából. A templom egyhajós, megközelítõen keletelt, elõreugró középtoronnyal. Sima, tagolatlan fõhomlokzatú tornyán az oromzat magasságában keskeny övpárkány, a megtört vonalú sisak alatt egyszerû koronázópárkány látható. Fõbejárata félköríves, s tagolatlan oldalfalait is két-két félköríves ablak töri át. Szentélye egyeneszáródású. a templomot az északi oldalon szélesebb földárok, a déli oldalon két keskenyebb árok közötti földsánc veszi körül. A szentély keresztboltozású, diadalíve félkörös, melynek hajó felõli oldalán a Szentmiklóssy és Meskó családok címere látható. Hajója síkmennyezetes, festett, faragott oltára barokk stílusú, kerámia stációi és színesüveg ablakképei modernek.
