Vácduka 1367 lakosú (2012. január 1.) község Váctól 5 kilométerre, délkeletre fekszik. Vácduka Árpád-kori település. Nevét (Duka formában) 1295-ben említették először, ekkor adta el a Záh nemzetségbeli Zaah fia Mihály az itteni birtokát a Rátót nemzetséghez tartozó István fia Kokas mesternek, hatvan márkáért.
1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Ekkor a váci egyházmegye szolnoki főesperességi kerületéhez tartozott, melynek „Tuca” nevű plébániáját egyes történészek Dukával azonosítják.
1334-ben Péter fia László dukai birtokrészét leányának adta azzal, hogy az elzálogosított birtokrészt is kiváltja. A török hódoltság alatt a defterben – 1559-ben – Dutka néven 9 házzal adózott, majd 1627-1628-ban Alsó-Duka 10, Felső-Duka pedig 4 ház után adózott a budai szandzsákban. Ugyanakkor a püspöki tizedjegyzékből hiányzik, illetve csak Pongrácz püspök 1676. évi tized árenda jegyzékében található: Duka, mely Csörög közelében a Duna lábánál Vác fölött van, elhagyott. Így pusztulását a hosszú hadjárat rovására kell írni, ha később volt is néha néhány lakosa.
Az 1728. évi országos összeírás azt jegyzi meg, hogy egy éve kezdett benépesedni svábokkal, akik azonban majdnem mind koldusok. Később a szlovák betelepülők megváltoztatták nemzetiségi jellegét, és az 1773. évi lexikonban már „slavica”, akik azonban teljesen elmagyarosodtak.
1736-ig a Grassalkovich család birtokolta, majd eladták Rudnyánszky Józsefnek. A település 1789-ből való pecsétnyomója a 20. század elején még ismert volt.
1848-ban Forray Andrásnéhoz (született Brunszvik Júlia) került a birtok, majd a 19. század végén Latinovits Albinhoz. 1945-ig a Serényi családhoz tartozott.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott. 1910-ben 647 lakosából 614 magyar, 32 szlovák volt. Ebből 617 római katolikus, 7 református, 17 evangélikus volt.
1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Ekkor a váci egyházmegye szolnoki főesperességi kerületéhez tartozott, melynek „Tuca” nevű plébániáját egyes történészek Dukával azonosítják.
1334-ben Péter fia László dukai birtokrészét leányának adta azzal, hogy az elzálogosított birtokrészt is kiváltja. A török hódoltság alatt a defterben – 1559-ben – Dutka néven 9 házzal adózott, majd 1627-1628-ban Alsó-Duka 10, Felső-Duka pedig 4 ház után adózott a budai szandzsákban. Ugyanakkor a püspöki tizedjegyzékből hiányzik, illetve csak Pongrácz püspök 1676. évi tized árenda jegyzékében található: Duka, mely Csörög közelében a Duna lábánál Vác fölött van, elhagyott. Így pusztulását a hosszú hadjárat rovására kell írni, ha később volt is néha néhány lakosa.
Az 1728. évi országos összeírás azt jegyzi meg, hogy egy éve kezdett benépesedni svábokkal, akik azonban majdnem mind koldusok. Később a szlovák betelepülők megváltoztatták nemzetiségi jellegét, és az 1773. évi lexikonban már „slavica”, akik azonban teljesen elmagyarosodtak.
1736-ig a Grassalkovich család birtokolta, majd eladták Rudnyánszky Józsefnek. A település 1789-ből való pecsétnyomója a 20. század elején még ismert volt.
1848-ban Forray Andrásnéhoz (született Brunszvik Júlia) került a birtok, majd a 19. század végén Latinovits Albinhoz. 1945-ig a Serényi családhoz tartozott.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott. 1910-ben 647 lakosából 614 magyar, 32 szlovák volt. Ebből 617 római katolikus, 7 református, 17 evangélikus volt.
* Kastély (kúria): 18. században épült, barokk eredetű, majd klasszicista stílusban átépített U-alaprajzú kúria.
1856-tól itt élt Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvodák alapítója. 1957-től nevelőotthon, 2004-ben magántulajdonba kerülve felújították.
http://km.bloglog.hu/page/11/
Szent Anna-templom
A falu templomát Dezsényi Rudnyánszky József földesúr 1738-ban építette kőből, egyhajós, középtornyos formában, két haranggal, barokk stílusban.
1825-ben renoválták. A csehsüveg-boltozatú belsőben Szent Annát ábrázoló XVIII. századi főoltárképet láthatunk.
A templom melletti kápolnát valószínűleg a Latinovics család emeltette. Építészeti stílus a szerint: szabadon álló, két hajós középtornyos barokk templom.
1825-ben renoválták. A csehsüveg-boltozatú belsőben Szent Annát ábrázoló XVIII. századi főoltárképet láthatunk.
A templom melletti kápolnát valószínűleg a Latinovics család emeltette. Építészeti stílus a szerint: szabadon álló, két hajós középtornyos barokk templom.
