Kisnémedi 716 lakosú (2010. január 1.) község a 77-es/Vácrátót-Galgamácsa-Aszód/ vasútvonal mentén, Váctól 14 kilométerre, délkeletre fekszik.A község területén feltárt legrégibb régészeti lelet az őskorból való cseréptöredék volt. A népvándorlás korától a 14. századig terjedően vannak tárgyi emlékek, melyek már a folyamatos megtelepedést bizonyítják.
A település neve, maga a "Némedi" név a korai oklevelekben különböző alakokban fordult elő. Először 1065 körül a százdi apátság alapító levelében Nywyg, majd 1268-ban Neueg, 1334-ben Niveg, később Nemegy, Nemed alakban. A falu 1325-ig a Rátót nemzetségé volt, majd nem sokkal ezután az Ákos nemzetségbeli Mikcsé. 1401-ben Kisnémedi földesura Micsk bán unokája: Prodavizi Istvánnak nevezte magát, mert apja a mai Horvátország területén fekvő Prodavizben töltötte be a báni tisztséget. 1425-ben Prodavizi István fia Miklós elcserélte Nemeget 11 Pest megyei községgel együtt Zsigmond királlyal, aki 1426-ban eladományozta Gathali Miklós váci püspöknek. 1541-ben Budavár eleste után Kisnémedi is a török hódoltság területévé vált, de az akkori viszonylagos nehéz megközelítése, a keleti szomszéd Püspökszilágy településsel együtt fennmaradt és túlélte a török megszállást, míg a környezetében lévő lakott települések szinte teljesen elnéptelenedtek.
Kisnémedi végig lakott település volt a török hódoltság közel másfél évszázada alatt is. A mohácsi vész után Kisnémediben 19 földesúr rendelkezett birtokrésszel 1945-ig. Ezek sorában 1660-as korabeli tizedjegyzék megemlíti a Gosztonyi családot, mint Kisnémedi földesurait, akik aztán itt éltek közel 300 évig egyfolytában egészen 1945-ig. A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott. 1910-ben 826 magyar lakosa volt. Ebből 782 római katolikus, 21 református, 14 izraelita volt.
* Gosztonyi-kúria
* Római katolikus templom
A település neve, maga a "Némedi" név a korai oklevelekben különböző alakokban fordult elő. Először 1065 körül a százdi apátság alapító levelében Nywyg, majd 1268-ban Neueg, 1334-ben Niveg, később Nemegy, Nemed alakban. A falu 1325-ig a Rátót nemzetségé volt, majd nem sokkal ezután az Ákos nemzetségbeli Mikcsé. 1401-ben Kisnémedi földesura Micsk bán unokája: Prodavizi Istvánnak nevezte magát, mert apja a mai Horvátország területén fekvő Prodavizben töltötte be a báni tisztséget. 1425-ben Prodavizi István fia Miklós elcserélte Nemeget 11 Pest megyei községgel együtt Zsigmond királlyal, aki 1426-ban eladományozta Gathali Miklós váci püspöknek. 1541-ben Budavár eleste után Kisnémedi is a török hódoltság területévé vált, de az akkori viszonylagos nehéz megközelítése, a keleti szomszéd Püspökszilágy településsel együtt fennmaradt és túlélte a török megszállást, míg a környezetében lévő lakott települések szinte teljesen elnéptelenedtek.
Kisnémedi végig lakott település volt a török hódoltság közel másfél évszázada alatt is. A mohácsi vész után Kisnémediben 19 földesúr rendelkezett birtokrésszel 1945-ig. Ezek sorában 1660-as korabeli tizedjegyzék megemlíti a Gosztonyi családot, mint Kisnémedi földesurait, akik aztán itt éltek közel 300 évig egyfolytában egészen 1945-ig. A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott. 1910-ben 826 magyar lakosa volt. Ebből 782 római katolikus, 21 református, 14 izraelita volt.
* Gosztonyi-kúria
* Római katolikus templom
http://km.bloglog.hu/page/11/
Magyarok Nagyasszonya templomAz első templom a XV. században épült. 1605-ben a kálvinisták vették birtokba és csak közel 100 év után lett újra katolikus. 1715-ben új templom épült fel, melyet 1907-ben bezárattak rossz állapota miatt, miatt.
A ma is látható templom 1937-45 között épült, S. Halász Antal tervei szerint.
