Nagytarcsa 3738 lakosú (2011. január 1.) nagyközség Budapesttől 5 kilométerre, keletre fekszik a Szilas-patak mentén. A Tarcsa kedvelt Árpád-kori személynév, jelentése tarka. A környék már az őskortól lakott terület volt, amit az itt feltárt vas, illetve szkíta leletek is bizonyítanak,de találtak itt 10. századból való magyar köznépi temetőt is. Az első írásos elmítése 1352-ből származik, a második 1403-ból. A település akkor még Tarcsa néven létezett, majd a 15. század környékén vált ketté. A déli rész Tarcsai Csík lett, amit később Csíktarcsaként emlegettek. Ezzel a névvel először egy 1546-ból származó íráson elmlitik. 1733-tól Grassalkovich Antal Gödöllői birtokához tartozik. 1819-ben evangélikus templom épült, ami helyén 1931-ben újat emeltek. 1935-ben római katolikus templom is épült.
A 20. század elején kapta a ma is használatos Nagytarcsa nevet. Az első világháború után főleg mezőgazdasággal, azon belül is tejtermeléssel kezdtek foglalkozni a helyiek.
1938-ban Sztehlo Gábor evangélikus lelkész megszervezte az ország első bentlakásos paraszt népfőiskoláját, amely 1944-ig működött. Egyik épülete a Falumúzeum.A település őslakosságának vallása evangélikus.
A jelenlegi homlokzati középtornyos, egyhajós, evangélikus templomot 1931-ben emelték. Legrégebbi felszerelési tárgya egy úrvacsorakehely 1893-ból. Szárnyas oltára forgatható, a négy egyházi ünnepkört ábrázolja: a karácsonyt, a böjtöt, a húsvétot és a Szentháromságot. A templom előtti kertben áll a trianoni emlékmű. Egyenes oszlopon ráhelyezett pallos babérágak között, alatta az ezeréves Magyarország bemélyedő térképe. Felirata: “Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért”.
A Falumúzeumban, mely 1960-óta van a helyi népélet tárgyi emlékeit gyűjtötték. A gazdálkodás, a lakáskultúra és viselet megannyi tárgyai a helyi szlovák őslakosság népi kultúráját mutatja be. Régészeti kiállításának országos hírű darabja a szkíta kori bronz sámáncsörgők együttese.
A 20. század elején kapta a ma is használatos Nagytarcsa nevet. Az első világháború után főleg mezőgazdasággal, azon belül is tejtermeléssel kezdtek foglalkozni a helyiek.
1938-ban Sztehlo Gábor evangélikus lelkész megszervezte az ország első bentlakásos paraszt népfőiskoláját, amely 1944-ig működött. Egyik épülete a Falumúzeum.A település őslakosságának vallása evangélikus.
A jelenlegi homlokzati középtornyos, egyhajós, evangélikus templomot 1931-ben emelték. Legrégebbi felszerelési tárgya egy úrvacsorakehely 1893-ból. Szárnyas oltára forgatható, a négy egyházi ünnepkört ábrázolja: a karácsonyt, a böjtöt, a húsvétot és a Szentháromságot. A templom előtti kertben áll a trianoni emlékmű. Egyenes oszlopon ráhelyezett pallos babérágak között, alatta az ezeréves Magyarország bemélyedő térképe. Felirata: “Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért”.
A Falumúzeumban, mely 1960-óta van a helyi népélet tárgyi emlékeit gyűjtötték. A gazdálkodás, a lakáskultúra és viselet megannyi tárgyai a helyi szlovák őslakosság népi kultúráját mutatja be. Régészeti kiállításának országos hírű darabja a szkíta kori bronz sámáncsörgők együttese.
http://km.bloglog.hu/page/12/
Bosco Szent János-templom
