Fót 18968 lakosú (2012. január 1.) város a Pesti-síkságon, Budapesttől északkeletre, 12 kilométerre fekszik a 71-es/Vác- Vácrátót- Budapest/ vasútvonal mentén. Fótról nagyon sok korabeli emlékkel találkozhatunk, egyértelműen viszont csak a török hódoltság idejéből hallhatunk róla. Ekkor lakatlan pusztának nyilvánították ki, az időszak végetértével viszont újra benépesítették. 1727-ben Ujfalussy László és Bohus Sámuel, utóbb Fekete György gróf országbiró tulajdonában volt; ez utóbbi családjának kihaltával a gróf Károlyi-családra az uradalom szállt . A kastélyt és a parkot gróf Károlyi István létesítette az 1830-as években és ugyanő építtette 1845 és 1855 között Ybl Miklós tervei szerint a katolikus plébániatemplomot. 1951-ben Kisalagot Fóthoz csatolták, 1970. április 1-jén Fótot nagyközséggé nyilvánították. Nem sokkal az EU csatlakozás után, 2004. július 1-jén Fót városi címet kapott.
Régifót
Régifót képezi a város történelmi részét. A Dózsa György úttól keleti és déli irányban helyezkedik el. Ezen a területen öreg és újonnan épült lakóházak egyaránt megtalálhatóak. Ebben a városrészben található a város történelmi központja a Kossuth Lajos utca, Vörösmarty Mihály utca és a Szabadság utca kereszteződésének környékén. Itt található a Katolikus Pélbániatemplom, a Református és az Evangélikus templom, a Károlyi István Gyermekközpont illetve az Önkörmányzat. Fót történelmi központja leginkább kultúr és vásárlási igényeket elégít ki, a helyszínen a lakóházak elhelyezkedése kevésbé jellemző. Fót legnagyobb nyaraló térsége is ehhez a városrészhez tartozik. Ez a terület a Somlyó és a Nagy-tó környékén helyezkedik el.
Fótújfalu
Fótújfalu Kisalag és Régifót között helyezkedik el. Határai Nyugatra a Hargita (volt Ötvös Tibor) utca, Keletre pedig a Dózsa György út. Ebben a városrészben található Fót újgazdag negyede, amit sokan Fót Rózsadombjának neveznek. Ez a rész a Móricz Zsigmond úttól Északra található. A városrész központja a Szent Benedek park környékén helyezkedik el. Itt található a Posta, az autóbuszforduló, orvosi rendelő, kisebb üzletek, a 2-es számú Óvoda, és az újonnan épült modern lakóházak. Innen könnyen megközelíthető a vasútállomás és az OMV benzinkút is.
Ebben a városrészben napjainkban építenek be egy új területet, ami a legkedvezőbb elhelyezkedést nyújtja majd Fóton. Könnyen megközelíthető lesz az autóbuszforduló, a Nagy tó, a Somlyó és a lőtér, illetve a térség egyes pontjairól körpanoráma látható. Rá lehet látni Budapest északi részére, és a fóti nyaralókra.
Kisalag
Helyi lakosok számára könnyen észrevehető, hogy ez a városrész korábban nem tartozott Fóthoz. Erre utal a neve is, bár Alagtól messzebb esik, mint Fóthoz. Parcellázása előtt az Imreháza-uradalomhoz tartozott. Az ide települt kisemberek nagy része Újpestre, Rákospalotára bejáró munkás volt. Az ingázást az 1912-ben megnyitott Kandó rendszerű villamosított helyiérdekű vonal tette lehetővé. A lakosság anyagi viszonyaira volt jellemző a sok háztáji kecske, aminek nyomán a fóti gazdák a Kecsketelep gúnynévvel illették. A városrész központja a Petőfi szobor környékén helyezkedik el. Ezen városrészen kisebb üzletek, gyógyszertár, tüzéptelep, posta, rendelőintézet, általános iskola, futballpálya és buszmegálló található. Ezen kívül leginkább csak lakóházakból áll a térség. Több radiesztéziával foglalkozó személy állítja, hogy Fót Kisalag része az a hely ahol a legjobb lakni.[forrás?] Egyik nevezetes szülötte volt Szőcs Béla cukrász, aki egy szakmai versenyre készített és díjat nyert termékét a fóti Somló(Somlyó)-dombról somlói galuskanak nevezte el.
Fótliget-lakópark
Fótliget-lakópark, Fót város egyéb belterülete egy korábbi munkásőr laktanya helyén épült fel. A 2001-es népszámláláskor a városrész még teljesen néptelen volt. A budapest környéki szuburbanizáció 2000-es években bekövetkező kirajzási hulláma során épült be a terület a gazdag kiköltözők számára kialakított lakóházakkal.A városon belüli autóhasználatra épülő amerikai szuburbán építkezési mintának megfelelően a módos lakók szegényebb polgároktól történő elkülönítését nem csak a más lakterületektől való távolság, de a terület köré felhúzott kerítés és a portaszolgálat is szolgálja.
A lakóparkon belül jellemzően családiházas, ikerházas és az összeköltöző családtagok számára épülő többgenerációs házak épülnek. A területen elsősorban építési telkeket lehet megvásárolni. A park recepció és portaszolgálaton keresztül közelíthető meg, amely az év mindennapján működik. A terület beépíthetőség szempontjából két fő egységre lesz felosztva: 1., A családiházas övezet 2., Kereskedelmi Gazdasági övezet. A Lakóparkon belül játszótérrel, kosárlabdapályával kialakított 1 hektáros park épült,amely a döntően Budapestről és az agglomeráció más községeiből átköltöző fiatalok számára biztosít családias közösségi teret.
Sikátorpuszta[szerkesztés]
Fót legkisebb és legszegényebb része. Fótliget és Fót Déli Vállalkozási terület között helyezkedik el. Ez a térség jelenleg még csak csekély létszámú.
Fót Déli Vállalkozási terület
Legismertebb pontja a Auchan és környéke. A városrész tulajdonképpen a külső körforgalom után ér véget, ám jelenleg még nincs beépítve. Hamarosan Logisztikai Központ épül a Auchannal átellenes oldalon.
A Szent István király római katolikus temploma Ybl Miklós által tervezett romantikus stílusú alkotás. A Károlyi család kegyúri templomának készült 1847-1855 között. Külsejében és belső kialakításában is neoreneszánsz architektúrájú, keleties bizánci elemeket tartalmaz. Háromhajós, négytornyos épület, a mellette levő iskolával és plébániával szépen harmonizál. A homlokzatot a két hatalmas, ablakokkal, árkádos teraszokkal és fiatornyokkal díszített torony uralja. Bélletes a kapu, rózsaablaka, hetes osztású, árkádszerű ablaksora van. Az oromzatot horganyból öntött Immaculata-szobor díszíti. Belső tere háromhajós, bazilikás megemelt szentéllyel. A főhajót festett, aranyozott kazettás síkmennyezet, a mellékhajókat keresztboltozat fedi, a szentély negyedgömb boltozatú. A főoltás romantikus kialakítású, Hans Gasser alkotása. A főoltárképet Karl Blaas festette, csakúgy, mint az apszis freskóit. Az oltár márványintarziás előlapja híresen szép munka. A mellékoltárok a mellékhajók végén helyezkednek el, szintén Blass művei. Rómában készült a szószék. Az altemplom sírboltként szolgál. Híresen szépek Pietro Tenerani 1858-ból való szobrai. A volt Károlyi-kastély több építési periódusban nyerte el a mai képét. A meghatározók az 1830-as évek voltak, amikor az alapvetően klasszicista külső kialakult. Az 1840-es években Ybl Miklós tervei szerint romantikus stílusban bővült. Egyemeletes, közel száz méter főhomlokzata 15 tengelyes, 6 korinthoszi oszloppal épült portikusza van. Az oldalszárnyak romantikus stílusúak.
A Németh Kálmán Emlékház, a felvidékről származott faszobrász restaurátor eredeti alkotásaival rendezték be egykori lakását. Fáy András a XIX. század első felében szőlőt vásárolt, borházat épített itt. Az épület ma is áll, emlékeztetve a reformkor szüreteire, az itt folyó tartalmas eszmecserékre. 1842-ben itt írta Vörösmarty Mihály a híressé vált „Fóti dal”-t.
A Fóti-Somlyó országos jelentőségű természetvédelmi terület 85 hektáron. Geológiai érték, tatárjuharos löszpusztai tölgyese, lágyszárú növényzete miatt botanikai különlegesség; gazdag és ritkaságokban bővelkedő, igen szép faunája van.
Régifót
Régifót képezi a város történelmi részét. A Dózsa György úttól keleti és déli irányban helyezkedik el. Ezen a területen öreg és újonnan épült lakóházak egyaránt megtalálhatóak. Ebben a városrészben található a város történelmi központja a Kossuth Lajos utca, Vörösmarty Mihály utca és a Szabadság utca kereszteződésének környékén. Itt található a Katolikus Pélbániatemplom, a Református és az Evangélikus templom, a Károlyi István Gyermekközpont illetve az Önkörmányzat. Fót történelmi központja leginkább kultúr és vásárlási igényeket elégít ki, a helyszínen a lakóházak elhelyezkedése kevésbé jellemző. Fót legnagyobb nyaraló térsége is ehhez a városrészhez tartozik. Ez a terület a Somlyó és a Nagy-tó környékén helyezkedik el.
Fótújfalu
Fótújfalu Kisalag és Régifót között helyezkedik el. Határai Nyugatra a Hargita (volt Ötvös Tibor) utca, Keletre pedig a Dózsa György út. Ebben a városrészben található Fót újgazdag negyede, amit sokan Fót Rózsadombjának neveznek. Ez a rész a Móricz Zsigmond úttól Északra található. A városrész központja a Szent Benedek park környékén helyezkedik el. Itt található a Posta, az autóbuszforduló, orvosi rendelő, kisebb üzletek, a 2-es számú Óvoda, és az újonnan épült modern lakóházak. Innen könnyen megközelíthető a vasútállomás és az OMV benzinkút is.
Ebben a városrészben napjainkban építenek be egy új területet, ami a legkedvezőbb elhelyezkedést nyújtja majd Fóton. Könnyen megközelíthető lesz az autóbuszforduló, a Nagy tó, a Somlyó és a lőtér, illetve a térség egyes pontjairól körpanoráma látható. Rá lehet látni Budapest északi részére, és a fóti nyaralókra.
Kisalag
Helyi lakosok számára könnyen észrevehető, hogy ez a városrész korábban nem tartozott Fóthoz. Erre utal a neve is, bár Alagtól messzebb esik, mint Fóthoz. Parcellázása előtt az Imreháza-uradalomhoz tartozott. Az ide települt kisemberek nagy része Újpestre, Rákospalotára bejáró munkás volt. Az ingázást az 1912-ben megnyitott Kandó rendszerű villamosított helyiérdekű vonal tette lehetővé. A lakosság anyagi viszonyaira volt jellemző a sok háztáji kecske, aminek nyomán a fóti gazdák a Kecsketelep gúnynévvel illették. A városrész központja a Petőfi szobor környékén helyezkedik el. Ezen városrészen kisebb üzletek, gyógyszertár, tüzéptelep, posta, rendelőintézet, általános iskola, futballpálya és buszmegálló található. Ezen kívül leginkább csak lakóházakból áll a térség. Több radiesztéziával foglalkozó személy állítja, hogy Fót Kisalag része az a hely ahol a legjobb lakni.[forrás?] Egyik nevezetes szülötte volt Szőcs Béla cukrász, aki egy szakmai versenyre készített és díjat nyert termékét a fóti Somló(Somlyó)-dombról somlói galuskanak nevezte el.
Fótliget-lakópark
Fótliget-lakópark, Fót város egyéb belterülete egy korábbi munkásőr laktanya helyén épült fel. A 2001-es népszámláláskor a városrész még teljesen néptelen volt. A budapest környéki szuburbanizáció 2000-es években bekövetkező kirajzási hulláma során épült be a terület a gazdag kiköltözők számára kialakított lakóházakkal.A városon belüli autóhasználatra épülő amerikai szuburbán építkezési mintának megfelelően a módos lakók szegényebb polgároktól történő elkülönítését nem csak a más lakterületektől való távolság, de a terület köré felhúzott kerítés és a portaszolgálat is szolgálja.
A lakóparkon belül jellemzően családiházas, ikerházas és az összeköltöző családtagok számára épülő többgenerációs házak épülnek. A területen elsősorban építési telkeket lehet megvásárolni. A park recepció és portaszolgálaton keresztül közelíthető meg, amely az év mindennapján működik. A terület beépíthetőség szempontjából két fő egységre lesz felosztva: 1., A családiházas övezet 2., Kereskedelmi Gazdasági övezet. A Lakóparkon belül játszótérrel, kosárlabdapályával kialakított 1 hektáros park épült,amely a döntően Budapestről és az agglomeráció más községeiből átköltöző fiatalok számára biztosít családias közösségi teret.
Sikátorpuszta[szerkesztés]
Fót legkisebb és legszegényebb része. Fótliget és Fót Déli Vállalkozási terület között helyezkedik el. Ez a térség jelenleg még csak csekély létszámú.
Fót Déli Vállalkozási terület
Legismertebb pontja a Auchan és környéke. A városrész tulajdonképpen a külső körforgalom után ér véget, ám jelenleg még nincs beépítve. Hamarosan Logisztikai Központ épül a Auchannal átellenes oldalon.
A Szent István király római katolikus temploma Ybl Miklós által tervezett romantikus stílusú alkotás. A Károlyi család kegyúri templomának készült 1847-1855 között. Külsejében és belső kialakításában is neoreneszánsz architektúrájú, keleties bizánci elemeket tartalmaz. Háromhajós, négytornyos épület, a mellette levő iskolával és plébániával szépen harmonizál. A homlokzatot a két hatalmas, ablakokkal, árkádos teraszokkal és fiatornyokkal díszített torony uralja. Bélletes a kapu, rózsaablaka, hetes osztású, árkádszerű ablaksora van. Az oromzatot horganyból öntött Immaculata-szobor díszíti. Belső tere háromhajós, bazilikás megemelt szentéllyel. A főhajót festett, aranyozott kazettás síkmennyezet, a mellékhajókat keresztboltozat fedi, a szentély negyedgömb boltozatú. A főoltás romantikus kialakítású, Hans Gasser alkotása. A főoltárképet Karl Blaas festette, csakúgy, mint az apszis freskóit. Az oltár márványintarziás előlapja híresen szép munka. A mellékoltárok a mellékhajók végén helyezkednek el, szintén Blass művei. Rómában készült a szószék. Az altemplom sírboltként szolgál. Híresen szépek Pietro Tenerani 1858-ból való szobrai. A volt Károlyi-kastély több építési periódusban nyerte el a mai képét. A meghatározók az 1830-as évek voltak, amikor az alapvetően klasszicista külső kialakult. Az 1840-es években Ybl Miklós tervei szerint romantikus stílusban bővült. Egyemeletes, közel száz méter főhomlokzata 15 tengelyes, 6 korinthoszi oszloppal épült portikusza van. Az oldalszárnyak romantikus stílusúak.
A Németh Kálmán Emlékház, a felvidékről származott faszobrász restaurátor eredeti alkotásaival rendezték be egykori lakását. Fáy András a XIX. század első felében szőlőt vásárolt, borházat épített itt. Az épület ma is áll, emlékeztetve a reformkor szüreteire, az itt folyó tartalmas eszmecserékre. 1842-ben itt írta Vörösmarty Mihály a híressé vált „Fóti dal”-t.
A Fóti-Somlyó országos jelentőségű természetvédelmi terület 85 hektáron. Geológiai érték, tatárjuharos löszpusztai tölgyese, lágyszárú növényzete miatt botanikai különlegesség; gazdag és ritkaságokban bővelkedő, igen szép faunája van.
http://km.bloglog.hu/page/12/
