Vácszentlászló 2105 lakosú (2011. január 1.) község Turától 7 kilométerre, délnyugatra fekszik. A Galgavidék, melynek peremterületéhez tartozik a község is a nyugati palócság legdélibb területe. A Cserháthoz csatlakozó Gödöllői dombságon az Alföld északnyugati peremén fekszik. A községben található a Hajta patak, mely a település határában ered, és szinte kettészeli a községet. Az itt végzett ásatások alkalmával következtettek arra a régészek, hogy szarmata és avar település volt ezen a helyen. A község első pecsétje az 1691-es évszámot viseli. A pecséten fordított ekevas és egy ugró ló látható, ami a település mezőgazdasági jellegére utal. A középkori okmányokban Zenthaslow, a régi megyei okmányokban Valkó-Szentlászló néven szerepel a település. Az 1835. évi egyházmegyei jegyzőkönyvben találkozunk először a mai névvel. 1944 őszén a lakosság bunkerokban és pincékben várta a háború végét. 1944 november 14-e és 16-a között súlyos harcok folytak a faluban. Az ütközetekben sok katona és helyi lakos is elesett. A háború befejeztével a lakosság nagy erővel fogott neki a község újjáépítésének. Kiosztásra került báró Schossberger Viktor tulajdonában levő 1300 hold és a koronauradalom 300 hold földje. Jelentős változást hozott a település életében az 1990-es önkormányzati választás. Ugyanis a község 1970-ben elvesztette önállóságát és Zsámbokkal együtt Valkó társközsége lett. A választás alkalmával a település lakossága és vezetése úgy döntött, hogy ismét Önállóan kívánja irányítani a község életét.
A ma is megtalálható római katolikus templom átadása 1745 július 26.-án volt. Ekkor még tornya nem volt, azt csak később, 1838-ban építették fel. Majd 1867-ben kibővítették, egy oldalkápolnát és egy kórusfeljárót építettek hozzá. Nepomuki Szent János szobra a templomkertben áll, 1772-ból való alkotás.
Az első Világháború harcterein 55 helyi lakos esett el. A község lakói a nehéz években is gondoltak az elhunyt hősökre és kezdeményezték egy emlékmű felállítását. A szobor egy gránátot dobó katonát ábrázol. A közalkotás, amely Kőrősfői Kreisch Aladár egyetlen köztéri szobra, 1920 nyarán készült el. Ez a szobor ma a falu központjában található.
A ma is megtalálható római katolikus templom átadása 1745 július 26.-án volt. Ekkor még tornya nem volt, azt csak később, 1838-ban építették fel. Majd 1867-ben kibővítették, egy oldalkápolnát és egy kórusfeljárót építettek hozzá. Nepomuki Szent János szobra a templomkertben áll, 1772-ból való alkotás.
Az első Világháború harcterein 55 helyi lakos esett el. A község lakói a nehéz években is gondoltak az elhunyt hősökre és kezdeményezték egy emlékmű felállítását. A szobor egy gránátot dobó katonát ábrázol. A közalkotás, amely Kőrősfői Kreisch Aladár egyetlen köztéri szobra, 1920 nyarán készült el. Ez a szobor ma a falu központjában található.
http://km.bloglog.hu/page/12/
Szent László templom
A Szent László tiszteletére szentelt templom alapkövét 1743-ban tették le, tornyát 1838-ban építették. A templomot 1867-ben és 1912-ben megújították, az eredeti barokk épületre már csak a bejárati kapu emlékeztet.
A homlokzatból kilépő tornyon figyelhetjük meg a régi barokk kaput.
