Szada 4480 lakosú (2010. január 1.) nagyközség, Gödöllőtől 5 kilométerre, északra fekszik a Sződ-Rákos-patak forrása közelében. Szada története a messzi régmúltba nyúlik vissza, az előkerült régészeti emlékek az új kőkortól kezdődően (rézkor, bronzkor, vaskor) az ezekből az időkből megtalált kelta és szarmata leletek bizonyítják a település ősi lakottságát. Szadát legelőször 1325ben említi oklevél. Nevének eredetét is többféleképpen magyarázzák: az egyik változat szerint az itt megtelepült husziták adták a település nevét, amelyet avval magyaráztak, hogy cseh nyelven “ SZA - DA” kertet jelent, s mikor a husziták itt megtelepedtek, sok gyümölcsfát ültettek. A másik változat szerint - s ez a valószínűbb - a szád, ősi magyar szóból ered, mely azonos a száj szavunk tövével, s jelentése valaminek a nyílása, bejárata. Megkapóan szép magyarázatokkal szolgál a néphit is Szada elnevezésére vonatkozóan, amelyben összekapcsolódik Gödöllővel a település neve: miszerint Göd úrfi és Szad kisasszony romantikus, tragikus történetéről mesél a néphit. A történet valószínűleg minden valóságtól távol áll, de a XIV. században a Zada-i család volt a falu birtokosa, s mivel nem született fiú utód, a birtok háromnegyede visszaszállt a királyra (Nagy Lajosra), ezt ő tovább adományozta hívének Pohárus Péternek Gödöllővel együtt. A Zada-i család a ma már nyomaiban is alig látható úgynevezett földvárban élhetett, közelében emlékmű jelzi a valahai földvár helyét. Egy 1492-ben kelt oklevél említi az elhagyott nemesi udvarházat.
A települést a közelmúltban “Gyümölcstermő Szent Szadaként” is emlegették, jelenleg is a második gazdaság a gyümölcstermesztésre épül.
A római katolikus templom 1794-ben, barokk stílusban épült. Az oltárképét Than Mór festette.
A református templomot 1928-ban Schulek János, Schulek Frigyes fia tervei alapján építették a katolikus templommal szemben lévő magasabb telekre.
A település építészeti örökségében külön színfoltot jelentenek a “kúriáknak” nevezett épületek, melyek nem a település központjában, hanem annak északi szélén épültek, zömmel az előző századforduló végén. Építtetőik igényességéről árulkodnak a szép építészeti részletek, szép faszerkezetek, míves nyílászárók, íves kerti lépcsők, s a dísznövényekkel épített kertek, amelyeknek zöme ugyan pusztulóban van, de még így is visszaidézik a hajdani parkok hangulatát.
A településen Székely Bertalan Múzeum látogatható, a híres festő egykori műtermében. Székely Bertalan a XIX. század nagy történelmi festője az 1880-as években Szadán vásárolt magának telket (a nagyváradi káptalan ispánjának házát és annak kertjét) Barátja a század híres építésze Schulek Frigyes tervei alapján műtermet építtetett magának, s élete utolsó évtizedeit (főleg a nyarakat) Szadán töltötte. A település lakói a nagy festőművész születésének évfordulóját (1835. május 8.) minden évben megünneplik. Székely Bertalan végrendeletében úgy rendelkezett, hogy itt helyezzék őt örök nyugalomra. Sírján - a régi református temetőben- Bory Jenő szobrászművész (volt tanítvány) emlékműve áll, amelyet 1943-ban állíttattak közadakozásból.
A települést a közelmúltban “Gyümölcstermő Szent Szadaként” is emlegették, jelenleg is a második gazdaság a gyümölcstermesztésre épül.
A római katolikus templom 1794-ben, barokk stílusban épült. Az oltárképét Than Mór festette.
A református templomot 1928-ban Schulek János, Schulek Frigyes fia tervei alapján építették a katolikus templommal szemben lévő magasabb telekre.
A település építészeti örökségében külön színfoltot jelentenek a “kúriáknak” nevezett épületek, melyek nem a település központjában, hanem annak északi szélén épültek, zömmel az előző századforduló végén. Építtetőik igényességéről árulkodnak a szép építészeti részletek, szép faszerkezetek, míves nyílászárók, íves kerti lépcsők, s a dísznövényekkel épített kertek, amelyeknek zöme ugyan pusztulóban van, de még így is visszaidézik a hajdani parkok hangulatát.
A településen Székely Bertalan Múzeum látogatható, a híres festő egykori műtermében. Székely Bertalan a XIX. század nagy történelmi festője az 1880-as években Szadán vásárolt magának telket (a nagyváradi káptalan ispánjának házát és annak kertjét) Barátja a század híres építésze Schulek Frigyes tervei alapján műtermet építtetett magának, s élete utolsó évtizedeit (főleg a nyarakat) Szadán töltötte. A település lakói a nagy festőművész születésének évfordulóját (1835. május 8.) minden évben megünneplik. Székely Bertalan végrendeletében úgy rendelkezett, hogy itt helyezzék őt örök nyugalomra. Sírján - a régi református temetőben- Bory Jenő szobrászművész (volt tanítvány) emlékműve áll, amelyet 1943-ban állíttattak közadakozásból.
http://km.bloglog.hu/page/12/
Keresztelő Szent János templomAz egyhajós templom középkori alapokra épült, késő barokk stílusban 1794-ben. Később készültek a homlokzatot támasztó erőteljes pillérek. A Krisztus keresztelését ábrázoló oltárkép Than Mór alkotása.
