Pécel 15200 lakosú (2010. január 1.) város a 31-es főközlekedési út és a 80a-s/Hatvan-Budapest/ vasútvonal mentén, Budapest közvetlen szomszédságában a Rákos-patak mentén a Gödöllői-dombság lábánál fekszik. Pécel területe, miként azt a határában talált régészeti leletek is bizonyítják, már az időszámítás előtti korszakban is lakott volt. Találtak itt többek között kő-, bronz- és rézkori leleteket is. Első okleveles említése 1338-ból származik Pechel-i Demeter, Pest megyei szolgabíró családnevében. Domokos pap és János plébános 1345-ben alapították a város első iskoláját. A 14. században a nem helyi eredetű Péceliek birtoka. Ezidőben már a Rákos-patakon vízimalom is működött. A török idők alatt végig lakott hely volt, csak a tizenöt éves háborúban néptelenedett el. A falu a 18. században a Fáy és a Ráday család birtoka volt. Ráday Pál a birtokközpontját is ide építette. Az anyakönyvezés 1719-ben kezdődött meg. Pécel a 19. század közepén vesztette el városi rangját, melyet 1996-ban visszanyert.
Itt telepedik le a szabadságharc után Ráday Pál, Rákóczi fejedelme kancellárjának igazgatója, író, publicista, művészetpártoló nemesúr. Fia, Ráday Gedeon, költő, a híres Ráday-könyvtár megalapítója. Kastélya az 1770-es évektől kezdve a magyar irodalom egyik központja. A könyvtár az 1870-es évek óta a Dunamelléki Református Egyházkerület tulajdona.
A református templomot 1700-as évek végén építették. Tornya 1894-ből való, amikor kívülről teljesen átépítették. Neoromán elemekkel átalakított, belülről késő barokk vonásokat őrző épület.
A Ráday –kastély barokk stílusban, 1730-ban épült, majd Mayerhoffer András tervei szerint 1758-1777 között kibővül, képtárat is kap. 1825-ben tűzvész pusztítja, ekkor hamvad el a képtár is. Egyemeletes U alakú épület, háromtengelyes középrizalittal, szép kosáríves kapuval, rokokó rácsozatú erkéllyel, tört ívű oromzat címerrel, kupola fedi. Két tömbszerű, oromzatos sarokrizalit díszíti. Belsejében, a földszinti freskódíszes könyvtárterem, a szép lépcsőház, a kőkorlátos lépcsővel, az emeleti díszterem mitologikus témájú freskókkal. Ugyancsak gondozott az idős fákban gazdag tájképi és geometrikus részleteket egyaránt magába foglaló kert.
Fáy György 1910 körül építette az eklektikus stílusú kastélyát, amiben a neobarokk elemek dominálnak. Az oromzatot a Fáy család címere díszíti. Az épületet a II. világháború után mezőgazdasági iskolává alakították.
* Bárczy-kúria
* Erdey–Grúz-kúria
* Zsigmondy-kúria
* Francsek–Dávid-kúria. A "Bagolyvár" néven is ismert, lakóházként használt jókora nyaralóvillát idősebb Francsek Imre (1864-1920), a Közmunkatanács főmérnöke építette az 1900-as évek legelején, és a család - öt gyerekkel - attól kezdve ott töltötte a nyarakat. A tornyos, tágas villában valaha szép kis kápolna is volt. Többszintes, zegzugos udvara állandóan zengett a kölykök csatazajától. Az akkori pesti felső-középosztály divatos nyaralóhelyévé előlépett Pécel Indiának becézett negyede ezekről, a helyiek szemében nagyon egzotikus, fura épületekről kapta a nevét. A nyaralók jól ismerték egymást, Pesten is rendszeresen összejártak. (Így történt, hogy amikor Francsek Imre 1909-ben megözvegyült, a nyaralószomszéd és jó barát Bárczy István polgármester húga, Sacher Eleonóra hozzáment feleségül, s amikor tíz évvel később ő maga is meghalt, az öt árvát - köztük ifjabb Imrét, a Széchenyi-fürdő majdani építészét - Bárczyék navigálták el a diplomákig és házasságkötésekig.)
A jómódú nyaralók sokat tettek a falu fejlesztéséért: kevesen emlékeznek rá, de Francsek Imre nyilvános uszodát is épített Pécelen. Ennek ma már nyoma sincs. A villát a felnőtt gyerekek a húszas években adták el a Dávid családnak, tőlük pedig valószínűleg egyszerűen elkobozták az államosításkor. Mára nagyon lepusztult, jobb oldali szárnyát megcsonkították. Öt-hat család lakik benne, igen szűkös körülmények között. Kár érte.
* Pekáry-kúria
* Prónai-kúria
* Szemere–Keiner-kúria
* Kovásznai Kovács-kúria
A város szülötte Szemere Pál író, szerkesztő.
Itt telepedik le a szabadságharc után Ráday Pál, Rákóczi fejedelme kancellárjának igazgatója, író, publicista, művészetpártoló nemesúr. Fia, Ráday Gedeon, költő, a híres Ráday-könyvtár megalapítója. Kastélya az 1770-es évektől kezdve a magyar irodalom egyik központja. A könyvtár az 1870-es évek óta a Dunamelléki Református Egyházkerület tulajdona.
A református templomot 1700-as évek végén építették. Tornya 1894-ből való, amikor kívülről teljesen átépítették. Neoromán elemekkel átalakított, belülről késő barokk vonásokat őrző épület.
A Ráday –kastély barokk stílusban, 1730-ban épült, majd Mayerhoffer András tervei szerint 1758-1777 között kibővül, képtárat is kap. 1825-ben tűzvész pusztítja, ekkor hamvad el a képtár is. Egyemeletes U alakú épület, háromtengelyes középrizalittal, szép kosáríves kapuval, rokokó rácsozatú erkéllyel, tört ívű oromzat címerrel, kupola fedi. Két tömbszerű, oromzatos sarokrizalit díszíti. Belsejében, a földszinti freskódíszes könyvtárterem, a szép lépcsőház, a kőkorlátos lépcsővel, az emeleti díszterem mitologikus témájú freskókkal. Ugyancsak gondozott az idős fákban gazdag tájképi és geometrikus részleteket egyaránt magába foglaló kert.
Fáy György 1910 körül építette az eklektikus stílusú kastélyát, amiben a neobarokk elemek dominálnak. Az oromzatot a Fáy család címere díszíti. Az épületet a II. világháború után mezőgazdasági iskolává alakították.
* Bárczy-kúria
* Erdey–Grúz-kúria
* Zsigmondy-kúria
* Francsek–Dávid-kúria. A "Bagolyvár" néven is ismert, lakóházként használt jókora nyaralóvillát idősebb Francsek Imre (1864-1920), a Közmunkatanács főmérnöke építette az 1900-as évek legelején, és a család - öt gyerekkel - attól kezdve ott töltötte a nyarakat. A tornyos, tágas villában valaha szép kis kápolna is volt. Többszintes, zegzugos udvara állandóan zengett a kölykök csatazajától. Az akkori pesti felső-középosztály divatos nyaralóhelyévé előlépett Pécel Indiának becézett negyede ezekről, a helyiek szemében nagyon egzotikus, fura épületekről kapta a nevét. A nyaralók jól ismerték egymást, Pesten is rendszeresen összejártak. (Így történt, hogy amikor Francsek Imre 1909-ben megözvegyült, a nyaralószomszéd és jó barát Bárczy István polgármester húga, Sacher Eleonóra hozzáment feleségül, s amikor tíz évvel később ő maga is meghalt, az öt árvát - köztük ifjabb Imrét, a Széchenyi-fürdő majdani építészét - Bárczyék navigálták el a diplomákig és házasságkötésekig.)
A jómódú nyaralók sokat tettek a falu fejlesztéséért: kevesen emlékeznek rá, de Francsek Imre nyilvános uszodát is épített Pécelen. Ennek ma már nyoma sincs. A villát a felnőtt gyerekek a húszas években adták el a Dávid családnak, tőlük pedig valószínűleg egyszerűen elkobozták az államosításkor. Mára nagyon lepusztult, jobb oldali szárnyát megcsonkították. Öt-hat család lakik benne, igen szűkös körülmények között. Kár érte.
* Pekáry-kúria
* Prónai-kúria
* Szemere–Keiner-kúria
* Kovásznai Kovács-kúria
A város szülötte Szemere Pál író, szerkesztő.
http://km.bloglog.hu/page/12/
