Isaszeg 11346 lakosú (2010. január 1.) város a 80a-s/Hatvan-Budapest/ vasútvonal mentén, Gödöllőtől délkeletre és Péceltől északkeletre, 8-8 kilométerre fekszik a Gödöllői-dombságban. Nevének eredete bizonytalan, az első tagja “Írsa” az égerfáról, a második tagja a szeglet, zug főnévtől származhat. A dombvidéken fekvő település régóta Pest kapujának számított. Első okleveles említése 1274-ben Ilsuazg néven történt. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a bronz-korban lakott volt a település környéke. A XII. században épült az Öreg templom, ami ma műemléki védettséget élvez. A település birtokosa Sándor szebeni és dobokai ispán, majd a Domoszlói család volt. Mátyás király kedvenc vadászterületeihez tartozott. 1529-ben a Bárthory család birtokába került. Mivel az 1536-os pestisjárvány és a törökök portyázása miatt erősen megfogyatkozott a lakosság, 1690-ben német telepesek érkeztek. 1723-tól Grassalkovich Antal tulajdonába került a község, aki szlovákokat, és lengyeleket telepített be.
Petőfi Sándor is többször is megfordult itt 1845-1848 között.
Az 1849. április 6-i győztes csata napját helyi ünneppé nyilvánították. Helyét a Honvéd Emlékmű őrzi, amit Radnay Béla szobrász készített.
A településtől délre a Katonapallagon találjuk a honvéd-sírokat, amik a Klapka György vezette magyar és az osztrák hadsereg ütközetének emlékét őrzi. Jókai Mór személyesen kérdezősködött a faluban, amikor a Kőszívű ember fiai című regényéhez gyűjtött anyagot.
Damjanich János özvegye is több alkalommal járt Isaszegen, itt tartózkodásakor a Honvéd-szoborhoz járt ki imádkozni. Ferenc József is gyakran járt ide vadászni, amikor Gödöllőn tartózkodott.
1905-ben adták át a polgármesteri hivatal épületét (ma már városháza).
1937-ben épült meg a római katolikus temploma.
1967-ben megnyílt a falumúzeum, amiben állandó helyet kapott a helytörténeti kiállítás.
2008. július 1-jei hatállyal Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke városi címet adományozott a településnek.
A régi római katolikus temploma román-gótikus-barokk stílusú. A XII. században épült kerektemplom alapfalait az 1969-1970-ben végzett helyreállítás során tárták fel. A homlokzati torony nyolcszögletes, kora gótikus. Több gótikus részletformát mutat. Barokk a hajó. A belső legszebb dísze a XVI. századi festett szószék.
A falumúzeumban helytörténeti gyűjtemény található.
Petőfi Sándor is többször is megfordult itt 1845-1848 között.
Az 1849. április 6-i győztes csata napját helyi ünneppé nyilvánították. Helyét a Honvéd Emlékmű őrzi, amit Radnay Béla szobrász készített.
A településtől délre a Katonapallagon találjuk a honvéd-sírokat, amik a Klapka György vezette magyar és az osztrák hadsereg ütközetének emlékét őrzi. Jókai Mór személyesen kérdezősködött a faluban, amikor a Kőszívű ember fiai című regényéhez gyűjtött anyagot.
Damjanich János özvegye is több alkalommal járt Isaszegen, itt tartózkodásakor a Honvéd-szoborhoz járt ki imádkozni. Ferenc József is gyakran járt ide vadászni, amikor Gödöllőn tartózkodott.
1905-ben adták át a polgármesteri hivatal épületét (ma már városháza).
1937-ben épült meg a római katolikus temploma.
1967-ben megnyílt a falumúzeum, amiben állandó helyet kapott a helytörténeti kiállítás.
2008. július 1-jei hatállyal Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke városi címet adományozott a településnek.
A régi római katolikus temploma román-gótikus-barokk stílusú. A XII. században épült kerektemplom alapfalait az 1969-1970-ben végzett helyreállítás során tárták fel. A homlokzati torony nyolcszögletes, kora gótikus. Több gótikus részletformát mutat. Barokk a hajó. A belső legszebb dísze a XVI. századi festett szószék.
A falumúzeumban helytörténeti gyűjtemény található.
http://km.bloglog.hu/page/12/
