Tinnye 1611 lakosú (2010. január 1.) község a Zsámbéki-medence északi részén. Tinnye és környéke már az ókorban is lakott hely volt. Területén római, honfoglaláskori, Árpád-kori és török időkből származó leleteket találtak.
Első okleveles említése: 1274-ben, ekkor Tinnyei Miklós birtoka.
A tatárjárás után a település délkeleti részén lévő hegycsúcson az Aynard lovagok vára állot, rövid ideig.
A Páskom nevű részen földvár-maradványok találhatók, valószínűleg az Árpád-korból.
1300 után a község egy ideig lakatlan, majd 1346-ban Iwandorf János és Zudor Péter birtoka.
1319 előtt – az akkor lakatlan területet – a király Hontpázmány nemzetségbeli Kázmérnak és Andrásnak adta.1319 után Moys nándor Tinnyét Vendel és fia budai várnagyoknak zálogosította el. 1361-ben Magyar Pál nejének Margitnak tulajdona,templomát a régi írások már ekkor említik. 1369-ben az óbudai apácák birtoka.
1541-ben a törökök kezére került, település a török idők alatt sem néptelenedett el, lakott hely maradt, s az apácák is fenntartották itteni tulajdonjogukat, de mellettük birtokosa volt a településnek a Hagymássy, majd az Eölbey család is.Első okleveles említése: 1274-ben, ekkor Tinnyei Miklós birtoka.
A tatárjárás után a település délkeleti részén lévő hegycsúcson az Aynard lovagok vára állot, rövid ideig.
A Páskom nevű részen földvár-maradványok találhatók, valószínűleg az Árpád-korból.
1300 után a község egy ideig lakatlan, majd 1346-ban Iwandorf János és Zudor Péter birtoka.
1319 előtt – az akkor lakatlan területet – a király Hontpázmány nemzetségbeli Kázmérnak és Andrásnak adta.1319 után Moys nándor Tinnyét Vendel és fia budai várnagyoknak zálogosította el. 1361-ben Magyar Pál nejének Margitnak tulajdona,templomát a régi írások már ekkor említik. 1369-ben az óbudai apácák birtoka.
1715-ben Tinnyén 23 adózott porta van, a lakosság létszáma azonban folyamatosan emelkedett.
1825-ben már 1364 lakost számláltak a településen. 1843 és 1846 között itt lakott Kossuth Lajos, akinek a szomszédos Úny községben kisebb birtoka volt. Házát, mely egyben műemlék is, emlékoszlop jelöli. A hagyomány szerint a községből kivezető út szederfasorait is ő ültette. A Piliscsaba felé vezető műút mentén Török-várnak nevezett, ismeretlen eredetű földhányás található, alatta Török-kútnak nevezett, jóvízű forrás, távolabb pedig a Garancsi tó látható.
* Római katolikus templom műemlék. 1797-ben épült,késő barokk stílusban, homlokzattoronnyal. Tornyát ívelt sisak fedi. Főoltárán Szent Annát és a gyermek Jézust ábrázoló oltárkép látható; védett kegykép.
* Református temploma román kori, műemlék épület. Mai formáját többszöri átépítés után nyerte el. 2000-ben újították fel.
* A Piliscsaba felé vezető út mellett található a Garancsi-tó, mely természetvédelmi terület. Környéke és a horgásztó kedvelt kirándulóhely. Itt forgatták az Üvegtigris című filmet.
1843-46 között a községben lakott Kossuth Lajos. A ház ma is áll.
http://km.bloglog.hu/page/11/
Szent Anna-templomA templom 1760-1799 közt épült. 1753-ig Piliscsaba, 1780-ig Perbál filiája. 1781-től lelkészség, 1962-től plébánia.
Anyakönyvek: 1781-tőlHistoria Domus: 1901-től
