Telki 3610 lakosú (2010. január 1.) nagyközség Budakeszitől északnyugatra, 7 kilométerre fekszik a Budai-hegység lábánál, festői környezetben. A telki bencés monostor alapítása minden valószínűség szerint I. István király egyházpolitikájának köszönhető. 1227-ben IV. László a Nyulak-szigetén élő apácáknak adta; 1397-ben az esztergomi érseké volt, 1455-től Garai nádoré lett, 1516-ban II. Ulászló király a pannonhalmi bencéseknek adományozta. A törökök 1543-ban feldúlták Telkit, 1690-ben, a törökök elleni utóvédharcban ismét elpusztult.
A település újraéledése akkor kezdődött, amikor Mária Terézia rendeletére szász- és frankországi németeket telepítettek itt le, és valószínűleg az erdőkbe menekült egykori lakosság is visszaszivárgott. A második világháború végén a németeket kitelepítették, helyükbe Erdélyből elűzött székely magyarok települtek.
A rendszerváltást követően Telki fejlődése és épülése meglódult, mert a jó környezeti adottságokkal rendelkező község a fővárosból kiköltözők kedvelt célpontjává vált. A település lakossága a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt, a község részben lakófaluvá alakult.
Telki 2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből került a Budaörsi kistérségbe.
Római katolikus temploma román stílusban épült 1271-ben.
A település újraéledése akkor kezdődött, amikor Mária Terézia rendeletére szász- és frankországi németeket telepítettek itt le, és valószínűleg az erdőkbe menekült egykori lakosság is visszaszivárgott. A második világháború végén a németeket kitelepítették, helyükbe Erdélyből elűzött székely magyarok települtek.
A rendszerváltást követően Telki fejlődése és épülése meglódult, mert a jó környezeti adottságokkal rendelkező község a fővárosból kiköltözők kedvelt célpontjává vált. A település lakossága a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt, a község részben lakófaluvá alakult.
Telki 2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből került a Budaörsi kistérségbe.
Római katolikus temploma román stílusban épült 1271-ben.
Szent István király templom
A templom 1807-ben épült.
