Pilisszántó 2456 lakosú (2010. január 1.) község Pilisvörösvártól északra, 7 kilométerre fekszik. Eredeti neve Zanto vagy Zanthow volt, később Szántó.
A közeli kőfülkében tízezer éves őskori leleteket találtak. A község területén vezetett keresztül a római hadiút, mely Aquincumot Brigetióval (Szőny) kötötte össze. A barokk templom mellett látható ókori mérföldkő a bizonyság.
A középkori alapítású falu első oklevélben való említése 1299-ből maradt ránk. A faluban pálos kolostor működött a 13. századtól, melynek romjai még feltárásra várnak. A török háborúk idején a falu lakatlanná vált.
A 18. században szlovák telepesek építették újjá, akiknek leszármazottai ma is a falu lakosságát alkotják. A második világháború után a mezőgazdaság fokozatosan háttérbe szorult, a szőlőtermesztéssel felhagytak. Sok hétvégi ház épült a Hosszú-hegy alján, a Placskóban, az 1970-es évektől kezdve Budapestről sokan költöztek ki a gyönyörű fekvésű községbe.
1759-1760 között épült barokk Páduai Szent Antal római katolikus templom, melyet 1890-ben pillérekkel megerősíttették. A templom oltárképét az 1865-ös tűzvészben elpusztult eredeti pótlására Feszty Masa (Feszty Árpád lánya) festette 1953-ban. Előtte 1727-ben emelt barokk kőkereszt látható.
A volt klasszicista stílusú volt Baross-Jurkovich-kúria 1826-ban épült.
1895-ben emelt, a Pilis lábainál fekvő Orosdy-kastély látható. Orosdy Fülöp, Kossuth egykori titkárának fia építette.
A falu nevezetes épülete a Baross-kúria, Boldog Özséb síremléke a régi temetőben.
A község határában természetvédelmi terület a Trézsi-kút, a Kőfülke-barlang és a Pilis-hegység szikla éle. Érdekes látnivalók a hagyományos mészégető kemencék.
Pilis Keresztje – Felállítása, szentelése: 2003. december 20. szombat 14 óra – a talapzatán az alábbi felirat: „Ez a 12 m magas 6 m méter széles tölgyfa kereszt népünk ősi történelmi múltjának, hazánkat a Pilisből irányító Árpád-házi királyainknak, a Kárpát-medence egymásra utalt népeinek, a Pilisben élt Pálosoknak, azaz Hungáriának állít emléket. Megtestesíti hőseinket, reményeinket, hitünket, vigasztal és biztat! Hazánk eddigi történelmét a Kereszt üzenete írta meg! A pilisi falvak adakozásából állított Kereszt fáját Kápolnásfalu és Csíkmindszent ajándékozta. Törzsének 127 évgyűrűjét a Kárpát-medence másik szent hegyén, a Hargitán gyarapította. Az értékeitől megfosztott, zajos világhoz szóló Pilis Keresztje lelki méregtelenítő helye a hívó szavára ide érkező embereknek. A Kereszt mellől nézve Ziribár hegyszoros fölött december 21-én, az újjászületés hajnalán friss harcosként ébred, az éltető Fény!”
A Pilis kedvelt hely a sárkányosok és a siklóernyősök körében. A sziklaszínházban nyáron népszerű előadásokat tartanak.
A közeli kőfülkében tízezer éves őskori leleteket találtak. A község területén vezetett keresztül a római hadiút, mely Aquincumot Brigetióval (Szőny) kötötte össze. A barokk templom mellett látható ókori mérföldkő a bizonyság.
A középkori alapítású falu első oklevélben való említése 1299-ből maradt ránk. A faluban pálos kolostor működött a 13. századtól, melynek romjai még feltárásra várnak. A török háborúk idején a falu lakatlanná vált.
A 18. században szlovák telepesek építették újjá, akiknek leszármazottai ma is a falu lakosságát alkotják. A második világháború után a mezőgazdaság fokozatosan háttérbe szorult, a szőlőtermesztéssel felhagytak. Sok hétvégi ház épült a Hosszú-hegy alján, a Placskóban, az 1970-es évektől kezdve Budapestről sokan költöztek ki a gyönyörű fekvésű községbe.
1759-1760 között épült barokk Páduai Szent Antal római katolikus templom, melyet 1890-ben pillérekkel megerősíttették. A templom oltárképét az 1865-ös tűzvészben elpusztult eredeti pótlására Feszty Masa (Feszty Árpád lánya) festette 1953-ban. Előtte 1727-ben emelt barokk kőkereszt látható.
A volt klasszicista stílusú volt Baross-Jurkovich-kúria 1826-ban épült.
1895-ben emelt, a Pilis lábainál fekvő Orosdy-kastély látható. Orosdy Fülöp, Kossuth egykori titkárának fia építette.
A falu nevezetes épülete a Baross-kúria, Boldog Özséb síremléke a régi temetőben.
A község határában természetvédelmi terület a Trézsi-kút, a Kőfülke-barlang és a Pilis-hegység szikla éle. Érdekes látnivalók a hagyományos mészégető kemencék.
Pilis Keresztje – Felállítása, szentelése: 2003. december 20. szombat 14 óra – a talapzatán az alábbi felirat: „Ez a 12 m magas 6 m méter széles tölgyfa kereszt népünk ősi történelmi múltjának, hazánkat a Pilisből irányító Árpád-házi királyainknak, a Kárpát-medence egymásra utalt népeinek, a Pilisben élt Pálosoknak, azaz Hungáriának állít emléket. Megtestesíti hőseinket, reményeinket, hitünket, vigasztal és biztat! Hazánk eddigi történelmét a Kereszt üzenete írta meg! A pilisi falvak adakozásából állított Kereszt fáját Kápolnásfalu és Csíkmindszent ajándékozta. Törzsének 127 évgyűrűjét a Kárpát-medence másik szent hegyén, a Hargitán gyarapította. Az értékeitől megfosztott, zajos világhoz szóló Pilis Keresztje lelki méregtelenítő helye a hívó szavára ide érkező embereknek. A Kereszt mellől nézve Ziribár hegyszoros fölött december 21-én, az újjászületés hajnalán friss harcosként ébred, az éltető Fény!”
A Pilis kedvelt hely a sárkányosok és a siklóernyősök körében. A sziklaszínházban nyáron népszerű előadásokat tartanak.
http://km.bloglog.hu/page/11/
Boldogasszony kápolna
A kápolna építésének első kövét 2006. június 19-én hétfőn rakták le, szentelése 2006. december 21-én történt, a téli nap-éjfordulón, amikor az újjászületés hajnalán a Ziribár hegyszoros öléből az ébredő első sugarába a Teremtőnek termékenyítő fényébe, Napba öltözik a kápolna oltára mögött ülő Boldogasszony
Vad Tivadar és Szőke András kiöntötte az épület vasbeton alapját, és elkészült Kuhajda Tibi mesteri ácsmunkájával a kápolna fazsaluzata, melyhez Molnár Jóska adta az anyagot. Természetesen mindezt ingyen.
Az építkezés legjellemzőbb hangulata mindvégig az ptimista öröm, vidámság, a jóakarat, az önzetlen tenni akarás elégedett mosolya volt. Megértettük az üzenetet: "a fundamentum Istentől való és Istentől való az akarat, mely újra építi a falakat".
És a Pilis fehér mészkő szikláira, a fundamentumra Urunk kedves hegyére, melynek mészkő teste évszázadokon át a falu megélhetőségét biztosító mészégetés lehetőségét adta jó emlékű őseinknek, megépült a kápolna.
Nekünk kő volt a mindennapi kenyerünk!
Ezt az eszmét őrizték a pilisi tót falvak évszázadokon át. Makovecz Imre és tanítványa, Őrfi József szakrális épületet tervezett. Ez volt Makovecz Imre első olyan terve, amely szerint az egész épület csakis kőből és nem fából épül. A nem mindennapi terv nem mindennapi feladatokat jelentett, mégis könnyedén oldódtak meg. Mindig jött annyi segítség amennyi kellett, annyi kéz, annyi pénz amennyire
szükség volt. Sok-sok egyszerű segítő ember rakta bele saját kövét a falba névtelenül, csak azért, mert jólesett neki jót tenni. Nem valamely építőipari cég versenyeztetve, közbeszerzéssel, határidőre, hanem az falazta, aki oda jött, vagy csak éppen arra járt és beállt dolgozni. Ritkán adódik az ember életében, hogy kápolnát építhet.Különösen ilyet és ezen a történelmi helyen. A falu konyhása adta az ebédet, szódása a napi két ballon szódát. Volt aki süteményt, volt aki borocskát, uzsonnát, finomságokat hozott fel a faluból, volt aki pénzt rakott le és volt aki "csak" imádkozni tudott értünk.
Ez a kápolna Hitből és Szeretetből épült. Hittük, hogy Boldogasszony mindnyájunk égi édesanyja, mindnyájunkat testvérekké tett. Éreztük érintését az építkezésen. Olykor társunkká szegődött a pálosok címermadara két holló pár, akik vidáman keringtek az égen felettünk. Szokásától eltérően békés féltékenységgel közéjük furakodott néha a sólyom is. Egyik hét végi munka végeztével a falu felől egy fehér galamb szállt a toronyra, el sem akart menni. Itt is hagytuk mikor elaludt. A munkaerő javarészét a Makovecz vándoriskola építészhallgatói és műegyetemista diákok adták. Kitűnő lecke volt számukra nem csak szakmailag. A fagyálló kötőanyag kísérletezésének kudarca, az időt álló minőségi falazó kő megtalálása, a hetekig tartő 35 fokos kánikula elviselése, a falu megismerése, mind-mind gazdagította élettapasztalataikat. Nagyszerű értéket teremtett mindenki, aki így, vagy úgy a kápolnához nyúlt. Helyi régészeti leleteink tanúsága szerint több ezer éven át, Pilisszántó terében mindig a Teremtés misztériumáról, az élet születéséről és szolgálatáról szólt Boldogasszonyunknak, az Ősanyának üzenete, és szól ma is. Minél nagyobb a külvilág zaja, annál nagyobb lesz az igény kápolnánkra, mert az embert nem a jólét tanítja meg imádkozni, hanem a kétségbeesés.
Igaz lehet templomunk egyik felirata:" ha a szükség kínja nagy, mutasd meg, hogy anya vagy."
Péterffy László szobra erről szól. Anyai kegyelmet, reményt, vigaszt, bátorítást, nyugalmat áraszt. Tenyerében tulipánt tart, mellyel a megbocsátó édesanya a jövőnket, az új élet születését jelzi. A kápolna belső terét az Ő jelenlétének varázsa tölti ki.
A kápolna bejárata fölötti, Varázskő Kft. műhelyében kőből faragott Napmadár, kitárt szárnyaival hívja a betérni szándékozót. A Nap egyben a megváltó Krisztus testét, az oltáriszentség kisugárzását is mutatja.
A kupola tetején fekvő, Buczkó György által üvegezett fénynyílás alakja a szántói Pálos Keresztes Kő formáját kapta, mintegy égi utasításként az ide belépőnek, aki ezáltal egyfajta érzelmi avatáson esik át.
A kapu hétágú fém életfáját Kontúr Balázs ültette vaskeretbe, Janovszki Ferenc lakatosmester udvarában.
A Szent György-vonalon álló kör alakú kápolna ősi forma, több szempontból is az Árpád-kori fénytemplomokkal azonos lényegű. A földtől négyszögformából induló oltár, az ég felé emelkedve az egyetemesség körében végződik.
Pilisszántói őseink emlékét az oltárba beépített szenteltvíztartó őrzi, mely egykor generációkon keresztül a régi ravatalozó tartozéka volt. Rozmaring ágacskát belemártva szentelte meg az elhunytat a részvétét nyilvánító, mielőtt a koporsót lezárták.
Mária Országának kitüntetett hegyén, itt a Pálos rend szülőföldjén, a hegy szerves részeként egy tömbbé kinövő, maradandóságot kifejező, rideg természetes mészkőből falazott épület az egyetemes kereszténység zarándokhelye, ahol hódolatát teheti minden Boldogasszony kultuszát tisztelő jó szándékú ember.
A hozzá zarándoklat áldozathozatal és vezeklés.
Megéri, mert az ide vezető rögös ösvény minden köve, verejték cseppje szükséges az üdvözüléshez, és áldást hoz az érte megszenvedőnek. Feljutva Boldogasszonyunkhoz megkapjuk a vigasztalást és reményt, amivel majd innen, a szakrális Pilis küszöbét átlépve, akár életre szóló erőt
kaphat a hegység belső titkait kutató, múltja iránt érdeklődő, azt tisztelő és rá emlékező látogató.
Pilisszántó, 2006
Szőnyi József
a kápolna fővédnöke
Páduai Szent Antal-templom
Historia Domus: 1926-tól
Az építkezés legjellemzőbb hangulata mindvégig az ptimista öröm, vidámság, a jóakarat, az önzetlen tenni akarás elégedett mosolya volt. Megértettük az üzenetet: "a fundamentum Istentől való és Istentől való az akarat, mely újra építi a falakat".
És a Pilis fehér mészkő szikláira, a fundamentumra Urunk kedves hegyére, melynek mészkő teste évszázadokon át a falu megélhetőségét biztosító mészégetés lehetőségét adta jó emlékű őseinknek, megépült a kápolna.
Nekünk kő volt a mindennapi kenyerünk!
Ezt az eszmét őrizték a pilisi tót falvak évszázadokon át. Makovecz Imre és tanítványa, Őrfi József szakrális épületet tervezett. Ez volt Makovecz Imre első olyan terve, amely szerint az egész épület csakis kőből és nem fából épül. A nem mindennapi terv nem mindennapi feladatokat jelentett, mégis könnyedén oldódtak meg. Mindig jött annyi segítség amennyi kellett, annyi kéz, annyi pénz amennyire
szükség volt. Sok-sok egyszerű segítő ember rakta bele saját kövét a falba névtelenül, csak azért, mert jólesett neki jót tenni. Nem valamely építőipari cég versenyeztetve, közbeszerzéssel, határidőre, hanem az falazta, aki oda jött, vagy csak éppen arra járt és beállt dolgozni. Ritkán adódik az ember életében, hogy kápolnát építhet.Különösen ilyet és ezen a történelmi helyen. A falu konyhása adta az ebédet, szódása a napi két ballon szódát. Volt aki süteményt, volt aki borocskát, uzsonnát, finomságokat hozott fel a faluból, volt aki pénzt rakott le és volt aki "csak" imádkozni tudott értünk.
Ez a kápolna Hitből és Szeretetből épült. Hittük, hogy Boldogasszony mindnyájunk égi édesanyja, mindnyájunkat testvérekké tett. Éreztük érintését az építkezésen. Olykor társunkká szegődött a pálosok címermadara két holló pár, akik vidáman keringtek az égen felettünk. Szokásától eltérően békés féltékenységgel közéjük furakodott néha a sólyom is. Egyik hét végi munka végeztével a falu felől egy fehér galamb szállt a toronyra, el sem akart menni. Itt is hagytuk mikor elaludt. A munkaerő javarészét a Makovecz vándoriskola építészhallgatói és műegyetemista diákok adták. Kitűnő lecke volt számukra nem csak szakmailag. A fagyálló kötőanyag kísérletezésének kudarca, az időt álló minőségi falazó kő megtalálása, a hetekig tartő 35 fokos kánikula elviselése, a falu megismerése, mind-mind gazdagította élettapasztalataikat. Nagyszerű értéket teremtett mindenki, aki így, vagy úgy a kápolnához nyúlt. Helyi régészeti leleteink tanúsága szerint több ezer éven át, Pilisszántó terében mindig a Teremtés misztériumáról, az élet születéséről és szolgálatáról szólt Boldogasszonyunknak, az Ősanyának üzenete, és szól ma is. Minél nagyobb a külvilág zaja, annál nagyobb lesz az igény kápolnánkra, mert az embert nem a jólét tanítja meg imádkozni, hanem a kétségbeesés.
Igaz lehet templomunk egyik felirata:" ha a szükség kínja nagy, mutasd meg, hogy anya vagy."
Péterffy László szobra erről szól. Anyai kegyelmet, reményt, vigaszt, bátorítást, nyugalmat áraszt. Tenyerében tulipánt tart, mellyel a megbocsátó édesanya a jövőnket, az új élet születését jelzi. A kápolna belső terét az Ő jelenlétének varázsa tölti ki.
A kápolna bejárata fölötti, Varázskő Kft. műhelyében kőből faragott Napmadár, kitárt szárnyaival hívja a betérni szándékozót. A Nap egyben a megváltó Krisztus testét, az oltáriszentség kisugárzását is mutatja.
A kupola tetején fekvő, Buczkó György által üvegezett fénynyílás alakja a szántói Pálos Keresztes Kő formáját kapta, mintegy égi utasításként az ide belépőnek, aki ezáltal egyfajta érzelmi avatáson esik át.
A kapu hétágú fém életfáját Kontúr Balázs ültette vaskeretbe, Janovszki Ferenc lakatosmester udvarában.
A Szent György-vonalon álló kör alakú kápolna ősi forma, több szempontból is az Árpád-kori fénytemplomokkal azonos lényegű. A földtől négyszögformából induló oltár, az ég felé emelkedve az egyetemesség körében végződik.
Pilisszántói őseink emlékét az oltárba beépített szenteltvíztartó őrzi, mely egykor generációkon keresztül a régi ravatalozó tartozéka volt. Rozmaring ágacskát belemártva szentelte meg az elhunytat a részvétét nyilvánító, mielőtt a koporsót lezárták.
Mária Országának kitüntetett hegyén, itt a Pálos rend szülőföldjén, a hegy szerves részeként egy tömbbé kinövő, maradandóságot kifejező, rideg természetes mészkőből falazott épület az egyetemes kereszténység zarándokhelye, ahol hódolatát teheti minden Boldogasszony kultuszát tisztelő jó szándékú ember.
A hozzá zarándoklat áldozathozatal és vezeklés.
Megéri, mert az ide vezető rögös ösvény minden köve, verejték cseppje szükséges az üdvözüléshez, és áldást hoz az érte megszenvedőnek. Feljutva Boldogasszonyunkhoz megkapjuk a vigasztalást és reményt, amivel majd innen, a szakrális Pilis küszöbét átlépve, akár életre szóló erőt
kaphat a hegység belső titkait kutató, múltja iránt érdeklődő, azt tisztelő és rá emlékező látogató.
Pilisszántó, 2006
Szőnyi József
a kápolna fővédnöke
Páduai Szent Antal-templomA templom 1759-60 folyamán épült fel, barokk stílusban. Az 1865-ös tűzvészben leégett a torony, az orgona és a főoltár. 1890-ben pillérekkel megerősítették.Felújítva 1946-ban és 1967-ben.
Kezdetben (Pilis)Csaba filiája volt, de 1761-től helyben lakó lelkésszel, 1772-től plébánia.
Anyakönyvek: 1705-tőlHistoria Domus: 1926-tól
