Pilisborosjenő 3423 lakosú (2010. január 1.) nagyközség Óbuda északi határánál, a Nagy-Kevély meredek délnyugati hegyoldala és a Köves-bérc által határolt völgyben. A Nagy-Kevély északnyugati végében találjuk a Mackó-barlangot. A barlang már a jégkorszakot követően is menedéket adott az embernek. Bronz-, római és Árpád-kori emlékek is előkerültek a kutatások során. A római kor emlékét őrzi a Nagy-Kevély alatt húzódó római út, amely Aquincumba vezetett. A településről először 1284-ben, egy oklevélben tesznek említést Burusjenew néven. A szőlőművelést az itt lakó királyi szolganép már ismerte. 1351-től a falu birtokosai a pálosok, 1357-től a Nyulak-szigeti domonkos apácák, majd az óbudai klarisszák. Az 1490-es években a solymári várhoz tartozott. A török hódoltság idején elpusztult települést az 1690-es évek elején a Duna eredetének vidékéről behívott svábok népesítették be. Az 1695-ös összeírásban Weindorf néven szerepelt a falu. A II. Világháború után a lakosság nagy részét kitelepítették, helyükre a Felvidékről és Erdélyből érkeztek magyar családok.
Az 1698-ben épült középkori alapokra a római katolikus templom, melyben védett oltárkép és szobrok találhatóak 1801-ből.
Jelentős emlék az 1834-ben épített Szent Rozália-kápolna és a Budai úton található szép, régi, korpuszos Kőkereszt.
A patak felett átívelő egynyílású barokk híd, XVIII. századi műemlék.
Az 1698-ben épült középkori alapokra a római katolikus templom, melyben védett oltárkép és szobrok találhatóak 1801-ből.
Jelentős emlék az 1834-ben épített Szent Rozália-kápolna és a Budai úton található szép, régi, korpuszos Kőkereszt.
A patak felett átívelő egynyílású barokk híd, XVIII. századi műemlék.
http://km.bloglog.hu/page/11/
Szent Vid a 14 segítõ szent templomTöbb XIV. és XV. századi forrás említi plébániatemplomát. 1698-ban az új telepesek – svábok – ennek romjaiból alakítják ki első templomukat 1756-ban – a régi templom anyagát is felhasználva – építik fel a birtokos klarisszák támogatásával a 14 segítő szent, kiváltképpen Szent Vid tiszteletére. 1698-óta plébánia. Műemlék jellegű a templom (törzsszám 7189 és a plébániaház törzsszám 7190). 1946-ban a tiszta sváb és katolikus lakosság 80%-át kitelepítették, és helyükre Szigetmonostorról vegyesvallásúakat, Mezőkövesdrôl katolikusokat telepítettek.
A Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nôvérek 1990. július 1-jén telepedtek le Pilisborosjenőn az üres plébánia épületben. A Nôvérek számára új kolostor-rendház 1992-ben épült Pilisborosjenőn. Az egyházközség szolgálatában dolgozó nôvérek továbbra is a plébánián laknak. A plébánia az egyházmegyei határok rendezése során, 1993-ban került a székesfehérvári egyházmegyétôl az esztergom-budapesti egyházmegyéhez.
A Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nôvérek 1990. július 1-jén telepedtek le Pilisborosjenőn az üres plébánia épületben. A Nôvérek számára új kolostor-rendház 1992-ben épült Pilisborosjenőn. Az egyházközség szolgálatában dolgozó nôvérek továbbra is a plébánián laknak. A plébánia az egyházmegyei határok rendezése során, 1993-ban került a székesfehérvári egyházmegyétôl az esztergom-budapesti egyházmegyéhez.
