Gödöllő 34396 lakosú (2010. január 1.) város, a 3-as főközlekedési út, az M3-as autópálya és a 80a-s/Hatvan-Budapest/ vasútvonal mentén fekszik a Gödöllői-dombság szívében. A település Gödöllő és Máriabesnyő összeolvadásából jött létre. Besnyő a régebbi település. Gödöllő első írásos említése 1352-ből való. Jelentőségre a település akkor tett szert, amikor Mária Terézia egyik kegyeltje, gróf Grassalkovich Antal birtokközpontjául szemelte ki. Jelentős építmények sorát hozta létre, hatalmas parkokat alakított ki, amelyek mindmáig meghatározzák a városképet. Új kastélyában 1751-ben vendégül látta a királynőt is. Az állami kézre jutott kastélyt 1867-ben a nemzet ajándékaként a királyi család nyaralóul kapja. Ez fellendíti a település életét, a királyi család és főleg Erzsébet királyné sok időt tölt itt, nagy társasági élet bontakozik ki, jelentős vadászatokat rendeznek. A szép környezet sok fővárosit villák, nyaralók építésére csábít, az 1900-as évek elejétől a magyar szecesszió legjelentősebb műhelyeként Körösfői Aladár és Nagy Sándor vezetésével művésztelep működik. Az ellenforradalmi korszakban a kormányzó, Horthy Miklós nyári rezidenciája, újra a társasági élet központja. 1933-ban itt rendezték meg a cserkészek világtalálkozóját, a IV. Jamboree-t. 1945 után a fejlődést az agrár felsőoktatás megtelepedése indítja meg. 1957 óta egyetem a gödöllői tanintézet. Gödöllőn született Nagy Sándor festőművész és Török Ignác honvédtábornok, aradi vértanú.
A Máriabesnyői kegytemplom 1759-1763 között épült kis barokk kápolna, amelyet a loretói kápolna mintájára a később épült templommal egybeépítettek. Az úgynevezett felsőtemplomot 1768-1770 között emelték a kriptával együtt, mai formáját 1811-ben érte el. Az első kápolnával egy időben épült a kapucinusok kolostorépülete is. A homlokzata jellegzetes késő barokk stílusú, a címeres kapuzat az altemplomba vezet. Homlokzati tornyos építmény, órás főpárkánnyal, volutás, urnás oromzattal. Kétszakaszos hajó, orgonakarzat, szentély, majd az egykori loretói kápolna intim tere következik. A főoltár gazdagon díszített, a loretói kápolna végében helyezkedik el. Egy része a XVIII. századból való, ebben őrzik a középkori elefántcsont Mária-szobrocskát, a többi része 1910 körül készült. A főoltár mögötti falon egy falon helyezték el a másik kegytárgyat, egy XVIII. századi olasz mester ébenfa Mária szobrát. Értékesek a rokokó gyóntatószék és szószék. A mellékoltárok képeit egy bécsi kapucinus szerzetes festette a XVIII. században. Az altemplom kétszakaszos csehboltozatos tér, néhány egyszerű oltárral, vörös márvány sírkövekkel. A belőle nyíló kriptában Grassalkovich Antal Dorfmeister által készített, címerekkel, szobrokkal, vázákkal díszített síremléke található.
A kálvária barokk alkotás 1771-ből, valószínűleg Mayerhoffer János tervezte. Kálvária építmény, két lépcsővel, áttört rokokó korláttal, kőből készült a kálváriajelenete.
A Grassalkovich-kastély barokk stílusban épült 1744-1748 között. Valószínűleg Mayerhoffer András alkotás az eredetileg U alakú épület, amely szárnyait a későbbiekben meghosszabbították. A XVIII. században még keresztszárnyakat is emeltek hozzájuk csatlakoztatva. Ekkor bontották le a saroktornyokat is, és helyükre sarokrizalitokat építettek. Később megépültek a hosszan átfutó mellékszárnyak, a pálmaház, és a melléképületek. A kastély végleges formáját Ybl Miklós átépítésében nyerte el az 1867 utáni években. A kastély egyemeletes, meghatározó része középrizalit, amelynek hármas bejárata felett a díszterem gazdag keretezésű ablakai, a törtvonalú oromzat a királyi címerrel, végül a kettős kupola emelkedik. Szép kettős ión oszlopok által tartott erkélye, négyemeletes oldalszárnyai, háromtengelyes sarokrizalitja van. Az udvari homlokzat motívuma az íves árkádokon nyugvó kőkorlátos terasz. A belső helyiségekből a barokk díszterem, a kettős díszlépcsővel rendelkező fogadó rész, a vörösmárvány burkolatú, úgynevezett Mária Terézia-szoba maradt meg. A teljes épületegyüttes a legnagyobb magyar kastély. Az eredetileg 310 hektáros park nagyrészt tönkrement. A kettős kastélyudvar díszparkjának van még némi maradványa, a mögötte levő Felső-parkot eredeti rendeltésétől eltérően hasznosítják, részben beépítették. A főhomlokzat előtt levő Alsó-parkot utakkal felszabdalták, sok építményt, lakótelepet hasítottak ki a területből. Még így is a város jellegét meghatározó, zöldterületként maradt meg változatos növényzetével. A kastély mellékszárnyában az egykori kápolnában működik a város plébániatemploma. Rokokó stílusú, baldachinos fekete főoltára van , mögötte az alapító Grassalkovich gróf arcképével.
A közeli Babati-pusztán 1820 körül emelt, klasszicista stílusú földszintes épület található, az Istállós –kastély. A környékén víziszárnyasok tenyésztőtelepei, festői horgásztó és kellemes kirándulóhelyek vannak.
A Máriabesnyői kegytemplom 1759-1763 között épült kis barokk kápolna, amelyet a loretói kápolna mintájára a később épült templommal egybeépítettek. Az úgynevezett felsőtemplomot 1768-1770 között emelték a kriptával együtt, mai formáját 1811-ben érte el. Az első kápolnával egy időben épült a kapucinusok kolostorépülete is. A homlokzata jellegzetes késő barokk stílusú, a címeres kapuzat az altemplomba vezet. Homlokzati tornyos építmény, órás főpárkánnyal, volutás, urnás oromzattal. Kétszakaszos hajó, orgonakarzat, szentély, majd az egykori loretói kápolna intim tere következik. A főoltár gazdagon díszített, a loretói kápolna végében helyezkedik el. Egy része a XVIII. századból való, ebben őrzik a középkori elefántcsont Mária-szobrocskát, a többi része 1910 körül készült. A főoltár mögötti falon egy falon helyezték el a másik kegytárgyat, egy XVIII. századi olasz mester ébenfa Mária szobrát. Értékesek a rokokó gyóntatószék és szószék. A mellékoltárok képeit egy bécsi kapucinus szerzetes festette a XVIII. században. Az altemplom kétszakaszos csehboltozatos tér, néhány egyszerű oltárral, vörös márvány sírkövekkel. A belőle nyíló kriptában Grassalkovich Antal Dorfmeister által készített, címerekkel, szobrokkal, vázákkal díszített síremléke található.
A kálvária barokk alkotás 1771-ből, valószínűleg Mayerhoffer János tervezte. Kálvária építmény, két lépcsővel, áttört rokokó korláttal, kőből készült a kálváriajelenete.
A Grassalkovich-kastély barokk stílusban épült 1744-1748 között. Valószínűleg Mayerhoffer András alkotás az eredetileg U alakú épület, amely szárnyait a későbbiekben meghosszabbították. A XVIII. században még keresztszárnyakat is emeltek hozzájuk csatlakoztatva. Ekkor bontották le a saroktornyokat is, és helyükre sarokrizalitokat építettek. Később megépültek a hosszan átfutó mellékszárnyak, a pálmaház, és a melléképületek. A kastély végleges formáját Ybl Miklós átépítésében nyerte el az 1867 utáni években. A kastély egyemeletes, meghatározó része középrizalit, amelynek hármas bejárata felett a díszterem gazdag keretezésű ablakai, a törtvonalú oromzat a királyi címerrel, végül a kettős kupola emelkedik. Szép kettős ión oszlopok által tartott erkélye, négyemeletes oldalszárnyai, háromtengelyes sarokrizalitja van. Az udvari homlokzat motívuma az íves árkádokon nyugvó kőkorlátos terasz. A belső helyiségekből a barokk díszterem, a kettős díszlépcsővel rendelkező fogadó rész, a vörösmárvány burkolatú, úgynevezett Mária Terézia-szoba maradt meg. A teljes épületegyüttes a legnagyobb magyar kastély. Az eredetileg 310 hektáros park nagyrészt tönkrement. A kettős kastélyudvar díszparkjának van még némi maradványa, a mögötte levő Felső-parkot eredeti rendeltésétől eltérően hasznosítják, részben beépítették. A főhomlokzat előtt levő Alsó-parkot utakkal felszabdalták, sok építményt, lakótelepet hasítottak ki a területből. Még így is a város jellegét meghatározó, zöldterületként maradt meg változatos növényzetével. A kastély mellékszárnyában az egykori kápolnában működik a város plébániatemploma. Rokokó stílusú, baldachinos fekete főoltára van , mögötte az alapító Grassalkovich gróf arcképével.
A közeli Babati-pusztán 1820 körül emelt, klasszicista stílusú földszintes épület található, az Istállós –kastély. A környékén víziszárnyasok tenyésztőtelepei, festői horgásztó és kellemes kirándulóhelyek vannak.
http://km.bloglog.hu/page/12/
