Budakeszi 14179 lakosú (2010. január 1.) város, Budapest mellett fekszik. A város területén már az újkőkorban laktak. A rómaiak idejében virágzó település volt itt egy kereskedelmi út mellett.
A település a honfoglalás idején a Keszi törzs szállásterülete volt, melyből a neve eredeztethető. Nevét először 1270-ben említik. Ekkorra már virágzó település alakult ki, mivel a Fehérvár–Buda kereskedelmi úthoz itt csatlakozott egy másik, Tinnye–Esztergom felé, amely lehetővé tette a visegrádi vám kikerülését.
Buda 1541-es elestével a település a törökök kezére került, nagyban elnéptelenedett. 1659-ben Zichy István szerezte meg a korábban császári birtokot, majd (főleg a törökök 1686-os kiűzése után) német telepeseket hívott. Ők nagyrészt szőlőműveléssel foglalkoztak errefelé, Buda, később Budapest piacot jelentett számukra.
1739-ben súlyos pestisjárvány pusztított a hegyközségben. Az 1870-es években a filoxéra elpusztította a szőlő nagy részét, így sokan Budapesten kerestek munkát, amely a millenniumi építkezések miatt bőven akadt. A 20. században megtelepült a helyi ipar is: elektromos műszaki gyár és festékgyár létesült.
A 19. század végétől egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált a település. 1901-ben itt létesült az Erzsébet királyné szanatórium. 1928-ban buszjárat létesült a Szépjuhásznéhoz, ahonnan tovább lehetett utazni Budapest felé. 1937-ben már közvetlen BSZKRT-járat volt Budapest és Budakeszi között.
A második világháború alapvetően felborította a település életét. A háborús áldozatok veszteségeit az őslakosnak számító svábok kitelepítése még tovább fokozta és a község lényegében Budapest alvóvárosává vált.
Egyre több jómódú budapesti költözött a településre, ami a helyi szellemi életet is felpezsdítette. A város híres lakosa volt Erkel Ferenc.
2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből átkerült a Budaörsibe.
A római katolikus templom 1761-ben épült barokk építmény gótikus maradványokkal, a németek betelepülése utáni időből származó faszobrokkal. Egyhajós, homlokzati tornyos épület. A főoltár, a baloldali Szent Kereszt-oltár és a szószék Bebó Károly kvalitásos barokk munkája. A szentély freskóit Falconeri festette.
A hegytemplom Máriamakkon a szenvedélybetegek zarándokhelyévé vált.
A református gyülekezet által épített új templom a Határainkon túl élő Magyarság Emléktemploma lesz.
A település a honfoglalás idején a Keszi törzs szállásterülete volt, melyből a neve eredeztethető. Nevét először 1270-ben említik. Ekkorra már virágzó település alakult ki, mivel a Fehérvár–Buda kereskedelmi úthoz itt csatlakozott egy másik, Tinnye–Esztergom felé, amely lehetővé tette a visegrádi vám kikerülését.
Buda 1541-es elestével a település a törökök kezére került, nagyban elnéptelenedett. 1659-ben Zichy István szerezte meg a korábban császári birtokot, majd (főleg a törökök 1686-os kiűzése után) német telepeseket hívott. Ők nagyrészt szőlőműveléssel foglalkoztak errefelé, Buda, később Budapest piacot jelentett számukra.
1739-ben súlyos pestisjárvány pusztított a hegyközségben. Az 1870-es években a filoxéra elpusztította a szőlő nagy részét, így sokan Budapesten kerestek munkát, amely a millenniumi építkezések miatt bőven akadt. A 20. században megtelepült a helyi ipar is: elektromos műszaki gyár és festékgyár létesült.
A 19. század végétől egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált a település. 1901-ben itt létesült az Erzsébet királyné szanatórium. 1928-ban buszjárat létesült a Szépjuhásznéhoz, ahonnan tovább lehetett utazni Budapest felé. 1937-ben már közvetlen BSZKRT-járat volt Budapest és Budakeszi között.
A második világháború alapvetően felborította a település életét. A háborús áldozatok veszteségeit az őslakosnak számító svábok kitelepítése még tovább fokozta és a község lényegében Budapest alvóvárosává vált.
Egyre több jómódú budapesti költözött a településre, ami a helyi szellemi életet is felpezsdítette. A város híres lakosa volt Erkel Ferenc.
2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből átkerült a Budaörsibe.
A római katolikus templom 1761-ben épült barokk építmény gótikus maradványokkal, a németek betelepülése utáni időből származó faszobrokkal. Egyhajós, homlokzati tornyos épület. A főoltár, a baloldali Szent Kereszt-oltár és a szószék Bebó Károly kvalitásos barokk munkája. A szentély freskóit Falconeri festette.
A hegytemplom Máriamakkon a szenvedélybetegek zarándokhelyévé vált.
A református gyülekezet által épített új templom a Határainkon túl élő Magyarság Emléktemploma lesz.
http://km.bloglog.hu/page/12/
