Zsámbék 5395 lakosú (2010. január 1.) város Bicskétől 10 kilométerre, északkeletre fekszik. Már a pattintott kőkorban is lakott volt, jelentős kelta eredetű eraviszkusz, római és avar leletek is előkerültek a környékről, így az itt feltárt kelta postakocsi maradványai, melyek a Nemzeti Múzeumba kerültek (ez azt bizonyítja, hogy a hely már akkor is utak menti település volt), vagy a II. század-ból származó bronz harsona, mely legkorábbi hazai zenei emlékeink közé tartozik.
Zsámbék fénykora a honfoglalás utáni századokra esett, mivel a település az Esztergom és Székesfehérvár közötti kereskedelmi útvonal mentén feküdt.
Az 1050-es években kőtemplom állt itt. III. Béla király feleségének, a francia király húgának, Capet Margitnak a kíséretében 1186-ban az országba érkező Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot és környékét. E család építtette 1220 körül a korábbi templom helyén a késő román kori gótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke. Mellette található – szintén romos állapotban – a premontrei rend monostora. A lovag először udvarházat építtetett, majd a tatárjárás után engedélyt kapott vár építésére. Ekkor épült fel a mai kastély helyén a kővár. A település első lakói az udvarház és a kolostor személyzetéhez tartozhattak, hamarosan azonban a fontos kereskedelmi útvonal mellett letelepedtek iparosok, kereskedők is. A tatárok a templomot a községgel együtt elpusztították, de IV. Béla újjáépíttette. A község birtoklását a 14. század végén a Maróthyak szerezték meg az Aynard családtól.
1467-ben Mátyás mezővárosi rangra emeli. A várat közvetlenül halála előtt fiának Corvin Jánosnak adományozta, aki annak földesura 1504-ig.
1541-ben a törökök elfoglalták Zsámbékot, és 145 évig birtokolták, a fontos útvonal védelmére erősséget építettek itt. Uralmuk alatt a harcokban rongálódott meg a templom és a kolostor, az utóbbiban – a feljegyzések szerint – még a XVII. században is laktak. E korból származik a Török-kút is. Ebben az időszakban a falu sokat szenvedett, elvesztette korábbi jelentős szerepét, és elnéptelenedett.
1686-ban Bottyán János – a későbbi Vak Bottyán – a Fehérvárról Budára igyekvő törökök egy nagyobb lovascsapatát megsemmisítette itt.
1689-ben a Zichy család vásárolta meg a települést, és az 1710-es években a végvári harcokban lerombolódott vár helyén felépíttette a kora barokk várkastélyt. A török idők alatt elmenekült illetve elpusztult lakosok helyére a törökök kiűzése után német (sváb) telepesek érkeztek (elsősorban a kißleggi vidékről), a betelepített lakosságnak köszönhetően a település gyors fejlődésnek indult, hamarosan ismét a mezővárosok közt szerepelt. A sváb lakosság fejlett borkultúrát hozott magával és megművelte a környék domboldalait, valamint ez időben kezdődött el a környék erdőinek kitermelése is, melynek faanyagát a budai várba adták el tűzifának. A falu lakói a reformáció hatására áttértek az új hitre, melynek a Zichyek vetettek véget, visszakényszerítve a lakosságot a katolikus egyházhoz (ekkor sokan elvándoroltak Kölesdre, ahol ma is található egy "Zsámbéki utca").
Templomát ismét helyreállították, de 1763-ban a nagy komáromi földrengéskor újra megrongálódott, mely után nem építették újra, a telepesek elhordták építőköveit - ezek ma kerítésekben, pincékben, házak falaiban beépítve találhatóak. Ettől kezdve elhanyagolták, csupán a XIX. század végétől – amikor a műemlékvédelem intézményessé vált – kezdték ismét gondozni, az időközben lebontott kolostor földalatti maradványaival együtt.
Az 1737-39-es pestis és kolerajárvány emlékét, melyben a falu 827 lakosa halt meg, a kastéllyal szemben felállított fogadalmi szobor őrzi.
A második világháborúban ismét hadszíntér volt Zsámbék, 1944-ben a fővárost bekerítő hadmozdulatok egy része itt zajlott.
1946-ban a sváb lakosság 95%-át kitelepítették Németországba. Helyükre az alföldről érkeztek telepesek.
2009. július 1. óta város.
* Premontrei kolostorrom Háromhajós premontrei bazilika és kolostor maradványai. Épült a XIII. sz. közepén (1220-34) késő római – korai gótikus stílusban. 1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le. Jelenleg a rom belső területe is látogatható. A hajdani kolostor dongaboltozatos termében kőtár tekinthető meg. Műemlék.
* Zsámbéki várkastély vagy Zichy-kastély
III.Béla (1148-1196) második feleségének, a francia Capet Margitnak kíséretével érkezett Aynard lovag kapta ajándékba Zsámbékot és építette meg kővárát, mely alapjául szolgált az 1700 években épült Zichy-kastélynak. A várat és uradalmat a törökök kiűzése után Zichy István gróf vette meg 1689-ben 30 000 forintért I.Lipót királytól, majd fia, Péter örökölte. A kastély kápolnáját 1716-ban szentelték fel Xavéri Szent Ferenc tiszteletére. A Zichy család birtokából a Korona birtokába került a többszörösen átalakított kastély, majd 1904-ben a svájci Szent Keresztről elnevezett Irgalmas Nővérek (Sororum Caritatis a Sancta Cruce) vették meg. Ők alakították ki az egy emeletes épületet négyzetes épülettömbbé. 1924-ben a kastélyt kétemeletesre bővítették. 1905-től elemi és polgári iskolai tanítás folyt. 1925-től női gazdasági iskola, 1929-től tanítóképző nyitotta meg kapuit. 1949-50 között Mezőgazdasági Akadémia működött itt, majd Gödöllőre költözött. A Tanítóképző Főiskola 1977-ben létesült, mint az Esztergomi Főiskola kihelyezett tagozata. 2003-ban keletkezett tűzkár következményeképp 2004-től a Főiskola Vácon folytatta képzéseit. Műemlék.
* Török-kút
Korábbi feltételezések szerint 1541-től 1689-ig Zsámbék várát végvárként használó törökök emlékét őrzi a török-kút. Az újabb régészeti kutatások (térszkenneléses, talajradaros, szondázó eljárások) alapján megállapították, hogy inkább újkori műemlékről van szó. A község ivóvizét az 1960-as évek végéig, a törpevízmű megépítéséig innen hordták. A forrásvíz táplálja a Zárdakert tavait, majd a települést elhagyva a Békás-patakba ömlik. 1953 óta műemlék.
* Zárdakert
1908-ban került a Keresztes nővérek birtokába. A tóval, fákkal, kacskaringós utakkal rendelkező, fallal körülvett park volt az apácajelöltek imaterülete, egészségügyi sétájuk helyszíne. 2009 márciusa óta műemlék.
* Barokk templom
Zichy Miklós anyagi segítségével 1752-ben, három esztendő alatt épült fel az egyhajós katolikus templom. Belső berendezéseit Bebó Károly (Zichyék építési felügyelője, szobrász)1754-ben fejezte be. A kapu felett Zichy és Berényi család kettős címere látható. A kapu fölött félköríves fülkében Szent Vendel szobra látható. A templomkertben 1813-ban Gál József zsámbéki plébános munkája, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobor fogadja a látogatókat. 1958 óta műemlék. Óraszerkezete, harangja, orgonája a wettenbergiek segítségével a közelmúltban került felújításra. Nyaranta a "Premontrei esték" keretében hétvégenként orgonahangversenyeknek ad otthont.
* Pestis szobor (Immaculata)
1739-ben Zichy Miklós a Zsámbékot sújtó pestis járvány elvonulásának emlékére állíttatta a barokk szobrot. Zsámbékon a lakosság fele, 828 ember esett áldozatul a halálos kórnak. Magyarország első pestis szobrainak egyike. A község hányatott sorsú, kevésbé megbecsült emléke, védelemre és restaurációra szorul.
Szent Vendel-domborműves népi lakóház
* Lámpamúzeum
Borus Ferenc 1979-ben megnyitott magángyűjteményében az 1750-es évektől látható mintegy 1200 világítóeszközt; a mécsesektől a világhírű porcelángyárak petróleumlámpájáig. 1995-ben bekerült a GUINESS Rekordok Könyvébe is!
* Napórás iskola
1791-ben épült az emeletes iskola, mely 1983-ig szolgálta a tanítást. Itt diákoskodott Gungl József, (magyar származású karmester és zeneszerző. A kor építészetének különleges emléke, 1983 óta városképi jelentőségű minősítést kapott a Műemlék Felügyelőségtől.
* Tájház
A környék leghíresebb állattenyésztője-állattartója, Melchior Keller építtette 1740 körül. A pásztorok védőszentjét, Szent Vendelt ábrázoló dombormű díszíti a homlokzatot. Helytörténeti kiállítás várja az érdeklődőket, melyben festett, német parasztbútorok gyűjteménye látható. Magyarország egyik legidősebb és legértékesebb tájháza, a szentendrei Skanzen igényt tartott rá. Műemlék.
* Magyar utca 1.
Klasszicista stílusú épület, lakóház a XIX sz. első feléből, kőfala a Török-kúthoz torkollik. 1958 óta műemlék.
* Józsefvárosi pinceterület
Festői környezetben az egykori pincevilág hangulata idéződik fel a település sűrűn lakott térségében. Zsámbékot évszázadokon át éltető németek emlékparkja lesz ez az egykor 70 pincét magába foglaló izolált, gazdag élővilágú terület. Jelenleg tájrehabilitáció és pincerekonstrukció zajlik. 2006 óta műemlék.
* Zsámbéki Szombatok (Nyári Színház) rendezvények.
* Földi Telepítésű Magyar Légvédelem Fegyvernemi Múzeuma, műemlék.
* 2007 november végétől ingyen WiFi elérhető az egész község területén.
* Vízimalom
A Herceghalomra vezető út mellett található Zsámbék kevés ipari emlékeinek egyike, a 18. században épített vízimalomnak maradványai.
Zsámbék fénykora a honfoglalás utáni századokra esett, mivel a település az Esztergom és Székesfehérvár közötti kereskedelmi útvonal mentén feküdt.
Az 1050-es években kőtemplom állt itt. III. Béla király feleségének, a francia király húgának, Capet Margitnak a kíséretében 1186-ban az országba érkező Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot és környékét. E család építtette 1220 körül a korábbi templom helyén a késő román kori gótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke. Mellette található – szintén romos állapotban – a premontrei rend monostora. A lovag először udvarházat építtetett, majd a tatárjárás után engedélyt kapott vár építésére. Ekkor épült fel a mai kastély helyén a kővár. A település első lakói az udvarház és a kolostor személyzetéhez tartozhattak, hamarosan azonban a fontos kereskedelmi útvonal mellett letelepedtek iparosok, kereskedők is. A tatárok a templomot a községgel együtt elpusztították, de IV. Béla újjáépíttette. A község birtoklását a 14. század végén a Maróthyak szerezték meg az Aynard családtól.
1467-ben Mátyás mezővárosi rangra emeli. A várat közvetlenül halála előtt fiának Corvin Jánosnak adományozta, aki annak földesura 1504-ig.
1541-ben a törökök elfoglalták Zsámbékot, és 145 évig birtokolták, a fontos útvonal védelmére erősséget építettek itt. Uralmuk alatt a harcokban rongálódott meg a templom és a kolostor, az utóbbiban – a feljegyzések szerint – még a XVII. században is laktak. E korból származik a Török-kút is. Ebben az időszakban a falu sokat szenvedett, elvesztette korábbi jelentős szerepét, és elnéptelenedett.
1686-ban Bottyán János – a későbbi Vak Bottyán – a Fehérvárról Budára igyekvő törökök egy nagyobb lovascsapatát megsemmisítette itt.
1689-ben a Zichy család vásárolta meg a települést, és az 1710-es években a végvári harcokban lerombolódott vár helyén felépíttette a kora barokk várkastélyt. A török idők alatt elmenekült illetve elpusztult lakosok helyére a törökök kiűzése után német (sváb) telepesek érkeztek (elsősorban a kißleggi vidékről), a betelepített lakosságnak köszönhetően a település gyors fejlődésnek indult, hamarosan ismét a mezővárosok közt szerepelt. A sváb lakosság fejlett borkultúrát hozott magával és megművelte a környék domboldalait, valamint ez időben kezdődött el a környék erdőinek kitermelése is, melynek faanyagát a budai várba adták el tűzifának. A falu lakói a reformáció hatására áttértek az új hitre, melynek a Zichyek vetettek véget, visszakényszerítve a lakosságot a katolikus egyházhoz (ekkor sokan elvándoroltak Kölesdre, ahol ma is található egy "Zsámbéki utca").
Templomát ismét helyreállították, de 1763-ban a nagy komáromi földrengéskor újra megrongálódott, mely után nem építették újra, a telepesek elhordták építőköveit - ezek ma kerítésekben, pincékben, házak falaiban beépítve találhatóak. Ettől kezdve elhanyagolták, csupán a XIX. század végétől – amikor a műemlékvédelem intézményessé vált – kezdték ismét gondozni, az időközben lebontott kolostor földalatti maradványaival együtt.
Az 1737-39-es pestis és kolerajárvány emlékét, melyben a falu 827 lakosa halt meg, a kastéllyal szemben felállított fogadalmi szobor őrzi.
A második világháborúban ismét hadszíntér volt Zsámbék, 1944-ben a fővárost bekerítő hadmozdulatok egy része itt zajlott.
1946-ban a sváb lakosság 95%-át kitelepítették Németországba. Helyükre az alföldről érkeztek telepesek.
2009. július 1. óta város.
* Premontrei kolostorrom Háromhajós premontrei bazilika és kolostor maradványai. Épült a XIII. sz. közepén (1220-34) késő római – korai gótikus stílusban. 1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le. Jelenleg a rom belső területe is látogatható. A hajdani kolostor dongaboltozatos termében kőtár tekinthető meg. Műemlék.
* Zsámbéki várkastély vagy Zichy-kastély
III.Béla (1148-1196) második feleségének, a francia Capet Margitnak kíséretével érkezett Aynard lovag kapta ajándékba Zsámbékot és építette meg kővárát, mely alapjául szolgált az 1700 években épült Zichy-kastélynak. A várat és uradalmat a törökök kiűzése után Zichy István gróf vette meg 1689-ben 30 000 forintért I.Lipót királytól, majd fia, Péter örökölte. A kastély kápolnáját 1716-ban szentelték fel Xavéri Szent Ferenc tiszteletére. A Zichy család birtokából a Korona birtokába került a többszörösen átalakított kastély, majd 1904-ben a svájci Szent Keresztről elnevezett Irgalmas Nővérek (Sororum Caritatis a Sancta Cruce) vették meg. Ők alakították ki az egy emeletes épületet négyzetes épülettömbbé. 1924-ben a kastélyt kétemeletesre bővítették. 1905-től elemi és polgári iskolai tanítás folyt. 1925-től női gazdasági iskola, 1929-től tanítóképző nyitotta meg kapuit. 1949-50 között Mezőgazdasági Akadémia működött itt, majd Gödöllőre költözött. A Tanítóképző Főiskola 1977-ben létesült, mint az Esztergomi Főiskola kihelyezett tagozata. 2003-ban keletkezett tűzkár következményeképp 2004-től a Főiskola Vácon folytatta képzéseit. Műemlék.
* Török-kút
Korábbi feltételezések szerint 1541-től 1689-ig Zsámbék várát végvárként használó törökök emlékét őrzi a török-kút. Az újabb régészeti kutatások (térszkenneléses, talajradaros, szondázó eljárások) alapján megállapították, hogy inkább újkori műemlékről van szó. A község ivóvizét az 1960-as évek végéig, a törpevízmű megépítéséig innen hordták. A forrásvíz táplálja a Zárdakert tavait, majd a települést elhagyva a Békás-patakba ömlik. 1953 óta műemlék.
* Zárdakert
1908-ban került a Keresztes nővérek birtokába. A tóval, fákkal, kacskaringós utakkal rendelkező, fallal körülvett park volt az apácajelöltek imaterülete, egészségügyi sétájuk helyszíne. 2009 márciusa óta műemlék.
* Barokk templom
Zichy Miklós anyagi segítségével 1752-ben, három esztendő alatt épült fel az egyhajós katolikus templom. Belső berendezéseit Bebó Károly (Zichyék építési felügyelője, szobrász)1754-ben fejezte be. A kapu felett Zichy és Berényi család kettős címere látható. A kapu fölött félköríves fülkében Szent Vendel szobra látható. A templomkertben 1813-ban Gál József zsámbéki plébános munkája, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobor fogadja a látogatókat. 1958 óta műemlék. Óraszerkezete, harangja, orgonája a wettenbergiek segítségével a közelmúltban került felújításra. Nyaranta a "Premontrei esték" keretében hétvégenként orgonahangversenyeknek ad otthont.
* Pestis szobor (Immaculata)
1739-ben Zichy Miklós a Zsámbékot sújtó pestis járvány elvonulásának emlékére állíttatta a barokk szobrot. Zsámbékon a lakosság fele, 828 ember esett áldozatul a halálos kórnak. Magyarország első pestis szobrainak egyike. A község hányatott sorsú, kevésbé megbecsült emléke, védelemre és restaurációra szorul.
Szent Vendel-domborműves népi lakóház
* Lámpamúzeum
Borus Ferenc 1979-ben megnyitott magángyűjteményében az 1750-es évektől látható mintegy 1200 világítóeszközt; a mécsesektől a világhírű porcelángyárak petróleumlámpájáig. 1995-ben bekerült a GUINESS Rekordok Könyvébe is!
* Napórás iskola
1791-ben épült az emeletes iskola, mely 1983-ig szolgálta a tanítást. Itt diákoskodott Gungl József, (magyar származású karmester és zeneszerző. A kor építészetének különleges emléke, 1983 óta városképi jelentőségű minősítést kapott a Műemlék Felügyelőségtől.
* Tájház
A környék leghíresebb állattenyésztője-állattartója, Melchior Keller építtette 1740 körül. A pásztorok védőszentjét, Szent Vendelt ábrázoló dombormű díszíti a homlokzatot. Helytörténeti kiállítás várja az érdeklődőket, melyben festett, német parasztbútorok gyűjteménye látható. Magyarország egyik legidősebb és legértékesebb tájháza, a szentendrei Skanzen igényt tartott rá. Műemlék.
* Magyar utca 1.
Klasszicista stílusú épület, lakóház a XIX sz. első feléből, kőfala a Török-kúthoz torkollik. 1958 óta műemlék.
* Józsefvárosi pinceterület
Festői környezetben az egykori pincevilág hangulata idéződik fel a település sűrűn lakott térségében. Zsámbékot évszázadokon át éltető németek emlékparkja lesz ez az egykor 70 pincét magába foglaló izolált, gazdag élővilágú terület. Jelenleg tájrehabilitáció és pincerekonstrukció zajlik. 2006 óta műemlék.
* Zsámbéki Szombatok (Nyári Színház) rendezvények.
* Földi Telepítésű Magyar Légvédelem Fegyvernemi Múzeuma, műemlék.
* 2007 november végétől ingyen WiFi elérhető az egész község területén.
* Vízimalom
A Herceghalomra vezető út mellett található Zsámbék kevés ipari emlékeinek egyike, a 18. században épített vízimalomnak maradványai.
http://km.bloglog.hu/page/11/
