Perbál 2229 lakosú (2010. január 1.) zsámbéki- medencei község Pilisvörösvártól 14 kilométerre, nyugatra fekszik. A legenda szerint Perbaldusnak hívták István király gyóntató papját, ki ezt a birtokot kapta szolgálataiért. „Perbáldus földje” kifejezés arról árulkodik, hogy István király e területet átengedte a Telki apátságnak. Perbáldus az apátság egyik papja vezette ezen a területen a gazdaságot.
Perbál már a rómaiak idején is lakott terület volt. Ezt a település határában lévő feltáratlan római kori településnek nyomai jelzik. A rómaiak után frankok, avarok is megfordultak ezen a vidéken.
Perbál feltehetően a 13. század elején keletkezett. Nevét 1258-ban említette először oklevél Perbar, majd 1332-ben P(re)bor, P(ro)bor néven. A település a Smaragd nemzetségből származó Ajnárdfi család birtoka volt. 1258-ban Smaragdus comes itt 2 eke földet adott zsámbéki monostorának. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 4 garas pápai tizedet fizetett. Perbál északkeleti határában épült Ajnárd vára, melyet a Smaragd nemzetségbeli Zsámbéki Ajnárd épített a tatárjárás után. A vár a szomszédos Piliscsaba 1274 évi és Perbál 1401 évi adatai között is szerepelt mint határjel. Ajnát- (Zajnát) ma 380 méter magasságú hegy Perbál és Piliscsaba özött.
A török uralom alatt az ekkor Pervál néven említett falu elnéptelenedett. A viszontagságos századok után a svábok, majd a szlovákok betelepítésével lett folyamatosan életképessé a település. 1744-ben hivatalosan megalapították a községet Perbál néven. 1747 a stabilizáció éve volt; a romos templomot tető alá hozták és Szent Annáról nevezték el. Ekkor indult be a községben az oktatás is: megalapították a község első iskoláját. Ekkor a falu lakói főként sváb és szlovák ajkúak voltak, de magyarok is lakták.
1882-től postája, 1899-től óvodája van a községnek. Perbál gazdaságát a mezőgazdaság alkotta leginkább. A falu határában lévő szántókon a helyiek dolgoztak. A falu környéki patakok energiáját kihasználva még a 19. században is működtek itt vízimalmok. Később a falu lakosai favágással, mész- és szénégetéssel foglalkoztak. Többen bányásztak a Pilisben, az ő emléküket őrzi a településen felállított Bányász-emlékmű. A községben állami gazdaság és gépállomás is működött.
* Római katolikus templomát Szent Anna tiszteletére szentelték, 1748–1752 között épült gótikus épületmaradványok felhasználásával.
* Pincesor
* Régi építésű sváb parasztházak
* Helytörténeti kiállítás a plébánia épületében (Cím: 2074 Perbál, Hősök tere 1.)
* Aynard vára a perbáli erdőben.
* Kis-forrás (magántulajdon)
* Nagy-forrás
* Meszes-hegy (Kopasz)
* Sárkányfa
* Bányász-emlékmű
* József Attila fából faragott mellszobra
* 1956 emlékére emelt kopjafa
* Kitelepítési emlékmű
* Perbaldust ábrázoló fa szobor
* Mesefa


http://km.bloglog.hu/page/11/




Szent Anna- templom

1753-tól plébánia, korábban (Pilis)Csaba és Zsámbék filiája volt. Középkori eredetű XIII. században épült templom alapjaira, 1748 és 1752 között építették át barokk stílusban.