Bicske 11579 lakosú (2010. január 1.) város az 1-es, 811-es főközlekedési utak találkozásánál, az M1-es autópálya mentén, valamint az 1-es/Rajka- Hegyeshalom- Budapest/ vasútvonal mentén fekszik. Bicske története Bicske (a középkorban Bykche, Bicche, Bykcze, majd hangátvetéssel Biczke) város Fejér megyében helyezkedik el. Bicske az egykori halmazfaluból alakult, sakktábla alaprajzú, teleklábas település, a bicskei medence középpontjában. 166 méter talajszintfeletti magasságban fekszik. A város és környéke felszínének a kialakításában a folyóvizek feltöltésének, a jégkorszaki löszképződésnek és a fiatal szerkezeti mozgásoknak volt döntő szerepe. A bicskei medence pannóniai üledékkel kitöltött újharmadkori öblözetben kialakult fiatal új pleisztocén süllyedékterület. Fő vízfolyása a Szent László víz, amely a bicskei medencét csapolja le. A névadó Bykche nemzetséget Árpád-kori nemesek közé lehet számítani. A magukat Bykcheieknek nevező családról az első adatunk 1258-ból van, Botond comes özvegye rokonának, Mauritiusnak, ad birtokrészt. A Botondok elő- kelő családnak számítanak, egyikük felesége a korábban nádort adó Bozteh-i családból való Anna. Az ásatások arról szólnak, hogy itt a XIII. század fordulóján templom is állhatott már. Innen számítható Bicske fellendülése. Bykchei Gergely (Botond család leszármazottja) 1291-ben őrkanonok, 1295-ben a székesfehérvári kispréposti tisztséget nyeri el, majd esztergomi érsek. Az utolsó Árpád-házi királlyal szemben az Anjou-házból való Károly Róbert mellé áll, ennek következtében el kell hagynia az országot. A pápa védelmében hal meg, célját el nem érve. Gergely mester érdemeiért adhatta Károly Róbert még uralkodása kezdetén, 1306. március 6-án Péter bánnak és János comesnak azt a királyi jogot, hogy Bicskén vámot és adót szedhetnek. 1306 után Bicske vámszedőhellyé lett és ezzel az új főútvonal mentén erőteljesen fejlődni kezdett. Védelmi szempontból Vitány várához tartozik még ezután is sokáig. Bykchei László és négy fia Jakab, János, Péter és Pál, valamint István testvére nevében elzálogosította a birtokot a fehérvári keresztesek előtt, Kenessey Gergely és Albert székesfehérvári polgároknak 1418-ban. Jó udvari ember létére Zsigmond király hűséges szolgálataiért neki adományozza Bykche, Szent László és Chapol (Csabdi) birtoka fejében, Szerdahely (Nyitra) királyi várát, Chalád, Kálmánfalva (Byllie) és Nemecske falvakkal együtt. A család innentől felveszi a Szerdahelyi előnevet. A család egyik ága nem értetett egyet a cserével, ami elég sok viszályt eredményez. Zsigmond 1431. június 24-én zálogba adja Bykchét és a hozzátartozó birtokokat idősebb Rozgonyi István temesi grófnak és fiának. A történelmi események miatt az ország két pártra szakad. Az egyik rész a törökveszedelemre hivatkozva Jagelló Ulászló mellé áll. Az ország irányító Rozgonyi család is megoszlik, idősebb Rozgonyi István feleségével Szentgyörgyi Cicellével és János fiával, Erzsébet és az újszülött melltett marad viszont Rozgonyi Simon egri püspök és Rozgonyi János pozsonyi gróf harcol Ulászlóért. Ezért I. Ulászló 1443. június 10-én kelt adománylevelében Bykchei János fiának Benedeknek, Györgynek, Mihálynak, Istvánnak és Jánosnak pallosjog ad. A hatalmi harcok folytán a Bykcheiek végleg elvesztik Bicskét és Nyitraszerdahelyen folytatják életüket. Ezután Bicskét és a többi falvat, mint Vitányvár, V. Ulászló a pozsonyi gróf fiainak János erdélyi vajdának, tárnokmesternek, Rajnold temesi grófnak Osvald királyi lovász mesternek juttatja. Ezt az adománylevelet a király nevében Hunyadi János írta alá. A Rozgonyi családban is folytatódnak a családi konfliktusok és csak 1495-ben Mátyás trónra lépésével ültek el a torzsalkodások. Véglegesen 1462-ben, amikor is családon belüli megegyezés történik. Ifjú Rozgonyi János özvegye, Kálnói Borbála a várakat Rozgonyi János tárnokmesternek és Rajnoldnak székelyek ispánjának adja át azzal, hogy ha fia 20 éves lesz, a birtok felét átadják részére. Ezt hitelesítette Guthi Országh Mihály nádor is. 1463-bó1 ismerjük a bicskei jobbágyok névsorát egy összeírásból, akik közül csak egy pár család származott át a mohácsi vész utáni időkre. Közülük érdekes Sáska Benedek mellette Szapáry Gergely, s három Tyabaydi nevú. A Hunyadiakkal egyidőben majdnem kihal a Rozgonyi család is. Rozgonyi János Klára lánya viszi tovább a családot, majd másodszor Kanizsai Györgyhöz megy feleségül. Bicske a mohácsi vész utáni időben Imreffy Mihály kezén van, aki elzálogosította Héderváry Istvánnak. Halála után özvegye, Széplaki Bothka Katalin. (Frangepán Farkas felesége), maga és Anna lánya nevében ki akarta váltani zálogba került birtokot. Nemcsak a birtokviszonyok zavarosak, hanem az egész ország állapota is. A mohácsi csata után a török feljött Budáig, Esztergomig. Bicskét is felégethette a török, de nem pusztult el végleg lakosai elmenekültek a körülötte lévő erdőségekbe. Házasságok révén birtokostól birtokoshoz kerül ezidőtájt Bicske. 1591-ben megindul a 15 éves háború. A hosszú háború a zsitvatoroki békével ér véget. Páran visszaszivárognak Bicskére is. Ez időből kis köralakú pecsét maradt fenn “Bickei falu Pöczétye (1608) felirattal. Ebben az időben már értékes birtokrész Bicske a Batthyányiak számára. Batthyány Ádám vásárolja meg családi alapon, leánytestvérétől, és 1642-ben meg is történik az osztozkodás. A bicskeiek közül már nemcsak jószágtartással, hanem kereskedéssel is foglalkoztak. Batthyány Ádám a maga kezében tartja Bicskét, bár nagyon zavaros idők járnak, nem adja zálogba a birtokot. 1648-ban Batthyány Ádám egyezséget köt a bicskeiekkel. Kenyeres Gergely a vértesaljai járás szolgabírója és Buzgó János bicskei lakosok képviselik a települést. A megemelt adó mellett gyarapodnak is a bicskeiek, ennek látható jele, hogy a fent említett két személy 1666-ban a bicskei református egyháznak egy aranyozott ezüstkelyhet, Szabó Mátyás és Csizmadia András pedig egy úrvacsorai ezüst tányért adományoznak, amelyek mind a mai napig megvannak. Bicske lakói állattartásuk szorongató körülményei miatt kénytelenek harcolni a legelőkért, s a kaszálókért. Vért, Szent György-pusztát illetően, a pátosokkal egyezkednek Csabdi, Szent I.ászló, Mór, Németegyháza (Nagyegyháza) Batthyány birtok de a gazdátlannak látszó pusztákat is használják. Ebből is örökös perpatvar van a környező birtokosokkal. Bicske a török hódoltság területén, de aránylag békében él szaporodik a lakossága, gyarapodik gazdasága, a település adóját is felemelte a megye. Ebben az ügyben Batthyány Ádám a lakosság mellé áll. Fontos birtokrész számára Bicske, mivel a város lakosain keresztül érintkezik a törökkel. Fejlődik a kereskedelem is ezen időszakban. Batthyány Ádám dunántúli főkapitány sok más birtok tulajdonosa, így Zichy István kérésére 1649. január 19-én egész bicskei birtokát zálogba adja. 1679-ben a birtok újra gazdát cserélt, Batthyány Kristóf, illetve Király János a birtokos. 1682-ben a falunak köriratos pecsétje van. A hódoltság utolsó három évtizedében, a sok megpróbáltatás ellenére is, tűrhető volt a bicskeiek élete. 1683-86 közötti időszakban a Bécs alól visszavert török sereg a falut megint felégeti. A harcok elmúltával megint csak folyik az élet tovább. Batthyány II. Ádám 1696.május 28-án, Kurtz János magyar kamarai tanácsosnak hozzájárul, hogy 6 évig földesúri joggal használhassa Bicskét és Mányt. Az összeírás szerint 22 lakott egésztelek 21 féltelek, 17 zsellér lakja, szántóföldje 1315 pozsonyi mérő mag alá való, rétje nincs, legelőt a pusztában bérelnek, erdeje kicsi, egykerekű malma jövedelmet nem hoz. A katonaság kihelyezése nemcsak a falut, hanem a birtokost is igen megterheli. Bicske főútvonalon van, ezért a katonaság és a hivatali küldöttek mindig útba ejtik A birtok zálogát meghosszabbítják. Az 1701. esztendőben nagy törés van a falu életében. A zömmel reformátusokból álló faluban a templomot, melyet kezdettől fogva használnak, Kurtz birtokos Batthyány Ádámmal egyetértve átadja a katolikusoknak. 1703-ban a birtok özvegy Batthyány II. Ádámné, Strattmann Eleonóra kezébe kerül. II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején Bicske nem kerül a harcok középpontjába, de Budához közel lévén élelmiszer beszolgáltatással részt vettek a bicskeiek is az eseményekben. 1707 elején a labancok Bicskén haditervet készítenek Bottyán megverésére, de a “bicskei tervet” Bottyán keresztül húzza. A Vértes és Bakony hegyei elrejtik a falvak lakosságát és az állatokat is. Így közvetlen összecsapásra nem kerül sor. A falut mégis sok kár éri. Az 1711-es portio kivetése céljából készült összeírás 63 gazdát talál. Közöttük egy nemesi család is van, Vida István. A névsor nagyjából megegyezik az 1695-ös évi névsorral. A község írástudó embere, jegyzője ebben az időben Illyés Deák, Peterdi Illés. Batthyány Ádámné újra zálogba adja a birtokot báró Kurtznak, a kegyúri és a pallosjog megtartásával. Kurtz kíméletlen zálogbirtokos volt, a háborús károkat a falu lakosaival akarta megfizettetni. A bicskeiek elhatározták, hogy kiváltják magukat. Szeremley György, Batthyányné teljhatalmú megbízottja és a község bírója megállapodnak, hogy 6800 Ft zálogösszeget Bicskén és Mányon leteszik, s ezért 9 évi szabadságot ígérnek. Nagy nap ez Bicskén. A bicskei reformátusok engedélyt kérnek és kapnak templom építésére, a szabadság alatt jobban gazdálkodhattak. Fellendült az állattenyésztés, felépül a Szent László patakon és Vérth pusztán egy-egy malom. A 9 esztendő eltelte után, 1721-ben Batthyány Ádámné, Strattmann Eleonóra új megállapodást köt a bicskeiekkel, 1723 Szent György napjáig megengedte, hogy a falut szabadon bírják, de a járandóságát jócskán megemelte. További terhet jelentett az új plébánia létesítése. Padányi Bíró Márton, az ellenreformáció legharciasabb képviselője lett Bicskén plébános. Ebben az időszakban a vallási ellentétek az egész országban megerősödtek. Ez időben Kecskeméti Mihály volt a református lelkész (1723- 1729). 1759-ben történt felmérés szerint 240 név szerint említett jobbágy van, 87 zsellér, 11 ember az uraság kertjében és 14 iparos. Ez évben a bicskei szűcsök és csizmadiák fiókcéhet alapítanak. Ebben az évben már írás van arról, hogy megvan a Batthyány kastély egy része. 1760-ban súlyos jégkár éri a környéket. 1762. szeptember 9-én Batthyány Lajos nádor új szerződést köt a bicskeiekkel tíz évre. Ezen idő alatt minden robottól és úrbéri tehertől mentesek lesznek Nagyegyháza, Vért és Mór pusztákon, de Bicskén mindenből: gabonából, borból, méhekből, szárnyasokból kilencedet kell adni. Bicskének urbáriuma nem volt, szerződéses jobbágyoknak vallották magukat. 1765-től Batthyány Lajos halálától Batthyány József kalocsai esztergomi érsek, bíboros hercegprímás a birtokos. Majd 1768-ban kerül sor az úrbér szabályozására. Ezért években nagy építkezés folyik. Az itt állomásozó katonaság részére kvártélyházat építenek. Kőhíd, új római katolikus templom építése kezdődik. Az úrbér rendezésekor már nem szerződéses jobbágyok, hanem örökös jobbágyok a lakosok és folyik a jobbágyság kemény kizsákmányolása. Az átvonuló katonaság is sok kárt tesz. Batthyány József 1771-ben átadja a birtokot testvérének, Fülöpnek, aki uradalmi központja számára mezővárosi jogot és 4 nap vásártartási engedélyt szerez. A mezőváros rang és a vásártartási jog kereskedelmi hasznot jelentett Bicskének. A haszon mellett a járási székhellyé emelés terheket is jelent a lakosság számára, különösén a katonaság ellátása miatt. Ebben az időszakban volt itt Ónody Sámuel 1758-83-ig a református lelkész, aki egy ideig a vértesaljai egyházmegye esperese is volt, s korábban (1750-ben) egy később többször is kiadott imakönyvet jelentetett meg engedély és név nélkül “Arany Tsésze” címmel. 1763-ban a veszprémi püspök megjelenik Ónodynál vizitálni. Ez évben Bicskén nagy földindulás volt. Ónody Sámuel feljegyezte, hogy a pápista templom is megrepedezett. Erre az időre tevődik a német családok beköltöztetése is. A bicskei katolikus egyház anyakönyve is 1723-ban kezdődik. Az állam a fel- világosodás hatására egyre fontosabb helyen kezeli az iskoláztatás kérdését. A Ratio Educationis előkészítése során 1770-ben összeírják az iskolákat. Bicskén ekkor Berényi János a katolikus tanító 40 tanulót oktat. A református tanító Hetényi János 90 gyermeket oktat. A református leánytanító Mikuts Márton, akihez 70 leány jár iskolába. 1777-ben megjelent Ratio Educationis a magyar, vagy nemzeti iskolák mellett centrális, központi iskolák felállítását rendeli el, ami magasabb iskolára készít fel, és latint tanít. Fejér megyében Érd és Mór mellett Bicskét emeli ki ilyennek. Itt tanul 1772-ig Pálóczi Horváth Ádám neves költő, népdalgyűjtő, író, s itt tanít Kováts Sámuel, Csokonai barátja, akit itt többször meg is látogat. Csokonai több híres költeménye Bicskén születik. A XVII. század folyamán a mesterek csak céheken keresztül működhettek. 1812-től Batthyány Tivadar halála után Bicskét fia, Antal József gróf örökli, ám ő állandóan külföldön tartózkodik. A család alig tud magyarul. Fia Batthyány Kázmér jobban tud franciául, angolul, olaszul, mint németül, s magyarul csak későn a reformnemzedékkel való megismerkedés során tanul meg, igaz, utána szívvel-lélekkel magyar. Batthyány Kázmér külföldi utazásai során látja a nyugati társadalmi, gazdasági, kulturális élet más formáját, és pár év múlva pályamunkát írat arról, hogy a robot és a dézsma mennyire növelték a föld népének lustaságát. Ezt 1845-ben saját költségén ki is adja. Ezekben az években is készül térkép. 1820-ban az akkori alkalmazottak házikertjéről, majd 1837-ben Bicske mezőváros teljes belsőtelki beosztását megismerhetjük Rieder József megyei földmérőtől készített térkép alapján. Az 1838-as népesség-összeírás alapján Bicskének 3027 lakosa - van (a nemeseket nem írják össze). Batthyány Kázmér külföldről hazajőve a reformok és a jobbágyfelszabadítás buzgó harcosa lesz. Bicskét kultúrközponttá teszi. Csillagvizsgálót építtet a kis hegyi kastély mellett, s vezetésére a tudós matematikust, csillagászt, Nagy Károlyt hívja meg, aki korábbi munkássága miatt már a Tudományos Akadémia tagja; őt egyben az uradalom földmérőjévé és gondnokává teszi. Bajza J. közvetítésével találkozik Vörösmarty Mihály is Batthyány Kázmérral, aki nagy tisztelője lesz a költőnek, évjáradékot is biztosít számára. Nagy Károly ajánlatára lesz Barsi József is Bicskén plébános. Az 1848-as események alatt, amikor Kossuth Lajos 200000 katonát kér a nemzettől, a szabadságharcosok élvonalában találjuk Batthyány Kázmért, Barsi (Naumann) József plébánost, akinek több forradalmi verse, cikke jelenik meg ebben az időben. Mellettük a megyei bizottmánynak a tagjai még Császár Gábor, Tóth István számvevők, valamint a mezőváros bírája és jegyzője. A már megalakult dunántúli önkéntes nemzetőrség Bicskén táboroz le, parancsnoka Kosztolányi Móric őrnagy. 1848. október 5-én a hadügyminiszter rendeletére postaállomást állítanak fel Bicskén. Bicske hamarosan a hadműveletek középpontjába kerül. Kossuth Lajos Csányi Lászlóhoz írt levelében megrója Görgeyt, a fővezért, hogy Gallát feladva hátrál, s főhadiszállását Bicskére helyezte át, ez nem megengedhető, Bicske tartalékhely Sajnos továbbra is más információ megy Görgeytől, más Perczel Mórtól. Mindenesetre a posta december 29-31 között Bicskére hozza Görgeynek a leveleket. Az osztrák hadsereg Windischgrätz főparancsnoksága alatt Buda felé vonul. Bicske háromszor lesz osztrák főhadiszállás színhelye. Január 3-án Windischgrätz jelenti Ferenc Józsefnek, hogy Bicskére érkezett. Főhadiszállását a Batthyány-kastélyban rendezte be. Itt fogadta a magyar országgyűlés küldöttségét. A tárgyalás semmilyen eredményt nem hozott. Másodszor a tavaszi hadjáratok után lesz Bicske főhadiszállás Welden parancsnoknak. Az osztrák haderő elvonulása után Fejér megye nemzeti bizottmánya számba veszi megválasztott tagjait. Bicskéről 1849. május 16-án az alábbiak: gróf Batthyány Kázmér, Barsi (Neumann) József plébános (aki Windischgrätz fogságában van), Tóth István számvevő, Nagy Károly, Császár Gábor, Peterdy József, Deutsch György, Fejér István, Deutsch Illés, Nagy István, Koncz Imre, Zsahár Pál, ezután a jegyző és a bíró. Nem tart sokáig a szabadság, most Haynau vezetésével érkezik az osztrák hadsereg. A temesvári csata után megtörtént a világosi fegyverletétel, de itt Komárom környékén továbbra is folynak harcok. Augusztus után megkezdődik a példa statuálása, a kegyetlen megtorlás. Barsi József plébánost Haynau halálra ítélte, majd “kegyelemből” 20 évi vasban töltendő várfogságra változtatta a büntetést, melyet Olmützben töltött, de amnesztiával 1856-ban szabadult. Batthyány Kázmért halálra ítélték, birtokát elkobozták, de sikerült külföldre menekülnie. Az uradalom zárgondnoka Szulyovszky főszolgabíró lett. Nagy Károly is börtönbe került, szabadulása után Franciaországba menekült: Párizsban halt meg 1854-ben. 1850-ben a népszámlálás szerint a lakosságszám 3535 fő; a házak száma 564. 1851-ben a bicskei birtokot a kincstár javára lefoglalták. Közben változott a járási székhely. 1850-ben Vál, majd 1854-töl újra Bicske a székhely. Batthyány Kázmér halála után testvére, Batthyány Gusztáv visszakapja a bicskei birtokot és 1860-ban megegyezés is született a volt jobbágyság és az uradalom között. 1863-ban viszont eladja a bicskei birtokot egy belga banknak és külföldre távozik. A Batthyány uradalom 1863-ban szétdarabolódik, miután a bank részletekben továbbadja. Több család mellett így lesz tulajdonos Rosenfeld Henrik, aki Bicskén mintagazdaságot alakít ki, bicskei előnévvel nemesi rangot is kap. Halála után gróf Batthyány Gyuláné vásárolja vissza a birtokot 1912-ben. Gazdasági előrelépést jelent a budapesti Jelzálogbank segítségével 1873-ban létrehozott takarékpénztár fiók. A polgári fejlődést mutatja a református iskola továbbfejlesztése, az 1875-ben alakult Olvasókör. Megszaporodott az iparosok száma. 1877-ben 184 különböző foglalkozású iparos van. Egymás után alakulnak az iparos körök, egyletek. Fejlődik az egészségügy, 1 körorvos, 5 bába, gyógyszerész dolgozik. 1881-ben megalakul az Önkéntes Tűzoltó Egyesület (Jelenleg is működik). 1884-ben megindul a forgalom Budapest- Bicske- Újszőnyvasútvonalon, majd 1898-ban a Bicske-Székesfehérvár vasútvonalon is. Pillanatnyi megtorpanás, hogy Bicske 1886-ban mezővárosból nagyközség lett. 1892-ben a lakosságszám már 6037 fő. A szépen fejlődő nagyközségben a közgyűlés határozatot fogadott el a járdák kiépítéséről, 1902-ben a terheket a lakosságra hárítva. A közbiztonság érdekében az éjjeliőrök helyett rendőrséget szerveznek. A községi könyvtárak felekezeti, szakmai alapon jöttek létre, úri kaszinó könyvtára, református olvasókör, katolikus olvasókör, önálló iparosok és kereskedők olvasóköre, iparosifjak olvasóköre. 1902-ben a járásbíróság megkezdi Bicskén a működését. Artézi kutat fúrnak, fejlesztik a középületeket. 1912-ben Rosenfeld Henrik Bicskén kórházat szeretne létrehozni, de halála, majd az I. Világháború kitörése megakadályozza a cél elérését. A hadikórházat az iskolában állítják fel. Nagy jelentőségű esemény 1912-ben a villanyvilágítás bevezetése. 1912-ben Batthyány Gyuláné “lemond” a vásárvám jogáról, s átadja a községnek csereterület fejében. 1914-ben felvetődik egy polgári iskola felállításának gondolata. 1918-ban meg is indul. A bicskeiek az I. Világháborúban a 17. és 69. székesfehérvári gyalogezredben és a 10. közös huszárezredben szolgáltak, és a háború során 280-nál többen vesztették életüket. Az 1918. évi őszirózsás forradalom híre a bejáró dolgozók útján azonnal eljutott Bicskére. November elején megalakult a Nemzeti Tanács, a polgárőrség. A Nemzeti Tanács elnöke Batthyány Gyula földbirtokos lett, közélelmezési bizottság elnöke Prockl Gyula tanító. Horváth Jenő a Bicske és Vidéke lap szerkesztője, az előkészítő munka után kimaradt a vezetőségből. 1918. novemberében megalakult a szociáldemokrata párt 84 taggal. Új lap is indult, az Úttörő. Szerkesztői Tóth Lajos és Péter Jenő lettek. Lichtenstein Mór bicskei nyomdájában készült. 1919-re 12 szakszervezeti csoport alakult, így építőmunkás, molnár, bőrmunkás, vasutas, földmunkás, pénzügyőr, csendőr. A bicskei járásban 1919. januárjáig 9 párt szervezkedett: Szociáldemokrata, Károlyi Párt, Keresztény Szocialista Párt, Kisgazda Párt, Földműves Párt, Szociáldemokrata Földművelők Csoportja, Radikális Párt, Royalista Párt. A Tanácsköztársaság eseményeinek hatására csak március 30-án alakult meg a 31 tagú Munkástanács. A vasút hatására a lakosság nagy része Budapestre járt dolgozni. A Világháborús évek és a Tanácsköztársaság eseményei után a birtokosok személye több esetben változott. 1930 után Batthyány Bálint az uradalom akkori birtokosa nagyarányú parcellázást kezdeményezett, ami a mai Kertváros kialakítását tette lehetővé. 1921 őszén IV Károly visszatérési kísérletekor Bicskén haladtak át a király mellé állt csapatok vonatai, az esemény igazán nem érintette Bicskét. Bicske fejlődését a házak számának gyarapodása is mutatja a lakosságszám emelkedése mellett. 1907-ben 852, 1940-ben 1634 ház volt a faluban. (Az 1910-es 6568 lakosságszám 1970-re 9948 fő lesz.) 1929-ben vágóhíd készült. A gyermek- és csecsemővédő Stefánia Szövetség 1923 óta működött Bicskén. Először az 1928-ban épülő kultúrházban kívánták elhelyezni, majd 1933-ban felépült az önálló székház, mely sok-sok év kihagyás után 1992 nyarán került újra a csecsemő- és gyermekvédelem tanácsadó helyiségévé. 1933-ban I. Világháborús hősi emlékmű építését tervezték, a pályázatot Erdey Dezső nyerte el, az emlékmű 1934-re el is készült. Ugyanekkor Stéger György adományából országzászlót is állítottak a katolikus templom közelében. A község iskolaügye jól fejlődött. A polgári iskolában az igazgatón kívül 7 tanár tanított, de működött polgári leányiskola is. A központi 7 tanerős római katolikus elemi iskolán kívül hét külterületi római katolikus iskola is működött. A katolikus iskola igazgatója évtizedeken keresztül Prockl Gyula volt. 1938 őszén Mesterberken is megnyílt egy római katolikus iskola, Fischoff József nagybirtokos fenntartásában. A községben működött a 4 tanerős református és az 1 tanerős izraelita elemi iskola, 1 óvoda és egy tanonciskola is. A község kulturális színvonala nem volt egyenletes. Az összlakosság 11,4%a-a a földesúri majorokban lakott, Tükrös pusztán, Csordakút pusztán, Nagynémetegyházán, Mesterberken, Tornyópusztán. 1940-ben Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Evvel a II. Világháborúban elköteleztük magunkat a németek mellett. A német csapatok használhatták vasútvonalainkat, de a vagonokat nem hagyhatták el. A németek nem voltak megelégedve Magyarország háborús magatartásával, ezért elhatározták az ország megszállását, ami 1944. március 19-én megtörtént a “Trójai ló” fedőnevű terv alapján. Ennek lényege, hogy 18-án Bicskén 10-15 katonavonat torlódását idézték elő, a csapatokat kivagonírozták, és másnap hajnalban megszállták a fővárost. A Bicske- Budapest- Bécs út a II. Világháború idején fontos hadiútként. működött. Súlyos harcok folytak a Budapest elfoglalására törekvő szovjet erőkkel. Az 1944. december I2-én kitűzött szovjet támadás Bicskén át támadva Esztergomot akarta elfoglalni és így bekeríteni Budapestet. A támadás december 20-án indult. December 23-án a németek még tartották állásaikat, de karácsony este a szovjetek elfoglalták Bicskét. A harcvonal hónapokig itt maradt. Hullámzott a front. Bicske lakosságát 7543 főt 1945. január 22-én kitelepítették Etyekre, Sóskútra, Biára és Torbágyra és csak március 25-én, virágvasárnap térhettek haza. Nagyon nehéz elképzelni, hogy több, mint két hónapig minden ellátás; élelem, fűtés, világítás, orvos nélkül hogyan élt meg hét és félezer ember a kemény télben. A község romokban, üresen, sérülten, állatok nélkül, élelem nélkül maradt. A visszaköltözés után viszonylag hamar, április 10-én megalakult a Nemzeti Bizottság. Első feladata a halottak eltemetése, a hadifelszerelések összeszedése, a mezőgazdasági munkák elindítása, az életfeltételek megszervezése volt. Április 23-án már megkezdődött a tanítás is. Bicske fejlődése, megnövekedett tekintélye lehetővé tette a járási székhely megváltoztatásának felvetését, 1946. június 3-tól Bicske lett a járási székhely. A részletes feldolgozás még várat magára, de az elért eredményekről röviden: Kiépült a közvilágítás, a vezetékes ivóvíz. A meglevő óvodák mellé felépült a Kakasos óvoda a Kertvárosban. Az iskolák átalakultak, a volt polgári iskola emeletén 1952-ben megalakult a Gimnázium, ami 1967-ben új épületbe költözött a Kossuth térre. Ma Vajda János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolaként működik 350 diákkal. Az általános iskolák mellé is felépült egy új, a II. számú Általános Iskola. 1973-ban megépült a Rendelőintézet, ahol a háziorvosi szolgálat is működik a gyógyszertár, az Állami Biztosító, Posta a telefonközponttal, majd a Mentőállomás. Bicske nagyállomáson új vasútállomás épült, és a vasúti rekonstrukció is jelentős volt a térségben. Jelentős autóbusz forgalom van a környező településekkel. Az ipartelepítés során bővült a VIV, az MMG-AM gyár. Az 1970-es évek nagy álma, az eocénprogram keretében megvalósuló erőmű, torzó maradt. A legújabb beruházása volt a városnak a Művelődési Központ, BM beruházás volt az új Városi Rendőrkapitányság. Renoválták a római katolikus templomot és a református templomot. Most folyamatos beruházás a város gázzal való ellátása, a telefon fejlesztés és az igen korszerű csatornahálózat befejezése. Bicskén működik az ország első menekülttábora. 1986-ban érte el újra a városi rangot.
Alakulóban vannak a testvérvárosi kapcsolatok. Erdélyben Nagyenyed, Németországban Altshausen és Neumarkt, Olaszországban Biandronno, Ausztriában Sattledt, Ukrajnában Munkács városokkal van kapcsolatunk. Elsősorban kulturális és sport kapcsolatokra, gyermek csereüdültetésekre, a gimnáziumban tanulókörök cseréjére és tanári továbbképzésekre, tűzoltó kapcsolatokra és zeneiskolai kapcsolatokra van lehetőség.
A város kultúrtörténetének jelentős személyiségei a Batthyány-család tagjai mellett Nagy károly matematikus-csillagász, Barsi József plébános-forradalmár, Csokonai Vitéz Mihály, Forgách Antal költő-újságíró, Kerecsendi Kis Márton költő, Lakatos István költő-műfordító, Jakab István László festő, és Móser Zoltán fotóművész-tanár.
Alakulóban vannak a testvérvárosi kapcsolatok. Erdélyben Nagyenyed, Németországban Altshausen és Neumarkt, Olaszországban Biandronno, Ausztriában Sattledt, Ukrajnában Munkács városokkal van kapcsolatunk. Elsősorban kulturális és sport kapcsolatokra, gyermek csereüdültetésekre, a gimnáziumban tanulókörök cseréjére és tanári továbbképzésekre, tűzoltó kapcsolatokra és zeneiskolai kapcsolatokra van lehetőség.
A város kultúrtörténetének jelentős személyiségei a Batthyány-család tagjai mellett Nagy károly matematikus-csillagász, Barsi József plébános-forradalmár, Csokonai Vitéz Mihály, Forgách Antal költő-újságíró, Kerecsendi Kis Márton költő, Lakatos István költő-műfordító, Jakab István László festő, és Móser Zoltán fotóművész-tanár.
http://kd.bloglog.hu/page/13/
