Pusztazámor 1174 lakosú (2010. január 1.) község Érdtől 10 kilométerre, északnyugatra fekszik.
http://km.bloglog.hu/page/12/ 
Kápolna
Urunk Jézus Krisztus színeváltozása kápolna
Tárnok, majd 1752-től Sóskút filiája, 1923-tól helyi káplánnal. 1931-ben önálló lelkészséggé szerveződik. A második világháborúban elpusztult a helyi remeteség, ezért a faluban szükségkápolnát rendeztek be.
Anyakönyvek: 1923-tólHistoria Domus: 1962-től
A zámorhegyi remeteséget a török uralom után a községet újratelepítő Mentler Mihály nagyszombati főbíró 1758-ban emeltette.
A remetetemplom építésénél - az 1761. évi sóskúti "canonica visitatio" szerint - felhasználták egy 11 m hosszú, 6,5 m széles XIII. században épült patkó alakú román templom maradványait.
Az épület - amely szerves egységet képez a mellette épült harangházzal és szerzetesi cellákkal - hazánk egyedülálló barokk műemlék különlegessége mind alaprajzi, mind felépítményi rendszerében művelődéstörténeti és műemléki szempontból egyaránt.
A második világháborúban elpusztult a helyi remeteség, ezért a faluban szükségkápolnát rendeztek be. (A kisegítő kápolna nevezetessége a múlt században Velencében készült fehér márvány Krisztus szobor. A gyönyörűen megmunkált műremeket Barcza Károlyné, sz. zalabéri Horváth Irma adományozta a kápolnának 1944-ben.)
Az 1945-ös háborús cselekmények következtében elpusztult berendezéséről feljegyezték, hogy épített, szarkofágalakú oltára volt, rajta szépen faragott barokk szentségház (retabulum) és szentségtartó (tabernákulum). Oltárképét Jakobey Károly festette 1879-ben Rafael Transfigurazione c. képe után. Egy másik festmény, amely a "Nagyszombati csodatevő Szűz"-et ábrázolta a székesfehérvári Egyházművészeti Múzeumba került. Az elpusztult szószék kosarának négy oldalán a négy evangélista festett képe volt látható. Felszerelési tárgyai közül vert ezüstből készült barokk öröklámpája érdemel említést. A remetetemplom oromzatos homlokzatának nyeregtetején fa tornyocska ül. A homlokzaton balról kosáríves, zárköves, rokokó csüngődíszes, faragott keretű templombejárat, jobbról kőkeretes kriptalejárat, az emeletszinten két téglányalakú, kőkeretes ablak. Délről a remeteség épülete: kőkeretes ajtó IHS monogrammal, a földszinten két kőkeretes, az emeleten három téglányalakú ablakkal. Az enyhén visszaugró félkörös keleti falat három hatalmas támpillér erősíti. A belső templomtér háromszakaszos, hevederekkel osztott, csehsüveg boltozatos, kosáríves diadalívvel és félkörös záródású szentéllyel. A karéjos alaprajzú, szabálytalan stukkódíszes kolostorboltozattal fedett sekrestyéből hevederekkel tagolt csehboltozatos folyosón át jutunk a remetelak bejárati előterébe. Az emeleten lakosztály: könyvtárhelyiség és hálókamra a kórusra, illetve a szószékre szolgáló ajtókkal.
Dr. Istvánfi Gyula építészmérnök már 1974-ben elkészítette a rekonstrukciós terveket, de csak 1991-ben jött el az ő ideje. Az Országos Műemléki Felügyelőség, a Székesfehérvári Egyházmegye Püspöksége, a községi önkormányzat, a hitközség összefogása mellett sok-sok egyéni akarat és segítőkészség eredményeként három év alatt a régi remeteség feléledt, megújult. 1994. november 26-án dr. Takács Nándor megyés püspök szentelte fel az épületet. Ahol lehetett, az eredeti maradt meg (falak, téglapadló), de az új is az eredetit utánozza.
Azóta már szép új kálváriaképek is kerültek a templomhajó falára, melyeket Búza Barna, László Gyula professzor tanítványa készített tűzkerámiából.
A templomhoz kapcsolódik a harangház, mely a szentély mögött, nyerskőből rakott, hengeres, zsindelytetős építmény; egyszerű, faragott kő bejáratának zárkövét empire ízlésű rozetta díszíti empire, kovácsolt vas rácsú ajtóval. A harangok 1774 és 1779-ből, a legkisebb 1749-ből származik "VOX CLAMANTIS IN DESERTO" (PUSZTÁBA KIÁLTÓ HANG) felirattal (a legértékesebb harangot 2000. nyarán ellopták).
forrás: http://www.pusztazamor.hu/
