Pilisszentlászló 1153 lakosú (2010. január 1.) község Visegrádtól délre, 13 kilométerre fekszik. Nevét I. (Szent) László királyról kapta.
Valószínűleg nagyon régen lakott település, az Árpád-ház idejétől királyaink vadászni jártak a közeli erdőkbe. 1291-ben III. Endre király vadászházat épített a jelenlegi templomdombon, majd a pálosoknak ajándékozta, akik kolostorrá építették át. Gentilis bíboros, pápai követ itt kötött egyezséget 1308-ban Csák Mátéval, hogy ismerje el Károly Róbertet magyar királyként. Nagy Lajos és Mátyás király is gyakran időzött a kolostorban. A török hódoltság alatt elpusztult a kolostor. A török kiűzése után a mai Szlovákia területéről jöttek pálosok és hoztak magukkal szlovák telepeseket, akik újjáépítették a falut. A középkorban a falut Kékes-nek hívták, az újjáépítés során kapta a Szentlászló nevet. 1947-ben a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a falu egyharmada, 400 fő visszatelepült Szlovákiába.
A pálosok dombtetőn álló középkori kolostorának helyére építették a mai barokk templomot az 1770-es években, majd 1994-ben áldozatos adományok segítségével felújították.
A falu közepén a római katolikus kápolnában figyelemreméltó fafaragásos domborművek láthatók.
* Kékvölgy Waldorf Iskola
* Hoboji zen-templom
http://km.bloglog.hu/page/11/ 
Szent László király templom
A monostor népszerűségét a fennmaradt adománylevelek tanúsítják. Szentendrén szôlôik, a „Kékespatuká”-n malmaik, Budán lakóházuk volt az 1493. és 1515. évi oklevelek szerint. Mátyás király Visegrádról Budára való lovaglásai közben náluk vendégeskedett és pihent meg. 1475-ben malmot adott nekik.
A török a XVI. század közepén elpusztította. A török után a pálosok szlovák telepeseket hoztak, és megkezdôdôtt az új település építkezése, amelyet a régi „Kékes” név helyett Szentlászlónak neveztek el. A falu kegyurai régi jogfolytonosság szerint a pesti pálosok voltak. Ôk építették 1753-ban a falu központjában a plébániaházat. Egy 1764. évi jelentésbôl megtudjuk, hogy a régi templomot a leomlott törmelékeitôl igen nagy munkával tisztították meg.
A jelenlegi templomot a régi templom alapfalain barokk stílusban 1770–1772 között építették fel. A templomkapu szemöldökpárkányában a pálosok címere – kitárt szárnyú holló, csôrében cipóval – látható. 1786-ban császári rendelkezés a pálosokat feloszlatta. A műemlékileg védett (Műemléki törzsszám 7207) templom külsô felújítása 1995-ben készült el. 1788-ban alakult meg a plébánia. Az egyházköség 1993-ban került a székesfehérvári egyházmegyétôl az esztergom-budapesti fôegyházmegyéhez.
Szűz Mária bemutatása kápolna
