Leányfalu 3706 lakosú (2012. január 1.) nagyközség a Pilis hegység lábánál a Vöröskő, Nyerges hegy és a Duna között szerényen húzódik meg, Szentendre mellett fekszik. Kiemelt üdülőterület, az Ipoly Nemzeti Park és a Pilisi Tájvédelmi Körzet része. Először 1477-ben találunk nevére utaló levéltári írást, amikor Leánfalva-i irván ajándékozta a területet birtokszomszédjának Tahy Botos Péter fiainak. A Római Őrtorony maradványa a falu központjában hirdeti Leányfalu régebbi múltját. A Szentendre és Tahi közti Duna-partszakasz erdővel, dombokkal övezett vonala hajdan a szentendrei-szigeti Pócsmegyer szőlőhegye volt, Leányfalu-puszta néven szerepel a birtoklapokon. Szépségét a XIX. század második felében fedezték fel az írók, művészek, valamint Budapest gazdagabb kereskedői. Előkelőségét céltudatosan őrizték polgárai. A mintegy 5 kilométeres partsávon gyors egymásutánban épültek a csinos nyaralók. Az első települők közé tartozott Szendrey Ignác és veje, Gyulai Pál. A második településhullám a XX. század elejére esett, folytatódott az író-művész fészekrakók hagyománya. Ebből az időből származik néhány híres-neves személyiség nyaralója, melyben ma is leszármazottaik élnek. Leányfalu “virágkorát” a két háború közötti időben élte, híresek voltak a helybéli iparoskör színelőadásai, az Anna-bálok, hangversenyek, szüreti mulatságok. 1936 óta Leányfalu üdülőhely. A nagy változás a második Világháború után következett be. 1949-ben lett önálló község. 1970-ben 1300 lakossal nagyközségi rangot kapott. Állandó lakosainak száma 1997-ben 1800 fő. Jelenleg mintegy 500 családi és 1700 hétvégi ház van Leányfalun.
Az 1960-as évek végén eszközölt próbafúrások eredményeként 63 °C körüli hévíz tört fel a földből, így megépülhetett a termálvizű strandfürdő, 4 medencével. Az 50 méteres úszómedence versenyek lebonyolítására is alkalmas. Leányfalu 50. születésnapjára, úgy a faluszépítés, virágosítás, mint, a kultúra terén sokat tett a település vezetősége (emlékműállítás, címer, zászló). Leányfalun az írók és a költők fedezték fel, méltó tehát, hogy a település önállóvá, válásának 50. évfordulóján emlékezzen rájuk egy színvonalas helytörténeti és irodalmi múzeum megteremtésével. Leányfalu múltja igen gazdag irodalmi és művészeti emlékekben. Ez adta az ötletet és javaslatot a különböző irodalmi társaságok részéről és Leányfalu idegenforgalmát is emeli, fejleszti, ha az egykor itt alkotott írók, költők, művészek emlékét múzeum őrzi és ápolja. E hagyományok megőrzésére már több évtizede folyamatos helytörténeti gyűjtőmunkát végeznek Leányfalu irodalmat kedvelő lelkes polgárai. Helytörténeti, irodalmi gyűjtemény egy része a Művelődési Ház aulájában állandó jelleggel kiállításra kerül, folyamatosan gazdagodik, dokumentumokkal bővül. Az irodalmi anyag kinőtte a Művelődési Házat. Az 1990-es években az Önkormányzat tulajdonába adott egy reprezentatív villát, a Sicc villát, mely addig pártházként funkcionált. A villában időszakos kiállításokat rendeztek, majd 1992. óta, Móricz Zsigmond halála évfordulóján a Móricz Zsigmond Irodalmi Társasággal közösen megnyitott a Móricz Zsigmond állandó Kiállítást. A kiállítás azóta is működik, kibővült Fábián Zoltán, az írószövetség titkára, Karinthy Ferenc, Puszta Sándor, leányfalui pap-költő irodalmi hagyatékával. Leányfalu polgáraiban régóta élt a vágy egy színvonalas múzeum létrehozására. Ennek eredménye, hogy 1997. nyarán az Önkormányzat a Sicc villát múzeummá nyilvánította. A múzeum működtetésére Közalapítványt hozott létre, megválasztva annak Kuratóriumát, aki a múzeum folyamatos és színvonalas működését biztosítja. A Közalapítvány Kuratóriumába a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Móricz Zsigmond Irodalmi Társaság, a Fábián Zoltán Alapítvány, a helyi Puszta Sándor Kör és az Önkormányzat delegált tagokat. A színvonalában, stílusában megfelelő épületet az irodalmi társaságok tagjai és Leányfalu polgárai közös erővel felújították. 1998-ban négy terem lett kialakítva az épületben: Móricz Zsigmond külön szoba, melybe a Petőfi Irodalmi Múzeum is helyez el hagyatékot. Móricz 1915-től 1942-ig Leányfalun élt és alkotott. Puszta Sándor pap-költő (1937-1983), Karinthy Ferenc író (1961-1992), Fábián Zoltán író {1955-1983) emlékeit őrző szobák, illetve egy vegyes dokumentumokat tartalmazó tárlat - Gyulai Pál, Feszty Árpád, Rózsahegyi Kálmán, színészek, művészek, - lesz még kialakítva. A bemutatott emlékek időnként felújításra, cserére kerülnek, más személyek bemutatásával is bővülnek. A múzeumban és az egykori lakóházak előtt több nyelvű feliratok, táblák mutatják be a Leányfaluhoz kötődő írók, költők, művészek életét, alkotásait.
Az 1960-as évek végén eszközölt próbafúrások eredményeként 63 °C körüli hévíz tört fel a földből, így megépülhetett a termálvizű strandfürdő, 4 medencével. Az 50 méteres úszómedence versenyek lebonyolítására is alkalmas. Leányfalu 50. születésnapjára, úgy a faluszépítés, virágosítás, mint, a kultúra terén sokat tett a település vezetősége (emlékműállítás, címer, zászló). Leányfalun az írók és a költők fedezték fel, méltó tehát, hogy a település önállóvá, válásának 50. évfordulóján emlékezzen rájuk egy színvonalas helytörténeti és irodalmi múzeum megteremtésével. Leányfalu múltja igen gazdag irodalmi és művészeti emlékekben. Ez adta az ötletet és javaslatot a különböző irodalmi társaságok részéről és Leányfalu idegenforgalmát is emeli, fejleszti, ha az egykor itt alkotott írók, költők, művészek emlékét múzeum őrzi és ápolja. E hagyományok megőrzésére már több évtizede folyamatos helytörténeti gyűjtőmunkát végeznek Leányfalu irodalmat kedvelő lelkes polgárai. Helytörténeti, irodalmi gyűjtemény egy része a Művelődési Ház aulájában állandó jelleggel kiállításra kerül, folyamatosan gazdagodik, dokumentumokkal bővül. Az irodalmi anyag kinőtte a Művelődési Házat. Az 1990-es években az Önkormányzat tulajdonába adott egy reprezentatív villát, a Sicc villát, mely addig pártházként funkcionált. A villában időszakos kiállításokat rendeztek, majd 1992. óta, Móricz Zsigmond halála évfordulóján a Móricz Zsigmond Irodalmi Társasággal közösen megnyitott a Móricz Zsigmond állandó Kiállítást. A kiállítás azóta is működik, kibővült Fábián Zoltán, az írószövetség titkára, Karinthy Ferenc, Puszta Sándor, leányfalui pap-költő irodalmi hagyatékával. Leányfalu polgáraiban régóta élt a vágy egy színvonalas múzeum létrehozására. Ennek eredménye, hogy 1997. nyarán az Önkormányzat a Sicc villát múzeummá nyilvánította. A múzeum működtetésére Közalapítványt hozott létre, megválasztva annak Kuratóriumát, aki a múzeum folyamatos és színvonalas működését biztosítja. A Közalapítvány Kuratóriumába a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Móricz Zsigmond Irodalmi Társaság, a Fábián Zoltán Alapítvány, a helyi Puszta Sándor Kör és az Önkormányzat delegált tagokat. A színvonalában, stílusában megfelelő épületet az irodalmi társaságok tagjai és Leányfalu polgárai közös erővel felújították. 1998-ban négy terem lett kialakítva az épületben: Móricz Zsigmond külön szoba, melybe a Petőfi Irodalmi Múzeum is helyez el hagyatékot. Móricz 1915-től 1942-ig Leányfalun élt és alkotott. Puszta Sándor pap-költő (1937-1983), Karinthy Ferenc író (1961-1992), Fábián Zoltán író {1955-1983) emlékeit őrző szobák, illetve egy vegyes dokumentumokat tartalmazó tárlat - Gyulai Pál, Feszty Árpád, Rózsahegyi Kálmán, színészek, művészek, - lesz még kialakítva. A bemutatott emlékek időnként felújításra, cserére kerülnek, más személyek bemutatásával is bővülnek. A múzeumban és az egykori lakóházak előtt több nyelvű feliratok, táblák mutatják be a Leányfaluhoz kötődő írók, költők, művészek életét, alkotásait.
http://km.bloglog.hu/page/11/
