Szent László király templom

A Sárvár mezőváros piacterén álló középkori eredetű Szentháromság kápolnát 1645-ben kezdte átépíttetni a két évvel korábban katolikus vallásra visszatért Nádasdy Ferenc országbíró. A kivitelező Pietro Orsolini. A görög kereszt alaprajzú templomot Szent László tiszteletére szentelték fel. E korai templom a mainak egyharmadát tette ki. A Rákóczi-szabadságharc idején a várossal együtt elpusztult templomot 1732-ben építették újjá, a tornyát pedig szintén 1732-ben építették fel. A barokk templom 1830-ban két boltszakasszal bővült, így latin kereszt alaprajzúvá vált. A nyugati klasszicista homlokzatot is ekkor kapta. A város lakosságának növekedése, s a templom állagának rohamos romlása miatt 1926-27-ben átépítésre került sor. A toronytól keletre eső részeket lebontották, így elpusztult a templom legrégebbi része is. Az új templom két oldalhajóval növekedett, a szentély nyugati részre került, a keleti oldal pedig klasszicizáló homlokzatot kapott. Ekkor készült a kegyúri karzat is. A ma is látható ónozott üvegablakok is ekkori építkezések emlékei. A templomtérben látható Sárvár első köztéri szobra: a szomorkodó Krisztus oszlopa, amelyet 1701-ben készített Gayer Mátyás tiszttartó és felesége, Szundi Erzsébet.










Sári Szent Miklós-templom

Sárvár egykori plébániatemploma volt az 1912-ig közigazgatásilag önálló Sáron álló középkori eredetű templom. A mindenkori sárvári plébános 1767-ig Sáron lakott. A templom első írásos említése 1454-ből való, de már akkor is régi épületnek számított. A középkori eredetére vall gótikus stílusú tornya, keletelt tájolása, az ablakok déli elhelyezése, s a tornyon 1758-ban még létező régi szobrok. Mai alakját a XIX-XX. századi átalakítások során nyerte el. Az 1830-as, vagy az 1868-os átalakítás során festett fa mennyezetét cseh- süvegboltozatra cserélték. A XX. századi átalakítás folyamán neogótikus külsőt kapott. Kultúrtörténeti jelentőségét az adja, hogy a templomot körülvevő régi temetőben, vagy a templomtérben temették el Tinódi Lantos Sebestyént, a török-magyar harcok krónikását 1556. január végén.

A rábasömjéni Szent Márk templom a vár mellett az egyetlen Árpád-kori eredetű alkotás Sárváron. Első írásos említése 1288-ból való. A XIII. században még Szent Péter, a XVII. század végén már Szent Márk nevet viselte. Román kori eredetre emlékeztetnek tornyának ikerablakai, bélelt kapuzata, a sekrestye bejárataként használt román stílusú kapuzat, s az épület keletelt tájolása. Az 1933-as átalakítása során neoromán külsőt kapott. Az 1973-as tatarozás során újabb román kori részletek kerültek elő. A templomtérben Pruzdik József festőművész négy Szent Márk életéből, s egy Jézus életéből vett jelenetet festett meg freskó technikával.

Sárszigeti Lisieux-i Kis Szent Teréz-kápolna

Hegyközségi Kálvária kápolna

A kápolna a XVII. században épült, mai formáját az 1860 évi átalakítás során nyerte el.






Rábasömjéni Szent Márk templom

A rábasömjéni Szent Márk templom a vár mellett az egyetlen Árpád-kori eredetű alkotás Sárváron. Első írásos említése 1288-ból való. A XIII. században még Szent Péter, a XVII. század végén már Szent Márk nevet viselte. Román kori eredetre emlékeztetnek tornyának ikerablakai, bélelt kapuzata, a sekrestye bejárataként használt román stílusú kapuzat, s az épület keletelt tájolása. Az 1933-as átalakítása során neoromán külsőt kapott. Az 1973-as tatarozás során újabb román kori részletek kerültek elő. A templomtérben Pruzdik József festőművész négy Szent Márk életéből, s egy Jézus életéből vett jelenetet festett meg freskó technikával.



Csénye-Csényeújmajori Szűz Mária lourdes-i megjelenése misézőhely