Árpád-házi Szent Erzsébet kórházkápolna
1992. június 14-én történt a kápolna megáldása. A kápolna a katolikus, evangélikus és református egyházak közös istentiszteleti helye.
Julianeum Árpád-házi Szent Margit kápolna
A kápolnát 1943-ban szentelték fel.
Szürkék Jézus Szíve templom
Keresztelő Szent János templom
A XIII. századi eredetű, de a XV. század végén épült ki gótikus formában. Ifj. Storno Ferenc tervei alapján 1890-ben gyökeresen restaurálták.
A johannita lovagoknak II. Endre király ajándékozta Sopronban a Bécsi-kapu vámjogát, de a rend valószínüleg csak 1247-ben telepedett le a városban. Ekkor építették fel templomukat és a hiteles helyként is működő rendházukat. Ez utóbbit a XX. század elején lebontották.
A johannita rend a XV. századra elvesztette jelentőségét, a templom is tönkrement. A templomot 1454-ben a polgárok hozták rendbe. A XVI. század eleji átépítéskor készült a ma is meglévő boltozat, és ebből az időből származnak az orgonakarzat festményei.
A XVII. században a templomot a jezsuiták kapták meg, a rend feloszlatása után (II. József) az épületet elárverezték.
Meskó Jakab vásárolta meg és a soproni káptalannak adományozta.
A XIX. század végén (1890) ifj. Storno Ferenc restaurálta, és gyökeresen átformálta a templomot. Ekkor készült a hegyes sisakú homlokzati torony, a belső freskódíszítés és a neogótikus berendezés.
Sopronbánfalvai Mária Magdolna templomA kőből rakott, a XII. században épült Mária Magdolna-templom a román stílus és a kora gótika egyedülállóan szép hazai emléke egyszerűen formált részleteivel, hajójának falfestményeivel.
A templom hajója ma is román stílusú, a XIV-XV. századi szentélye és tornya gótikus. A belsőben szép, XII. századi, román stílusú és XV. századi, gótikus falképek is megőrződtek. Ugyanebből a korból más berendezés is megmaradt: a középkori falazott szószék és a kora gótikus keresztelőmedence.
A barokk - bár csak kevés nyomot hagyott rajta, de - ezt a templomot sem kerülte el: a nyugati homlokzati torony két oldalán Szent József és Remete Szent Antal XVIII. századi barokk kőszobra áll.
A templomban lévő történeti leírás szerint:
A hajó mai is románkori, boltozása eredetileg sem volt.
A torony a 14. század elején épült, mintája nyilván a soproni bencés templomé volt, amely viszont a bécsi Szent István templomtól függ. A mai szentély régi alapfalak felhasználásával a 15. század elején épült, gótikus. A zárókövön lévő évszám 1425; ebben az évben már biztosan befejeződött az építése. Majd a 16. század elején két csúcsíves ablakot vágtak a szentély és a hajó falába.
A 17. században építették a déli fal elé a kis előcsarnokot, és boltozták be a sekrestyét, ezek az építkezések a tornyon lévő zászlócska évszáma szerint 1748-ban fejeződtek be.
A templomot 1943-ban, majd 1948-49-ben restaurálták.
Érdekességek:
A szentélyben még látszik a diadalíven a hajdani boltozás indulásának csonkja, jobboldalt papi ülőfülke csonkja maradt meg. Baloldalt az egyik ablakfülke volt az örökmécses helye, a másik az Oltáriszentségé. (Korábban nem a tabernakulumban tartották.)
Az érseket ábrázoló freskó, 1200 körüli, egyik legértékesebb magyarországi románkori freskó.
A hajófalon lévő freskó a 15. század elején keletkezett, olaszos iskolázottságú művész munkája. Egyik rész a három király érkezését ábrázolja, a másik az apostolok gyülekezetét.
Érdekesség még a szentelési keresztek, bennük a látogatók bekarcolásai. A legrégibb évszám 1469.
A déli falon a 16. század elején készült ablak keretelésében az adományozóról szóló felirat.
A szentély külsején freskótöredék Krisztus-fejjel, a hajó belső freskójával egyidős.
Kolostorhegyi Mennyek Királynője kolostortemplom
A gótikus templom a XV. század végén épült, szentélye ezt a kort idézi. Hajóját barokk stílusban alakították át a XVII-XVIII. században. A karzat mellvédjén 1770 körül készült barokk falfestmény látható.
Misézőhely a Rehabilitációs Gyógyintézetben (Szanatórium)
Kecske Nagyboldogasszony (Bencés) templom Az altemplomban urnás temetkezési hely: templom szentélye alatt, frekventált helyen, történelmi ősök közelében.
Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. A templom belső berendezése barokk.
Déli kapujának timpanonján XV. századi, gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.
Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.
Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.
Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített. A gótika és a barokk áll előttünk, köszönhetően a viharoktól mentes történelemnek, a XIX. század végi értékmentő felújításnak és Storno Ferenc értő és kort megőrző restaurálásának.
A Kecsketemplom mögött látható a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.Villasori Nepomuki Szent János kápolna
Brennbergbányai Szent Borbála templomA templom Füredi Oszkár tervei alapján 1930-ban épült.
A Szent Borbála tiszteletére szentelt templom mennyezete és oldalfalai a bányavágat ácsolatára hasonlítanak, összehajló ívei a település bányász jellegére utalnak. Érdekes tárgy a mellékoltár szobra, a fekete Madonna, amely a II. világháború idején idemenekült lengyelek ajándéka. A templom harangját 1864-ben öntötték, rajta a felirat: Veszélyes a bányász munkája, gondolj erre, ha lemész a tárnába.
Szent György-templom Az 1380-1430 között épült, eredetileg gótikus templomot az 1676-os leégése után átalakították. Homlokzata a XVII. századból származik. 1760-as években újból átalakították. Eklektikus tornya 1882-ben épült.
A szentély melletti keresztelőkápolnában középkori freskók láthatóak.
Szent Imre herceg-templom
Szent István király templom
Szent Jakab apostol kápolna
Domonkos Szent Júdás Tádé templom
A templom 1719 és 1725 között épült, barokk stílusban. tornyait az 1740-es években építették.
Szent Kereszt kápolna
Szent Mihály főangyal templomA Szent Mihály tiszteletére szentelt templomot a XIII. században román stílusban kezdték építeni, de a XV. században gótikussá építették át. Mai alakját a XIX. századi neogótikus rekonstrukció formálta. XV. századi szobrot, falképeket is őriz.
A kora középkor szokásainak megfelelően a temető területén épült fel a város első plébániatemploma, amely így az erődített városfalon kívülre került: így történt ez a Szent Mihály-templom esetében is.
A nyugati homlokzaton emelkedő torony alsó szintje jól láthatóan középkori, viszont a bejárat béllete és kerete XIX. századi, mint a felső szint a nagy kőrácsos és csúcsíves ablakokkal és kőcsipkés körbefutó erkéllyel. A hajó ritmusát adó támpillérek is középkoriak.
A templomba lépve tovább folytatható az egymással harmonizáló, de évszázadok által elválasztott részletek összevetése: gótikus ülőfülkék és neogótikus árkádok, a főhajót díszítő oszlopfők és konzolok plasztikus megformálása a középkori mester tudását dicséri, de rajtuk a festés XIX. századi.
A legteljesebb kettősséget a főhajó szentélyében láthatjuk: az égbe törő gótikus kőbordák lendületét hangsúlyosabbá teszi a Storno Ferenc tervezte neogótikus oltárépítmény. A nyolcszög alaprajzú, XIII. századi Szent Jakab-kápolna román stílusjegyeit mindmáig megőrizte.
Feltártak középkori, XV. századi falfestményeket, illetve azok töredékeit, ezek ma erősen megújított formában láthatók. Az 1460-1470 körül készült fa Madonna-szobor viszont eredeti szépségét és az évszázadok patináját is őrzi.
A templom cintermében őrzött sírkövek között XVII. századi, késő reneszánsz munka is látható.
Halász utcai Szentháromság kápolna
Szentlélek templom
A XIV-XV. századi gótikus stílusban épült templomot 1782-ben építétették át barokk stílusban. Freskóit Dorfmeister István festette. Berendezése barokk stílusú.
Orsolyita Szeplőtelen Fogantatás templomA templomot romantikus stílusban 1864-ben építették át.
A keskeny homlokzatot két támpillér szegélyezi, amelyeknek törzsében oromzatos fülke van egy-egy női szent 1895-ből származó kőszobrával. Az oromzat közepét hasábszerű óraház foglalja el, ennek íves, kőrácsos kivágású alja szolgál mennyezetül az 1895 körül készült Mária-szobor számára. A bejáró feletti domborműves Krisztusfej Szakál Ernő 1947-ben készült műve. Az oromzat felett karcsú, nyolcszögű torony áll.
A belső építészeti megoldásainak többsége - a csúcsíves nyílások, a vékony, színezett fejezetű oszlopokról induló bordák - is a gótikát idézi, a főoltár és a mellékoltárok, a szószék azonban romantikus, és látható néhány, 1740 körül készült szép barokk szobor is.
Itt látható a Római Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény.
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Szeplőtelen Fogantatás temploma
