A templomot 2006-ban felújították. A külső homlokzat teljesen megújult. A belső térben a fali képeket felújították, valamint új oltárkép készült az ellopott régi helyébe a restaurált oltárba. Egy jótevő adományából új elektromos orgona került az Isten házába.



Ferences Olai Jézus Szíve templom

A templom 1927-ben épült.

Mária Magdolna templom

A zalaegerszegi Mária Magdolna Plébániatemplom Zalaegerszeg nem rendelkezik patinás történelmi városmaggal, még a XVIII. század vége felé is alig néhány jelentéktelenebb épület állt a központjában. A település első plébániatemploma - névadója már ennek is Mária Magdolna volt - a XIII. sz. első felében épülhetett. A kis román kori épületet a XIV.-XV. században gótikus stílusban építették át. Minden valószínűség szerint e korszakban emelték mellette azt a szintén gótikus temetőkápolnát, melynek alapfalait 1976-ban a mai templom déli oldaán tártak fel. A törökkel folytatott harcok idején ezek az épületek megsérültek, a XVIII. század első évtizedeiben azonban még kisebb-nagyobb javítások után még használták. 1745-ben az energikus Padányi Bíró Márton (1696-1762) kerül a veszprémi püspöki székbe, s ezáltal ő lett a város földesura is. A püspök nagy lendülettel és kitartással látott hozzá a protestantizmustól szétzilált egyházmegyéje lelki életének fellendítéséhez, az elhagyott plébániák újjászervezéséhez, a romos templomok renoválásához, az újak emeléséhez. A templom alapkövét 1747-ben tették le. A templom építése kezdetben lassan haladt. 1757-ben még mindig csak a szentély volt tető alatt. 1760. május 18-án borzalmas erejű tűzvész volt a városban, ez a tragikus esemény felgyorsította az építkezést. 1769-ben - Padányi Bíró Márton püspök halála után - Koller Ignác püspök rendelte meg a belső freskódekorációt Johann Ignaz Cimbal bécsi mestertől. 1777-ben Mária Terézia apostoli királynő megalapította a Szombathelyi Egyházmegyét, Zalaegerszeg városa is az újonnan alapított egyházmegyéhez kerül. 1809. július 9-én Harrasi Herzan Ferenc bíboros, szombathelyi püspök szentelte fel a templomot. 1826-ban tűzvész rongálta meg az új templomot, de a pusztítás jeleit hamar eltüntették. Napjainkban a templom átfogó restaurálása folyamatban van. A külsőleg megújult templom a város egyik legnagyobb ékessége. A belső felújítási munkáltok is elkezdődtek, a kórus felett található freskók már eredeti szépségükben díszítik a templomot. Megoldásra vár még a templom körüli nagy forgalomból fakadó veszélyforrás elhárítása. Az elmúlt évtizedekben a templom ugyanis két főút kereszteződésében kialakított szigetre került, a teher- és személyforgalom teljesen körbefogja a templomot, veszélyetetve az épület állagát és szépségét.

A templom alaprajza a római jezsuita Il Gesu templom népszerű típusát követi. A két torony között két pilléren nyugszik az orgonakarzat, a hajót három-három oldalkápolna bővíti. A kissé megnyújtott egyenes záródású szentély északi oldalán a keresztelőkápolna, a déli oldalon a sekrestye található, mindkettő felett egy oratórium van, szentélybe nyíló ablakokkal. A templom külső homlokzatán a felső szoborfülkében helyzkedik el Szent Mihály szobra. Két alsó fülkében - a templom és a város védőszentje - Szent Mária Magdolna, illetve a feltámadt Krisztus szobra látható. Három kőfaragvány is díszíti a homlokzatot: középen Isten szeme, kétoldalt Padányi és Koller püspökök címere látható. A templombelsőben a védőszent életéből vett jeleneteket ábrázolják a freskók. A mellékoltárok festményei közül kiemelkedik a Szeplőtelen Fogantatás gyönyörű ábrázolása. A templom eredeti berendezése szerencsére épen maradt. A szószék mellett egy elegáns, csavart oszlopokkal díszített stallum is megcsodálható. A stallum hátsó falán levő szoborfülkében a feltámadt Üdvözítő szobra áll. A templom hangsúlyos eleme az ún. Aranyos Mária oltára. Készítője valószínűleg azonos a stallum készítőjével. A templom déli oldalán került 1998-ban elhelyezésre a templom egykori plébánosának, Mindszenty József hercegprímásnak a bronzszobra.

Andráshidai Mindenszentek templom

A templom első okleveles említése 1278-ból való, de feltehetően előbb, a 13. század közepén épült román stílusban, ebből a korból való tornya, hajója a kapuval. A török időkben romossá vált templomot 1746-ban átépítették, a toronyra sisak került, a déli kaput befalazták. 1785-ben újjáépítették, ekkor készült szentélye és boltozata is. 1830-ban renoválták. 1949-ben felújították. 1973-ban helyreállították. Ekkor került sor a templom falkutatására is, melynek során előkerültek a román kori téglatemplom maradványai.

A templomkertben található a Nepomuki Szent János kápolna, mely a XVIII. században épült, barokk stílusban.



Misézőhely a Megyei Kórházban




Pózvai Misézőhely az Idősek Otthonában



Bazitai Nagy Szent Teréz templom




Szent Ilona kápolna - Kálvária kápolna

A kápolna 1756-ban épült, barokk stílusban.




Ebergényi Szent Jakab templom



Notre Dame nővérek Szent Kereszt zárdakápolnája

A kápolnát 1929-ben szentelték fel.

Csácsbozsoki Szent Sebestyén-templom

Alapítva: 1740.



Egerszeghegyi Szentháromság kápolna





Ságodi Szűz Mária neve iskolakápolna



Botfai Szűz Mária neve-templom

Pózvai Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása kápolna

1994. december 11-ét megelőzően – 1956. decemberét kivéve – Pózván szentmisét arra alkalmas helyiség hiányában nem tarthattak. Változás a 1994-es évben történt, amikor is a lakosság igényét figyelembe véve három lelkes pózvai vállalkozó az 1924-ben épült általános iskola felújítását kezdeményezte – amely épület 1960 óta kihasználatlanul állt és nagyon elhanyagolt állapotban volt. A Pózváért Alapítvány szervezésében a volt iskolaépület felújítása 1994-ben megkezdődött, megteremtve annak lehetőségét, hogy az épületben egy helyiséget egyházi szertartások céljára kialakíthassanak. Az épület elkészülte után megkezdődött az imaház berendezése, melyet részben a helyi lakosság adományaiból, másrészt pedig a zalaegerszegi Mercédesz nővér segítségével biztosítottunk.

A szükséges feltételek megteremtése után 1994. december 11-én kezdődött meg a rendszeres vasárnaponkénti istentisztelet megtartása.

Kertvárosi Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom

Zalaegerszeg városának lelkipásztori szolgálatát két plébánia látja el: az ősi Szent Mária Magdolna Plébánia és az 1942-ben plébániai rangra emelt olai Jézus Szíve Ferences Plébánia. Az elmúlt évtizedek fejlődése következtében megnövekedett a város lakossága és ennek következtében területe is kiterjedt. A kertvárosi rész - közel tizenötezer lakossal - így messze került az ősi városközponttól és a plébániatemplomtól. A vallásosság, a keresztény hit- és élet - hála Istennek - nemcsak megmaradt, hanem erősödött is kertvárosi hívek szívében.

Az új templom Zalaegerszeg városának kertvárosi részében épül fel a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata által térítésmentesen adományozott telken.

A templom építését 1989. október 15-én határozta el az akkori plébános, Dr. Szabó Gyula és egyházközségünk képviselőtestülete. Ezt a szándékot egyházmegyénk főpásztora Dr. Konkoly István püspök atya is támogatta. Az építkezés akkor különböző felmerült nehézségek miatt nem valósulhatott meg. A hívek kitartó imája és a kertvárosi Apáczai Csere János Általános Művelődési Központban 1993 óta rendszeresen bemutatott vasárnapi szentmiséken való hűséges részvétele megalapozta, és megerősítette a templomépítés szándékát. A templom tervei 2002-re készültek el Czigány István építészmérnök vezetésével, alapkövét 2002. szeptember 22-én helyezte el Dr. Konkoly István megyés püspök úr, Mindszenty József bíboros, hercegprímás, városunk egykori plébánosa születésének 110. évfordulója évében. 2003 májusában végre elindult az építkezés a templom alapozásával, a K+K Bau Profil Kft. kivitelezésében.

2003 decemberében a toronykereszt elhelyezésével külsőleg szerkezetkész állapotba kerül a templom. Az éjféli szentmisét már az altemplomban mutattuk be a hívek nagy örömére.

2004 augusztusában a templom már teljesen szerkezetkész állapotba került, amit októberben még a parkolási, parképítési és tereprendezési munkálatok, ill. a templom liturgikus terének kialakítása követett. November elejére elkészült az oltár, a tabernákulum, az ambó, a körmeneti kereszt. A templom különféle berendezési tárgyait (harang, orgona, székek) is ekkor sikerült immár végleges helyükre elhelyezni.

2004. november 28-án, Advent 1. vasárnapján megyés püspök atya felszentelte a templomot a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletére és Mindszenty József bíboros emlékére.

Csácsi hegyi Urunk színeváltozása-kápolna