Kármelita Kis Szent Teréz bazilika
A Kis Szent Teréz Bazilika a kármelita rend legnagyobb temploma hazánkban. Az épület a kármelita rend szorgalmazására, elsősorban Hász Brokárd tartományfőnök atya kezdeményezésével épült fel a várostól kapott régi, használaton kívüli temető területén. 1927 májusában az alapkőletétellel kezdődtek meg a nagyszabású munkák. 1930-ban a kármeliták már beköltözhettek az épülő rendház egy részébe, s a templom védőszentjének, Lisieuxi Kis Szent Teréznek napján (október 3.) pedig sor kerülhetett az impozáns méretű templom első megáldására is. A templomot és a rendházat Bruchwieser Brúnó bécsi építész tervezte; a kivitelezésben Marschall Béla győri építész volt a segítője. A templom méretei; hossza: 53 m, szélessége: 18 m, magassága: 22 m, a torony magassága: 38 m. 1932-ben készült el a templom főoltára, melynek szoborcsoportja a templom védőszentjének hódolatát ábrázolja a kisded Jézus előtt, akit a Szűzanya tart az ölében. A szoborcsoport és a templom többi, karrarai márványból készült oltára és szobra Krasznai Lajos szobrászművész alkotása. 1938. május 22-én volt a templom végleges felszentelése. A templomot és a később, 1945-ben alapított plébániát a kármelita szerzetesek vezették. 1950-ben Magyarországon a kármelita rend működését betiltották. Ekkor - 40 éven keresztül - a templom plébániaként működött, melyet a veszprémi egyházmegye papjai láttak el. A rendház épületébe iskola került. Bencsik Pál apátplébános nevéhez fűződik a templom "Basilica Minor" rangra emelése 1989-ben. 1989-ben a kármelita rend hazánkban újból megkezdhette működését. A templom és a plébánia gondozását a kármelita rend látja el. A rendház nagyobb részében ma még állami iskola működik. A rendházhoz tartozó részben található a plébánia, a kolostori rész, továbbá a noviciátus, ahol a szerzetes-jelöltek képzése folyik.
Magyarok Nagyasszonya templom
A kerekegyházi Lackfiak az Anjou-kor legvagyonosabb, legbefolyásosabb főnemesei voltak. A keszthelyi templomot alapító II. Lackfi István a királyi seregek fővezére. Õ tehát az, aki 1386-ban - már korábban betelepítve a ferences szerzeteseket Keszthelyre - építtetni kezdi a mai napig fennmaradt templomot és kolostort. Alig 11 év elteltével ide temetik földi maradványait. Vörös márvány sírköve ma is a templom ékessége. A korábbi kápolna alapfalait a régészek részben a templom szentélye alatt, részben a szentély déli oldalán tárták fel 1957-ben, ezek ma is megtekinthetők a templom melletti parkban. A templom rövid megszakítással épülhetett, valószínűleg vezető építőmestere is más lett. A szentély és a sekrestye a korai, míg a templomhajó a későbbi periódusban épült. A mohácsi vész után, mint sok más épületünk sorsa, e templomé is megpecsételődött. 1550 körül erődített hellyé alakították, hogy a vidék törökök elleni védelmét biztosítsa. Az erődített templomot később többször átépítették, megerősítették, majd Kanizsa visszafoglalása után elvesztette jelentőségét. A török kiűzése után az elmenekült szerzetesek 1723-ban visszatértek kolostorukba és megkezdték a helyreállítást. A ferences szerzetesek hamarosan templomuk végleges elhagyására kényszerültek: 1788-ban II. József feloszlatta a rendet, a rendházat egy időre a katonaság vette birtokába. 1799-ben került a templom Festetics György tulajdonába, aki a város plébániatemplomává tette, a kolostort a premontrei rendnek engedte át. 1878-ban kezdték meg az újabb átépítést. A II. világháborúban elpusztultak a torony felső szintjei, illetve a belső festés elszennyeződése miatt egyre sürgetőbbé tette a templombelső helyreállítását. A keletelt templom három részből áll: a neogót, XIX. századi toronyból, ill. előcsarnokból, a templomhajóból és a nyolcszög három oldalával záródó szentélyből. A templomtesthez északról a kolostor, kerengõ, sekrestye, délrõl a Szent Anna-kápolna simul. templom egyedülálló értékei az utóbbi években feltárt freskók. A ma látható freskódísz, töredékessége ellenére is, Magyarország egyik legteljesebb ismert szentélydekorációja.
Szent Család templom
1996-ban szentelték fel a templomot a város nyugati felében, amelyet jelentős részben a belvárosi plébános, Léber Mihály és fivérei "kőműves, festő- és asztalosmesterek" vezetésével építettek a hívek.
Magyarok Nagyasszonya templom A kerekegyházi Lackfiak az Anjou-kor legvagyonosabb, legbefolyásosabb főnemesei voltak. A keszthelyi templomot alapító II. Lackfi István a királyi seregek fővezére. Õ tehát az, aki 1386-ban - már korábban betelepítve a ferences szerzeteseket Keszthelyre - építtetni kezdi a mai napig fennmaradt templomot és kolostort. Alig 11 év elteltével ide temetik földi maradványait. Vörös márvány sírköve ma is a templom ékessége. A korábbi kápolna alapfalait a régészek részben a templom szentélye alatt, részben a szentély déli oldalán tárták fel 1957-ben, ezek ma is megtekinthetők a templom melletti parkban. A templom rövid megszakítással épülhetett, valószínűleg vezető építőmestere is más lett. A szentély és a sekrestye a korai, míg a templomhajó a későbbi periódusban épült. A mohácsi vész után, mint sok más épületünk sorsa, e templomé is megpecsételődött. 1550 körül erődített hellyé alakították, hogy a vidék törökök elleni védelmét biztosítsa. Az erődített templomot később többször átépítették, megerősítették, majd Kanizsa visszafoglalása után elvesztette jelentőségét. A török kiűzése után az elmenekült szerzetesek 1723-ban visszatértek kolostorukba és megkezdték a helyreállítást. A ferences szerzetesek hamarosan templomuk végleges elhagyására kényszerültek: 1788-ban II. József feloszlatta a rendet, a rendházat egy időre a katonaság vette birtokába. 1799-ben került a templom Festetics György tulajdonába, aki a város plébániatemplomává tette, a kolostort a premontrei rendnek engedte át. 1878-ban kezdték meg az újabb átépítést. A II. világháborúban elpusztultak a torony felső szintjei, illetve a belső festés elszennyeződése miatt egyre sürgetőbbé tette a templombelső helyreállítását. A keletelt templom három részből áll: a neogót, XIX. századi toronyból, ill. előcsarnokból, a templomhajóból és a nyolcszög három oldalával záródó szentélyből. A templomtesthez északról a kolostor, kerengõ, sekrestye, délrõl a Szent Anna-kápolna simul. templom egyedülálló értékei az utóbbi években feltárt freskók. A ma látható freskódísz, töredékessége ellenére is, Magyarország egyik legteljesebb ismert szentélydekorációja.
Szent Család templom
1996-ban szentelték fel a templomot a város nyugati felében, amelyet jelentős részben a belvárosi plébános, Léber Mihály és fivérei "kőműves, festő- és asztalosmesterek" vezetésével építettek a hívek.
