Egregyi Jézus Szíve templom
A hajdani falu (Egregy) elöregedett fa haranglábja helyére 1905-ben - a határban található homokkőből - kétszintes tornyot emeltek. A jelenleg is látható harmadik szintet az 1930-as évek közepén építették fel, melyet minden oldalról neoromán stílusú ikerablakokkal törtek át felül pedig bádogsisakkal zártak le. A harangtornyot 1990-ben az egregyiek önkéntes adakozásából felújították. A Jézus Szíve templomot 1995-ben építették Bocskai János tervei alapján, mikor a haranglábat egy templomhajóval bővítették ki.
A toronyban egy kis és egy nagy harang található. A kisharangot 1905-ben öntötték Sopronban, a nagyharangot pedig 1937-ben, s az utóbbinak a peremén az alábbi felirat olvasható: "Hősi halottaink emlékére. Soha el nem múló emlékezésből. Egregy község 1937". A nagyharang köpenyébe öntve megörökítették annak a 18 egregyi katonának a nevét, akik az első világháborúban estek el.
A templom mellett 2000-ben katonai emlékparkot alakítottak ki, az első és második világháborúban elesett egyregyi és hévízsszentandrási katonák, polgári személyek és zsidó áldozatok emlékének megőrzésére. Ennek során 70, névvel ellátott fejfát állítottak fel.
Szent Lukács Mária Oltalom Háza kápolna
A vincés nővérek pihenő háza állt itt 1950 előtt. A nővérek a kárpótlás keretében visszakapták az ingatlant, de nem tartották meg, hanem Szendi József érsek aranymiséje alkalmából a Veszprémi Egyházmegyének ajándékozták. A nagyon rossz állapotban lévő épületet az érsekség lebontotta, és 1999 nyarán már állt a 24 szobás, 50 férőhelyes, igazán korszerű egyházi üdülő, a szép kápolnával.
Egregyi Árpád-kori Szent Magdolna-templom
A karcsú Árpád-kori kőtemplom építésének pontos ideje nem ismert. Valószínűleg a XIII. század második negyedében keletkezett. A román kori falusi templomok stílusát viselő épületről az első okleveles adat 1341-böl származik. Eszerint a „kőből épült templom” patrónája Alexandriai Szent Katalin. A török korban a templom és a mellé épült falu nagy károkat szenvedett. 1550 körül, majd 1564-ből és 1574-ből tudunk nagyobb török pusztításról. A XVI-XVII. században erősen megsérült épületet, úgy, mint a legtöbb magyarországi román és gótikus templomot, a barokk korban állították helyre. Az 1731-ben végzett átalakítás szerencsére csak a legszükségesebb javításokra korlátozódott, a középkori alapformán nem változtattak. Ekkor készült a belső és külső díszítő festés, a hajómagasítás, a boltozatok pótlása. A felújított templomot ismét felszentelték. Új védőszentje Szenet Magdolna lett. Azóta többször restaurálták az épületet. 1860 körül a torony alatt új bejáratot nyitottak, a déli kaput befalazták. 1912-ben Lux Kálmán tervei szerint renoválták a templomot. Ekkor a torony alatti bejáratot befalazták, és újra helyreállították az eredeti kaput. A következő felújításra 1964/65-ben került sor. 1990-ben leégett a templom tetőszerkezete, amit még abban az évben és 1991-ben rendbe hoztak.
Az egyhajós, egyenes szentélyű, keletelt, kisméretű templom ódon falaival és karcsú tornyával szépen illeszkedik a tájba. Az épület térszerkezete világos, könnyen áttekinthető. Hangsúlyos eleme a háromemeletes nyugati torony, amely a hasonló falusi templomokhoz képest szokatlanul gazdag kialakítású. Valamennyi szinten kettős és hármas ikerablakok nyílnak Egykori építője – bizonyára gyakorlottabb helyi építőmester – ismerte a nagyobb székesegyházak, apátságok ikerablakokkal gazdagon tagolt tornyait, és azt utánozta saját alkotásán. Egyedi megoldású s tornyot lezáró „csürlős” sisak. Ez kőből falazott, a torony négyzetes alapidomából átmeneti tagokkal nyolcoldalú gúlává formálódó sisakformát jelent. A torony csürlős sisakját nyolc fagerenda merevíti. A toronysisak azért is érdekes, mert feltehetően nagyobb, elpusztult templomaink sisakformáját őrzi. A toronyhoz kisméretű, négyszögletű hajó csatlakozik, északi oldalán ablakok nélkül. Az épület ez egyenes szentélyzáródású templomok típusát képviseli. Alaprajzát tekintve a faépítészet formáit őrizte meg. A külső falfelületen nagy foltokban maradt meg a festett díszítés a sarkokon, és a bekarcolt formák a nyílások körül.
A templomba a déli oldalon nyitott barokk ajtón át jutunk. A toronyalj eredeti keresztboltozatát a XVIII. században megújították, jelenleg ebben a formában látható. A toronyhoz csatlakozó négyszögletes templomhajót lapos deszkamennyezet fedi. A hajó déli homlokzatán két ablak található. A templombelső faragott, tagozott műrészletet nem tartalmaz, egyetlen térgazdagító eleme a hajó északi falának fülkesora. Ennek rendeltetése vitatott. Egyesek ülőfülkének tartják, mások szerint csupán a tér optikai bővítését célozza. Nem hagyható említés nélkül a templom falfestése. Igaz, hogy ez nem középkori eredetű (XVIII. századi), de élő bizonyítéka egy építészeti emlék folyamatosságának, életének, gazdagodásának. Ugyanakkor mutatja a népi formakincs hagyománytiszteletét is, melyben a korábbi szimbolikus ábrázolásokat (életfamotívum) – eredeti tartalmától elválasztva – csupán díszítő elemként őriz tovább. A kápolna íve feletti díszítés és a felirat „Renovatum est ano domini 1731 die 10 marci” a templom barokk felújítására utal. A szentély feletti fiókos dongaboltozat barokk eredetű, a XVIII. századi helyreállítás idejéből. A szentély keleti és déli falán egy-egy kis ablaknyílást találunk. A szentély alapozása igen széles, a falsíktól erősen benyúlik az épület belseje felé. Hangulatosan egészíti ki a megújhodott kis templom hitelesen ősi stílusát a tégla padlóburkolat és a durván ácsolt, s éppen ezért stílszerű belső berendezés. Az épület belsejében szép román kori keresztelőmedence kőtöredékeit találjuk. A belső díszítéshez tartozik a középkori eredetű felszentelt kereszt.
Arányaiban, tömegképzésében, alaprajzi elrendezésében az egregyi templom egyike a legfejlettebb és legszebb falusi román kori templomainknak. A felsőőrsi s a tihanyi altemplom mellett a harmadik épségben maradt Balaton környéki Árpád-kori templomunk.
(Forrás: a templom oltárán elhelyezett ismertető
Szentlélek templom
Épült: 1996-1999
Építtette: Bencsik Pál c. apát, esperes, hévízi plébános (2000-től nyugállományban van)
Tervezete: Bocskai János keszthelyi építészmérnök, Bencsik Pál c. apát elképzelése alapján
A hévízi új templom építését az indokolta, hogy a kommunizmus idején a Tófürdőnél lerombolt helyett, csak a város szélén engedélyeztek új templomot emelését, melyre az akkori ideológiai és pénzügyi helyzet nyomta rá a bélyegét.
Bencsik Pál c. apát, plébános Úr, már idehelyezésekor (1989) felismerte a templom hátrányait, szűk, kicsi mivoltát. Bővíttette több-kevesebb sikerrel, ám a templom rossz tervezése ebben gátolta. A további évek során bebizonyosodott, hogy még így is kicsi a befogadóképessége, hiszen a templombajárók létszáma folyamatosan növekedett. Apát Úr kitartó és következetes kiállása találkozott Hévíz város vezetőinek támogatásával. Így adódott a lehetőség, hogy a város egyik kiemelt helyén, az üdülőközpontban épülhetett fel az Isten háza a Szentlélek tiszteletére.
Az alapkövet 1996. május 27-én (Pünkösdhétfőn) Dr. Szendi József akkori veszprémi érsek szentelte meg, s Bencsik Pál c. apát, plébános helyezte el.
A templom két új harangját (Szent Péterről és Szent Pálról elnevezetteket) Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő mester öntötte, s 1998. június 1-jén (Pünkösdhétfőn) Dr. Márfi Gyula érsek szentelte meg, mielőtt végleges helyükre kerültek. A templom elkészültekor a régi templom két harangját is átköltöztették a tornyokba.
A templomot 1999. szeptember 9-én Dr. Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek szentelte fel.
A "bazilikának" is nevezhető - mintegy ezer fő befogadóképességű - impozáns templom stílusát nehéz meghatározni, hiszen a régi gótikus és a modern stílus elemeit ötvözi.
A templom hét tornya a Szentlélek hét ajándékát jelképezi (Bölcsesség Lelke, Értelem Lelke, Tudás Lelke, Jámborság Lelke, Erősség Lelke, Jótanács Lelke, Istenfélelem Lelke).
A templom felülnézetből egy kitárt szárnyú galambra is emlékeztet, amely szintén a Szentlélek egyik ábrázolásmódja. Mivel a templom belseje körcikk alakú, a hívek a lehető legközelebb kerülhetnek a liturgia központi helyéhez, az oltárhoz.
A tabernaculum felett látható kéz nélküli korpusz több mint 150 éves. Így találta Bencsik apát Úr még káplán korában egy falusi templom tornyában.
A színes ablaküvegeket helybeli művész: Simon Endre festette. A tűzzománc keresztúti stációkat Morvay László képzőművész készítette. Marton László Kossuth - díjas szobrászművész alkotása az Ecce Homo "Íme az ember" (Jézus Pilátus előtt) bronzszobor és a sekrestyeajtó mellett található Magyarok Nagyasszonya szintén bronzból készült szobor. Mindkét művet Bencsik Pál apát adományozta a templomnak.
A 3 manuálos hangversenyorgonát a budapesti Aquincum Orgonagyár készítette.
