Ahol ma a Gyertyaszentelő Boldogasszonyról elnevezett plébánia templom emelkedik, a római korban sírok voltak, a középkorban pedig a Szent Bertalanról elnevezett plébánia templom .
A középkori Szent Bertalan templomról az első adatunk 1300. évből való. Eredete azonban visszanyúlik Bertalan pécsi püspök (1218-1245) idejére. Csúcsíves stílusban épült, délnyugati sarkán toronnyal, hozzá csatlakozó Pieta nevű kápolnával. A templomban Szűz Mária oltár állott, melyet Fürdős Mária oltárnak nevetek.
A törökök Pécs elfoglalása után a XVI. század második felében a korábbi templomot lerombolták, és ennek köveiből a ma is álló kupolás, északi oldalán bejáróval, nyugati sarkán minarettel ellátott dzsámit építették, melyet – bizonyára építtetőjéről – Gázi Kászim dzsáminak neveztek. (A kupola magassága 28 m, átmérője 17 m.)
A törökök kiűzése után a templomot a jezsuiták kapták meg, akik a már előzőleg a Fürdős Oltár emlékére Gyertyaszentelő Boldogasszonyról elnevezett templomot 1766-ban katolikus templommá alakították át. Az északi bejárat és a tőle két oldalt álló előcsarnok helyére barokk szentélyt, az amúgy is megsérült minaret helyére tornyot emeltek, és a déli fal két alsó ablakának kibontásával új kettős bejáratot nyitottak.
Eredeti török építmény maradt (és ma is az) a kupola, az alatta levő nyolcszögű dob, az ezt tartó négyszögű fal, a szamárhátíves ablakok, a szenteltvíztartónak használt két kézmosó, a dob és a falak találkozásánál kialakított sztalaktitok, és a déli fal közepén a Mekka felé irányuló imafülke (Mihrab). Ugyancsak eredeti a falon elmosódottan látható Koránidézet.
A barokkosított templom legszebb ékessége a rokokó főoltár (ma a Lyceum templomban van) és a szószék volt.
A templom 1939. évi bővítése alkalmat nyújtott a barokk toldalékok megszüntetésére, és az eredeti török jelleg kiemelésére. A bővítés (Körmendy Nándor terve) tudatosan arra törekedett, hogy a régi és az új rész világosan elkülönüljön egymástól, és az új rész ne tompítsa az eredeti török alkotást, inkább azt szembeötlővé tegye.
Az új részt Gebauer Ernő falfestményei díszítik. A főoltártól keletre: az 1945. évi nagy könyörgő körmenet emléke, amikor Pécs város lakói Jézus Szíve oltalmát kérték a háborús veszedelmek ellen . (Alatta márványtáblán az akkor polgármester imája). A főoltártól nyugatra: Szűz Mária oltalmába veszi a pécsi egyházmegyét. (A képen Baranya megyét a máriagyűdi templom, Tolna megyét a szekszárdi templom jelképezi. - Alatta márványtáblán Virág Ferenc megyéspüspök imája). A kóruskarzat mögött nyugatra: Szent István király fölajánlja országát a Boldogságos Szűzanyának. A kóruskarzaton keletre: Hunyadi János nándorfehérvári győzelme a törökök fölött. Ennek emlékére szól a déli harangszó.
Az orgonát a pécsi Angster cég készítette 1942-ben.
A templom új részének észak-keleti oldalánál álló fém harangláb (tervezője Bachman Zoltán) alaphelyzetben öt méter magas – harangozáskor viszont (naponta 7, 12 és 19 órakor) tizenhárom méter magasba emelkedik. Előtte Szent Bertalan szobra áll, Rétfalvi Sándor szobrászművész alkotása.




Havihegyi Havas Boldogasszony kápolna

Az 1690-91. évi pestisjárvány idején Pécs város istenfélő polgársága ünnepélyes fogadalmat tett, hogy amennyiben a ragály elmúlik, úgy a város keleti részén magasodó fehér mészkősziklákon - melyet a köznyelv Kakasdombnak nevezett - Havas Boldogasszony tiszteletére hálából kápolnát emelnek, magukat az Ő oltalmába ajánlják, emlékezve a régi Rómában egykoron történt csodás járványelűzésre.

A pécsi polgárok megtartva a veszedelem idején tett fogadalmukat, a Kakasdomb meredek lejtőjén hátukon, vállukon cipelték fel az építőanyagot a fehér sziklákra, mintha azt a Szűzanya jelölte volna ki számukra hófehér ragyogásával. A parasztbarokk stílusú, fatoronnyal ellátott kápolna 1697-re készült el.

A kápolnának 1711-ben külön gondnokot is rendelt Pécs városa, aki az előző évi tűzvész által okozott károkat kijavíttatta. 1713. évben 66 font súlyú harangot öntettek, 1724-ben orgonát készítettek. A kápolna az 1780. évi tűzvész alkalmával megrongálódott, ezt követően építették át a ma látható formájára. A fatorony helyett zömök kőtorony épült a nyugati oldalon, piros kupolával. XVI. Gergely pápa 1844-ben búcsúkiváltságot adományozott a kápolnának Szűz Mária ünnepeire.

Belépve a kegykápolnába, a szentély barokk főoltárán látható - üveglappal védett - olajfestmény a Havas Boldogasszonyt ábrázolja a karján ülő gyermek Jézussal, aki kapcsos könyvet, a Szentírást tartja kezében. Az oltárkép a római Santa Maria Maggiore bazilika oltárképének hiteles másolata, melyet elkészülte után hozzáérintettek az eredeti kegyképhez. Ezt tanusítja a festmény jobb alsó sarkában lévő, bíborszínű pecsét is. Az oltár jobb és bal oldalán Szent Rókus pestis ellen védő szent és compostellai Szent Jakab, a zarándokok védőszentjének XVIII. századi festett faszobra áll. Fölöttük egy-egy üvegezett falitárlóban azok az ezüstözött fogadalmi tárgyak láthatók, melyeket az imameghallgatások utáni gyógyulások örömére helyeztek el itt hálás elődeink. Az oltár mellett kétoldalt angyalfejekkel díszített bronz gyertyatartók állnak, melyek a bécsi Damminger műhelyében készültek, és a pécsi Székesegyház 1891. évi átépítése során kerültek ide. A modern vonalú, rézdomborítással díszített szembemiséző oltár Rétfalvi Sándor szobrászművész alkotása az 1970-es évekből.
A jobb oldali mellékoltáron Szent Flórián látható tűzoltás közben, míg a bal oldali mellékoltáron Szent Sebestyén mártíromságát ábrázoló festett faszobor áll.
A kegykápolna újabbkori ékessége a bal oldali mellékoltárnál lévő falfülkében álló Fatimai Szent Szűz ébenfa-szobra, amelyet Cserháti József pécsi megyéspüspök hozott 1985. évben a portugáliai kegyhelyen végzett zarándoklatáról. Mária díszes koronája a svájci Bázelből való, melyet az 1993. évi búcsún Mayer Mihály püspök ünnepélyesen helyezett a szoborra. A kórus mellvédjén egy éneklő angyal rózsaszínű kerámia domborműve látható, amely a szent zenét, a musica sacrát jelképezi.

A kápolna tornyában két harang lakik. A kisebbik harang átmérője 35,5 cm, öntésének éve a chronisticon szerint 1738. Ez a magyarországi legrégibb harangok egyike, és az első pécsi harangöntő mester, Michael Weingarten egyetlen megmaradt harangja. Páratlan kulturális örökségi értéke miatt 200?. Február 26. óta védelem alatt áll. A nagyobbik harangot 2954-ben Szlezák Ferenc rákospalotai műhelyében öntötték, átmérője 47 cm. Oldalán a felirat: Szent Ágoston harangjával és tanításával imádkozva zengjük: Mária causae nostrae salutis ora pro nobis, vagyis: Mária, üdvösségünk oka, könyörögj érettünk!

Pius Jézus Szíve-templom

A mai Tanárképző Főiskola tömbje eredetileg jezsuita kolostornak, gimnáziumnak és diákotthonnak épült. Az ötlet atyja Zichy Gyula gróf pécsi püspök, aki X. Pius pápa ötven éves papi jubileuma emlékére Pius alapítványt hozott létre. 1912-ben 14 kat. holdnyi területet adott az alapítandó intézetnek a csornikai püspöki szőlő helyén. Először a gimnázium épült meg Pilch Andor tervei szerint, neoromán stíluselemekkel. Az intézet 1912-1913-ban kezdte meg működését. A tömb nyugati szárnyán a Jézustársasági rendház rendezkedett be, a két szárny közti területre templomot szántak, ami után régóta vágytak. A templom megépülésével méltó istentisztelethez juthatnak és a lelkipásztorkodást is megkezdhetik. Zichy Gyula gróf is a Pius Intézet szívének szánta az alapítandó templomot. A templom tervének elkészítésével Fábián Gáspár műépítészt bízták meg.
A pécsi Jézus Szíve templomot tudatosan neoromán stílusban tervezte. A város vallási múltját, kultúráját jelképező románkori székesegyház és a korszak egyházművészete is a stílusjegyek életben tartását sugallta.
1927 október első vasárnapján /2-án/ megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel. Az alapkő megáldásának szertartását Zichy Gyula érsek végezte, aki külön erre az alkalomra jött el Pécsre, ahol régi híveinek igaz szeretete fogadta. Vele érkezett Virág Ferenc megyéspüspök, Csávossy Elemér SJ tartományfőnök, Mosonyi Dénes pápai protonotárius és még sokan mások, többek közt maga a tervező is.

Az alapító okmány szövege:

"Jézus szentséges szíve, bízom benned!

1927 október másodikán, október havának első, Jézus Szíve vasárnapján, XI. Pius pápa dicsőséges uralkodásának, nagybányai Horthy Miklós kormányzósága alatt, Vurág Ferenc pécsi megyéspüspök jelenlétében áldotta meg és tette le, zichi és vásonkeői gróf Zichy Gyula kalocsai érsek, azelőtt pécsi megyéspüspök az általa létesített pécsi Pius alapítványi Jézustársasági kollégium Jézus Szíve templomának alapkövét.

Hirdesse ez a templom gróf Zichy Gyula érsek, Vurág Ferenc megyéspüspök, dr. Wurster József nagyprépost és a ft. Székeskáptalan érdemes tagjainak áldozatos nagylelkűségét, de azon jótevőkét is, akik kegyes adományaikkal Isten e szent házának építéséhez hozzájárultak vagy hozzáfognak járulni.
Legyen ez a templom kegyelmi hőforrás, melyből az isteni Szív szeretetének áldást hozó heve áradjon a lelkekre.
Legyen isteni műhely, melyben egyre jobban csiszolódjék üdvösséges jóra a Pius ifjúságának a lelke.
Legyen üdvadó menedékhely, melyben enyhületet és erősítést nyerjen az idegyülekező hívek serege.
Legyen élővizek forrása, melyből egyre szélesebb gyűrűben áradjon szét az Úr Jézus szava, Szívének tisztelete.
Jézus szentséges Szívének isteni jósága segítse befejezésre az elkezdett művet.

Pécs, 1927. október 2. "

Az alapkőletétel után egy hónappal megkezdődött az építkezés előkészítése, a talaj egyengetése, az alapok kiásása és lezárása. A tél elmúltával, 1928 tavaszán indult meg az építkezés, kisebb megszakításokkal folyamatosan épülgetett a templom és az adományok is csurrantak-cseppentek.

November végére tető alá jutottak a templomi falai és a tornyok is felemelkedtek a tető magasságáig. Decemberben megkezdhették a belsőboltozat készítését, mely korszerű vasbetonból készült. 1929 áprilisában fogtak a főboltozathoz és júniusra készen állt.

Ősszel behelyezték a külső, nem színes ablakokat, a szentélybe bekerült a négy színes üvegablak is. 1930 januárjában szerelték be a világítást, februárban berakták az összes színes üvegablakot, a nagy rózsaablak árát Virág Ferenc megyéspüspök fedezte. Áprilisban lerakták a lapburkolatot, májusban felállították a padokat és az áldoztató korlátokat. Behelyezték a Jézus Szíve szobrot, berakták a kis lépcsőházat és a kórusfeljáratot. Ezeket a munkálatokat a város által megszavazott segély, 50 000 pengő, első részlete fedezte. Június elsejére elkészültek a főlépcsők és így lehetővé vált az utca felőli bejárás.

Június 9-én, Pünkösd hétfőjén, felszentelték a templomot: "Ez a templom rendkívül nehéz időben, gondok és küzdelmek között megszületett. Fehér falai Pünkösd hétfőjén már imára várják a hívőket. Miként ez az ország, úgy ez a templom is csonka még. Kettős tornya hiányzik, de hiányos vagy egészen ideiglenes a templom felszerelése és berendezése. Amerre a szem tekint, ebben a templomban a szegénység, a csonkaság kiált részvétért. De így szegénységében, csonkaságában is szép ez a templom, hatalmas." Így írt róla a Dunántúl c. lap 1930. június 8-án.

Mekkora is ez a templom? A főkaputól a szentély belső pontjáig 43 méter, míg a magassága 15 méter, a főhajó 12 méter, a két keresztboltozatos mellékhajó 4, 2 méter széles.

A felszentelés után tovább folytatódtak a munkálatok. Július elején fogtak a tornyok emeléséhez, szeptemberben a falegyent és felhúzták az egyik toronyra a keresztet, így 42 méter magasra emelkednek. Megindult a vakolás is. Novemberben már csak az előcsarnok oszlopainak kiképzése folyt, 20-án az utolsó simításokat is elvégezték a templom külsején és így a hároméves művelet befejezést nyert.

A templom külső képe

A neoromán stílusú kéttornyos, háromhajós Jézus Szíve templom világos, sárgás árnyalatú kváderosztást utánzó festett felületével, messziről felhívja magára a figyelmet. A hajókat egy fő és két mellékhajóra oszthatjuk. A főhajó félköríves apszissal záródik, melyhez nyugaton a sekrestye, keleten, pedig az intézettel összekötő épület kapcsolódik. Utóbbi ma a főiskola uszodájába vezet. A mellékhajókban három-három, míg a tornyokban egy-egy félkörívvel záródó kápolnát alakítottak ki.

A templom főhomlokzata dél felé néz, a főhajó homlokzata a tornyok síkjáról előreugrik. Tagolásában a székesegyház nyugati homlokzatához hasonlíthatjuk, de míg a dómnál a könnyedebb észak-itáliai romantika stílusjegyeire ismerhetünk, addig a Piusnál a súlyosabb magyar romantika formakincseiből merített a tervező. A főhomlokzat három szintre osztható: előcsarnokra, középső mezőre és a háromszög alakú oromfalra.

A csegelyes boltozatú, árkádos előcsarnokhoz széles lépcsősoron juthatunk fel. A négy kockafejezetes oszlop -hasonlót a székesegyház altemplomában láthatunk- három boltívet alkot. Az oszlopfejekre levélmintákat faragtak, amit sötétebb árnyalatú festéssel emeltek ki. Az abakuszt geometrikus minta díszíti és az árkádok ívein megismétlődik. A boltívek mögött három kovácsoltvassal díszített faajtón keresztül juthatunk a templom belső terébe. A tornyok falába az előcsarnok árkádjainak a mintáját faragták.

A középső mezőt az előcsarnoktól és az oromfaltól övpárkány választja el. Különböző méretű vakárkádok tagolják, de uralkodó a központi helyzetű rózsaablak. Az ablak alatt, sötétebb mezőben, növényi ornamens látható.

A tornyok középső szintjét a kettesével elhelyezkedő nyolc-nyolc ablak és két-két vakablak, valamint az ezek felett lévő négyzetes mezőben látható kör bontja meg. Az oromfalat orgonasípszerű növekvő félköríves vakablakok és ablakok teszik változatosabbá. A csúcsra kőkeresztet emeltek. A toronysisak gúla alakú, tömegét az alatta lévő ikerablak oldja. Harangjai egyidősek a templommal és a legnagyobb 12 mázsás. Megfigyelhető a szimmetriára való törekvés, de ez az egész épületre jellemző.

A templom bazilikás elrendezésű, vagyis a főhajó az oldalhajónál szélesebb és magasabb. Jellemző az ablakokkal, falpillérekkel, lizénákkal és vakíves párkányokkal való tagolás. Ezek sorrendje a következő: a tetőzet alatt közvetlenül a koronapárkány húzódik, majd a falpillérekből és a lizénákból ágazik ki a vakíves párkány. Így egy-egy mező alakult ki, melyekre ablakokat helyeztek. A főhajónál kettő-kettő, míg a mellékhajónál és az oldalkápolnáknál egy-egy került egy mezőbe.

A sekrestye tagolásánál hasonlóan jártak el, az ablakok elosztásába itt is megfigyelhető a kettősség. Eltérés a nyílások méretében van, ugyanis az alsó szint ablakai szélesebbek a megszokottnál és T osztásúak. Eltér még abban is, hogy a második emelet koronapárkánya felett attikaemelet húzódik plasztikus díszítéssel.

A tornyokban kialakított kápolnák magasabbak a mellékhajó kápolnáinál. A plusz szinten a főhomlokzat középső részének vakárkádos sora játszik vissza, csak itt vakablakokat, ablakokat alkot. A főhajó igen meredek nyeregtetőkkel záródik, míg a mellékhajók félnyeregtetővel kapcsolódnak a főhajó falához. Mindegyiket cserepekkel fedték be.


A templom belső képe


A kapu becsukódása után, újra egy oszlopokkal elválasztott előcsarnokban találjuk magunkat. A kezdeti félhomály után -az előcsarnokból kilépve- szinte vakít a templom fehérsége. Szemünk elé tárul a főhajó, végén a szentéllyel valamint az oszlopokkal elválasztott mellékhajók.

Ha jobbra tekintünk, egy félköríves fali fülkében faragott, festett feszületet figyelhetünk meg, mellette kőből készült, növényi díszítéssel ellátott szenteltvíztartó felette, pedig X. Pius pápa képével, egy rövid templomi tájékoztatót láthatunk.

Balra, az alapító Zichy Gyula faalapzaton lévő fehérmárvány mellékszobra áll. Távolabb a torony ún. lourdesi kápolnájába léphetünk, az oltár közvetlenül a fal előtt áll. A mensa feletti, terméskőből kirakott boltív a festett üvegablakot öleli körül. A templom legfigurálisabb ablaka a Lourdes-ban történt csodát eleveníti fel. A kápolna déli oldalfala előtti festett faszobor Lisieuxi "Kis" Szent Terézt ábrázolja, Szent Teréz tizenöt évesen lépett be a karmelita rendbe. Áhítatgyakorlataival, apró áldozataival nyerte el a "kis" jelzőt, 1897-ben, 25 évesen halt meg. Azóta az égből hullajtja rózsáit a földre, ezt a mozzanatot örökítette meg a szobrász, Lisieuxi Terézt a XX. század harmincas éveiben avatták szentté.

Az előcsarnok felett található az orgonakarzat, amit lépcsőzetesen képeztek ki. A négymanuálos, 46 változatú, teljesen elektromos traktatúrájú orgonát 3510 síppal, a pécsi Angster-cég építette Schmidthauser Lajos és Szakolczay-Riegler Ernő tervei szerint 1937-ben, dr. Szilvek Lajos nagyprépost hagyatékából. Az orgona mögött, szinte teljesen takarva, át-átvillannak a hatalmas rózsaablak színes üveglapjai. A karzatot diadalívszerűen fedi a félköríves dongaboltozat. Itt megjegyezendő, hogy a templomban a román keresztboltozat az uralkodó.

A kórushoz vezető lépcsőházból kilépve, amit a keleti toronyban alakítottak ki, az egyik mellékhajóban találjuk magunkat. A főhajótól a pillérekből és a már megismert kockafejezetes oszlopokból álló árkádsor választja el. Megvilágítását a színes üvegablaktól kapja. Ezekre jellemző, hogy színben visszafogottak és felületük nagy részén a stilizált növényi minta ismétlődik. Ettől eltér az ablak ívmezejének dekoratívabb díszítése és élénkebb színhasználata. Születésük egy-egy ember vagy család nagylelkű adományának köszönhető. Rögtön az elsőn, a tervező, Fábián Gáspár nevét olvashatjuk, tovább haladva Krisztus keresztútját megelevenítő stációképeket láthatunk a falon. A kisméretű szögletes domborművek kőhatást mutatnak, de ha tüzetesebben megvizsgáljuk kiderül, hogy festett farelieffel állunk szemben. A stációképek mindkét oldalhajón végigvonulnak.

A három oldalkápolna, a mellékhajó végében, szorosan egymás mellett található. Kötött rendszerben helyezkednek el vagyis a főhajó egy-egy boltmezejének az oldalhajó két-két boltmezeje felel meg és ezekhez kapcsolódnak a félköríves apszisok. A két mellékhajóban összesen hat, mindegyikbe oltárt állítottak.

Az oltár minden korban a hívek és a művészek érdeklődésének központjában állt. A századok folyamán az oltárnak használt egyszerű asztal mind díszesebbé vált. Tobzódását a barokkban érte el, majd újra egyszerűbbek lettek. A Jézus Szíve templom mellékoltárainak szobrait Krasznai Lajos (1884-1965) faragta, Krasznai főleg egyházi szobrokat, oltárokat, síremlékeket készített, 1903-1915 között sikerrel dolgozott külföldön is. A templom 1931 után rendelte meg a szobrokat, azok folyamatosan készültek el.

Az első kápolnában Szent Imrének állítottak oltárt, a legenda szerint egy látomás hatására szüzességi fogadalmat tett, amelyet -bár megnősült- be is tartott. 1031-ben hunyt el, fél emberöltővel rá, 1083-ban szentté avatták, 1930-at halálának jubileuma tiszteletére Szent Imre évnek nyilvánították. Az oltár felállításához ez minden bizonnyal hozzájátszott, de ne felejtsük el, hogy a templom a Pius internátus istentiszteleteinek helye volt és Szent Imre a magyar ifjúság védőszentje.

A vakárkádos, márványintarziás alépítményre mensalap került, felette helyezkedik el a tabernákulomos felépítmény. Erre emelték az egészalakos szobrot, Szent Imre attributumaival, azaz hercegi koronával, karddal, a kezében a szüzességre utaló liliommal ábrázolta a művész, enyhén kontraposztos beállításban, bal kezét a szívén nyugtatva.

Az oltár elhelyezkedésénél figyelembe vették -és ez mindegyik oltárra áll-, hogy a figura pontosan a kápolna középpontjában a középső ablak előtt álljon. Az ablakok motívumai és színei, itt némileg eltérnek az addigiaktól.

A következő kápolnában, a névadó X. Pius pápa gazdagon díszített mellszobrát is felállították szentté avatása után. X. Pius, Giuseppe Melchiore Sarto (1835-1914), 1903-től volt pápa. Az előzőhöz hasonlóan épített oltár felépítményére, a tabernákulum helyett, körívesen kialakított feliratot komponáltak. Szövege a következő: OMNIA INSTAURARE IN CHRISTO! Ennek a középpontjában a pápa monogramja látható.

E kápolnasorban az utolsó a gyermek Jézusnak és nevelőapjának Szent Józsefnek állít emléket. Egészalakos szobrán ismertetőjeleit is felfedezhetjük: szakállas, idősebb embert láthatunk liliommal és ácsszerszámokkal. A felirat, pedig így szól: ITE AD JOSEPH.

Ezzel a mellékhajók végére értünk, ahol az egykori átjáró veretes ajtaját és mellette egy szenteltvíztartót csodálhatunk meg.

A főhajót koronázó szentélyhez néhány lépcsősoron keresztül juthatunk fel, az apsziszt hosszúkás ablakok tagolják. A négy színes üvegablak adományozói között találjuk az alapító Zichy Gyula nevét és Bolza Alfrédnéét is. Az utóbbi személy azért érdekes, mert csak azzal a feltétellel járult hozzá az adakozáshoz, ha az egyik ablakon megörökítik a "kis" Szent Terézt. A tervező viszont nem szánt rá figurákat, mint ahogy ezt a többi ablaknál is megfigyelhetjük (kivéve a lourdesi kápolnát). A pénzre azonban szükség volt és így kompromisszum született; hogy ne boruljon fel az egyensúly, egy másik ablakot is hasonlóra festettek.

Az ablakok elé helyezett szentségi oltárt 1931 nyarán rendelték meg és a szilveszteri áldásra már készen is állt, a tervrajzot Fábián Gáspár készítette. Az új oltár elkészülte előtt egy ideiglenes faoltár állt a szentélyben. A szimmetrikus építmény középpontjában kialakított boltív alatt a XI. Pius pápa által ajándékozott Jézus Szíve szobor áll. A carrarai márványból faragott szobor olasz mesterek alkotása. Jézust a XVIII. századtól kezdve ábrázolják a mellén látható sugaras szívvel. A Jézus Szíve tisztelet a XIX. században virágzott fel, a szív az ember testi és lelki központja, az érzelmek, főként a szeretet székhelye, míg a lángoló szív, az Isten iránti odaadó szeretet jelképe.

A szentségi oltár metahulonja és tabernákuloma márványból készült, domináló a rózsaszínbe játszó ruskicai fehér márvány. A színes betétek: a mensa alatti zöld görög, a piros francia, a sárgásak és tarkák olasz márványok. A mensalap egy darabból van, súlya kb. 26 mázsa. A mensa alatti oszloplábak és oszlopfők carrarai márványból készültek, szintúgy az oltár mögötti nagy fedőlapok is.

Ha együtt nézzük ezt az építményt, szélein kis tornyokkal, közepén, pedig a hatalmas boltíves kapuval, csúcsán kereszttel, úgy tűnik, mintha egy középkori bazilika főhomlokzatát látnánk. Szentségháza aranyozott, szentségtartóját dr. Mosonyi Dénes készítette 11 000 pengőért a templom részére, magyar motívumokkal és rajta az öt Árpádházi szenttel. Lunulája színaranyból van és gyémántokkal díszített, a hat gyertyatartót Gunesch pesti bronzműves készítette, Fábián Gáspár utasítása szerint.

A II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) liturgikus reformja óta az oltárnál miséző pap a szertartást a hívők felé fordulva végzi, ezt szembenéző oltárnak nevezik. Általában felépítmény nélküli oltárasztal, hogy a régi oltárok hatását ne zavarja. Az 1977-ben, Rétfalvy Sándor által tervezett szembenéző oltár is úgy helyezkedik el, hogy a lehető legkevesebbet takarjon a mögötte lévő oltárból és mégis esztétikus legyen. Az érdekes megoldású csiszolt asztallap és a bibliai kenyérszaporítást ábrázoló nyers lábazat, zuhányói zöld márványból lett faragva. Összképében egységes benyomást kelt a szentély.

Nézelődésünket folytassuk a nyugati oldalhajóban. Itt található a sekrestye bejárat. Közvetlenül mellette a Szűz Mária oltár áll. Az egész ablakos Máriát a mellén keresztbetett kézzel ábrázolják. A felépítményen az AVE MARIA GRACIA PLENA felirat olvasható.

A középső oltárban a jezsuita rend megalapítójának, Loyolai Szent Ignácnak a mellszobrát állították fel. Loyolai Szent Ignác katona volt, míg Pamplona védelménél súlyosan meg nem sérült. Ezután kizárólag Isten dicsőségének, a szent hit védelmének és az Egyház terjesztésének szentelte az idejét. 1556-ban hunyt el, a katonák és a gyermekek védőszentjévé vált. Ábrázolásmódjának jellemzői: magas homlok, sovány arc, fekete reverenda és körgallér, de attributumai közé tartozik még az OMNIA AD MAIOREM DEI GLORIA felirat és az IHS jelvény kereszttel és a keresztre feszítés szögeivel. Az IHS Jézus nevének a rövidítése, de a jezsuiták újabb értelmezést adtak neki -Jesus Habemus Socium (Jézus a mi társunk)- és ezért különösen fontos számukra. Mindezeket a jelzéseket mi is megfigyelhetjük.

Az utolsó kápolnában Szent Alajos jezsuita szerzetes szobra áll, az előkelő Gonzaga családból származott. A pestis járvány idején önfeláldozóan, pestises betegeket vitt be a vállán a kórházba, irgalmas cselekedeteivel nyerte el a szentté avatást. 1591-ben halt meg, az ifjúság és a pestises betegek védőszentje, díszes szerzetesi ruhában, virággal és feszülettel ábrázolták. A felépítményen itt is, csak úgy, mint a szemben lévő Szent Imre oltárnál, szentségházat képeztek ki, alatta rézlemez látható a következő felirattal: Meghalt Alajos János fiam emlékére állította boldogult Reisz András ny. tanító, aki hosszú éveken át orgonálta a 10 órai misét.

Nem esett szó még a templom bútorzatáról. A mellékhajókban elhelyezett két-két, háromfülkés, maratott üvegű, tölgyfából faragott díszes gyóntatószékeket, a főhajóban kettős oszlopban sorakozó egyszerű, a lekerekített csúcsban virágmintával ellátott fapadokat és a sekrestye gyönyörű berendezését Iván János jezsuita testvér készítette a házi asztalosműhelyben. Itt is érvényre juttatva a román stílusjegyeket.
A templom egészét szürke és fekete kőlapokkal burkolták, a fekete lapok vonalszerűen lettek lerakva és a padok között szinte vezeti a szemünket a főoltár felé.

A pécsi Jézus Szíve templom egy olyan historizáló stílusban építetett, amelyről sokan lekicsinylően írtak, mégis ha belépünk a templomba, rögtön megfog fehérségével és egyszerűségével.

Pécsszabolcsi Magyarok Nagyasszonya-templom

A templomot 1912. október 12.én szentelték fel.

Mivel a templom szentelése a templomi búcsú napján volt, a püspök úgy rendelkezett, hogy a szentelés évfordulója más napon legyen: nevezetesen október 3. vasárnapján.



Miasszonyunk Zárdatemplom

A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt római katolikus templom 1727-ben épült, barokk stílusban. Homlokzatát 1886-ban eklektikus stílusban átalakították.



Mindenszentek templom

A Tettye-patak völgyének lakossága már a XII. század elején templomot emelt itt. Az eredetileg román stílusú Mindenszentek templomát a XV. század végén gótikus stílusban átalakították.

A török hódoltság alatt Pécs egyetlen keresztény kézen maradt temploma volt, amelyet közösen használtak a katolikusok, a reformátusok és az unitáriusok. 1588-ban itt tartotta híres hitvitáját, a Pécsi Disputát, Skaricza Máté református és Válaszúti György unitárius lelkész. A XVII. század közepén a templom unitárius lett, a katolikusok csak 1664-ben nyerték vissza. A XVIII. század elején, 1704-ig a jezsuiták kezelésében volt. Ez időben háromhajóssá építették át.
A templom kőfallal zárt temetőjének déli részén XVIII-XIX. századi sírok, északon barokk sírkövek láthatók.

A Szeminárium temploma volt.

Szent Ágoston templom

A templom 1702-ben épült.



Szent Bertalan kápolna

A kápolna 1742-ben épült.



Szent Donátus kápolna

A kápolna 1938-ban épült.


Ferences Szent Ferenc templom

A templom 1720-ban épült.



Bányatelepi Szent Flórián-templom

A templom 1901-ben épült.



Pálos Szent Imre templom

A templomot Weichinger Károly tervezte meg és kivitelezését Marsai (Márovics) Andor, az akkori idők legjobb pécsi építési vállalkozója végezte. A Magyarországra 1934-ben érkező lengyel Zembrzuski Mihály atya és növendékei tették le az épület alapkövét 1936-ban, majd a jó ütemben folyó építkezések eredményeként 1937-ben Zichy Gyula kalocsai érsek, egykori pécsi püspök szentelte fel a templomot Szent Imre tiszteletére. A templom hossza 40, szélessége 15 méter. A főhajó szélessége 8 méter. A templom belső terét a két oldalon elhelyezett árkádíves pillérsor három hajóra osztja. Az oldalfalak szépen fúgázott vörös tégla falazatát harmonikusan egészíti ki a merőleges felületek vakolatának fehérsége.
A templom a klasszikus bazilikaforma némiképpen átírt változata, amennyiben a toldalékokkal már magán viseli az európai építészet történetének is néhány jellegzetes jegyét. A hely adottságainak megfelelően a szentély északra néz, a bejárat délen van. Az épület leginkább hangsúlyos nézete a főhomlokzat. Széles lépcső vezet fel a pódiumra, a homlokzatnál szélesebb előtérre, ahonnan oldal irányok felé a templom bármely külső részének megközelítése lehetővé válik.
A templombelső ugyan három hajós, de a mellékhajók szinte csak a hívek közlekedését szolgálják. A modern templomépítészet egyik jellegzetessége ez is. A másik a korszerű szerkezet megjelenítése: vörös téglafalak, a mennyezeteket hordozó beton oszlopok és ívek. A szentély erőteljes megvilágítása, az oltár fénnyel történő kiemelése is az 1930-as évek jellegzetessége. A mellékhajókat mindkét oldalon hét-hét vakolattal burkolt haránt-tartószerkezet hozza létre, melyeknek a falak felé forduló felső íve adja a mellékhajó képzetét. Ezt a térélményt segíti érvényesülni az egyszerű, préselt falemezből készült barna síkmennyezet.
A szentély főfalán, a fehér márvány főoltár fölött és egy rusztikus barna fakereszt alatt van Ohmann Béla 1938-ban készült nagyméretű domborműve, amely a rend kultuszában központi helyet elfoglaló Szűz Máriának és a templom védőszentjének, Szent Imrének állít emléket. Az oltárdomborműben a rendnek nevet adó Szent Pál és a rend reguláit megformáló, tanításait leginkább befolyásoló egyházatya, Szent Ágoston látható. Mellettük a magyar szent királyok, István és László, valamint a szentéletű fiatalember, István fia, Imre herceg alakjai vannak. Az angyalokkal körülvett Mária alakja előtt az apródnak látszó Szent Imre térdel és megérinti Szűz köntösét. A nagy szent királyok mintegy a háttérből szemlélik, támogatják az eseményt. Nincs egyébről szó a domborművön, mint arról, hogy az országot megtestesítő Imre herceg Mária oltalmába ajánlja magát, a Szűzanya dicséretére.
Az oltár-dombormű három részből áll. Jobb oldalán az ívesen rövidülő tábla felső részében van Szent László király alakja, a katonaszent, aki mögött két középkori viseletben lévő harcos látható fegyvereikkel. László alatt Szent Ágoston látható. A mellette lévő angyal és a kagyló a szent legendájára utal. Ágoston egy alkalommal a Szentháromság titkán gondolkodva egy angyallal találkozott a tengerparton, aki mint kisgyermek, a tenger vizét merítgette át egy kis üregbe a kagylóhéj segítségével. Az Isten így adta tudtára a püspöknek, hogy az emberi értelem éppúgy nem tudja felfogni a Szentháromság titkát, mint ahogy a kis üreg sem képes befogadni a tenger vizét.
A baloldali táblán Szent István király látható a tevékenységét és művét oly jól jellemző kereszttel és karddal. A jobb oldalon lévő Ágostonnal egy vonalban, István alatt helyezkedik el Remete Szent Pál. Mellette a pálmafa a két oroszlánnal, és a holló, mely egy darab kenyeret tart a csőrében. A középső táblán van Szent Imre herceg és Mária alakja. Mária mellett és fölött négy angyal, akik őt kísérik, illetve megkoronázzák.
A diadalív mellett, a jobbra lévő kis falfelületen, a sedilia (papi szék) mögött van a pécsi Rétfalvi Sándor szobrászművész 1977-ben készült Jézus születését ábrázoló bronz domborműve. A karácsonyi ünnepkör felidézését szolgáló dombormű kompozíciója valamelyest idézi annak a rövidüléssel stilizált szárnyas oltárnak a formáit, amely a szentély főfalán látható. Szerkesztettnek, szegecsekkel konstruált oltártáblának tetszik, amit kerek formába befogott betlehemi csillag kapcsol össze. A dombormű felső részén három angyal látható.
A bal oldali táblán a három király látogatásának a jelenete látható. Három, különböző módon jellemzett, a kisded elé járuló alakot látunk, akik az elkészített ajándékaikat átadni készülnek a Szent Családnak. A jobb oldali táblán két pásztor van jellegzetes viseletükben, az ajándékként átadandó bárányokkal. A két, jól látható, bronz szegecsekkel jelképesen egy főtartóra "szerelt" oltártábla középső részét egy nagy kerek domborműforma foglalja el, közepén a Szent Család jelenettel.
A Boldogságos Szűzanya, és Szent József szolgálnak az édesanyja ölében fekvő kis Jézus háttereként. A dombormű keresetlensége és kedvessége, valamint modern formanyelve nem mondanak ellent egymásnak. Olyan mű Rétfalvi Sándoré, amely a főoltár feletti nagy domborművel, illetve a baloldalon lévő szószék bronz domborműveivel méretben, színben és az anyagokhoz tapadó érzéki tapasztalatnak is megfelelően egységet teremt.
(Aknai Tamás nyomán)
forrás: www.palosrend.hu



Szent István-templom

A templom 1944-ben épült.





Nagyárpádi Szent Mihály arkangyal templom

A templom 1938-ban épült.




Szent Mihály temetőkápolna

A kápolna 1933-ban épült, Weichinger Károly tervei alapján.




Bazilika Minor Szent Péter és Pál apostolok-székesegyház

A pécsi székesegyház eredete a római birodalom korába nyúlik vissza. A mai altemplom alapfalait a IV. század végén rakták le, majd a VIII-IX. században nyugat felé megnagyobbították. Az eredeti templom Szent István király idejében azáltal alakult altemplommá, hogy föléje építették a mai szentélyt. Valószínűleg ebből a korból származik a két nyugati torony is. A középkorban még két toronnyal látták el a templomot. A gótika idejére esik a kápolnák kialakítása.
A török hódoltságot (1543-1686) a dóm kisebb-nagyobb károsodásokkal vészelte át. Az egymást követő püspökök különféle művészeti stílusok jegyében végeztették helyreállítását. 1807-ben Pollack Mihály építész tervei szerint a klasszicizmus szellemében, csúcsíves főhomlokzattal építették újjá.

A székesegyház mai formája az 1882-1891-ig tartó át­építéskor alakult ki. A munkálatokat Dulánszky Nándor püspök megbízásából Schmiedt Frigyes építész vezette. Ekkor nyerte vissza eredeti román jellegét és lett európai hírű nemzeti kincsünk.
A templom hossza 70 m, szélessége 40 m, a tornyok magassága 60 m.
A déli homlokzaton Antal Károly újonnan készített 12 apostolszobra áll. A szentély főhajójának képei az Újszövetségi Szentírás eseményeit ábrázolják, a mellékhajók falain pedig Szent Péter apostol esetének jelenetei láthatók. A képeket Andräe Károly (Köln) festette. A főhajó falait Beckerath Mór (München) az Ószövetségi Szentírás eseményeiből vett képei díszítik. Ugyancsak ő festette meg a mellékhajó falain Szent Pál apostol életét. A kóruson 71 változatú orgona áll, a volt pécsi Angster orgonagyár műve, amelyet 1975-ben újjáépítettek.

Az altemplom a székesegyház legrégibb része, 5 hajós és 5 m magas. A lejárati lépcsőinél látható domborművek (Biblia pauperum) Zala György szobrászművész alkotásai, melyeket a XI. század körül készült és itt elhelyezett eredeti művek másolataként készített.

A kápolnák. --- A Jézus Szíve és a Corpus Christi kápolnát Lotz Károly falfestményei díszítik. A Mária kápolnában és a Szent Már pécsi püspökről (1036-1070) elnevezett kápolnában Székely Bertalan világhírű falképei láthatók, amelyek a magyar történelem és Szent Mór püspök életének eseményeit jelenítik meg. A Corpus Christi kápolnában látható Szathmáry pécsi püspök piszkei vörös márványból készült és oltárként elhelyezett pastoforiuma 1506-ból. Ugyanitt található a copf stílusú keresztelőkút, amely Aichinger Simon pécsi mester művészi ötvösmunkája 1792-ből.

A székesegyház legutóbbi külső és belső restaurálása 1962-68-ig tartott.

A templomot ma kizárólag a hívek adományaiból tartják fönn.


Irgalmasok Szent Sebestyén vértanú templom

Az egyhajós kis templomot a XVIII. század elején építették. Mai homlokzata az 1887-91. évi átépítés eredménye. Belső terében 1908-ban Graits Ede pécsi festő Tiepolo-másolatokat készített.

A templom orgonája a helyi Angster-gyárban készült. A templomhoz rendház és kórház is épült.

A templom nem önálló plébániahivatal, ügyintézés a Pécs-Belvárosi R.K. Plébánián történtik.

A templom a Betegápoló Irgalmas Rend kezelésében van.

Diokleciánusz császár kedvelt tisztje (a praetoriánusok I. kohorszának centuriója) volt. Keresztény hite miatt a császár egy réten fához köttette, és saját katonáival nyilaztatta. Egy keresztény matróna, Iréne ápolta. Felgyógyulása után szemrehányást tett a császárnak kegyetlensége miatt, ezért az súlyos dorongokkal agyonverette. Holttestét a római szennyvízcsatornába dobták. Lucina nevű matróna - látomása révén - rátalált, és a Via Appián temettette el. Ezen a helyen áll a róla elnevezett Szent Sebestyén bazilika.

Lyceum Urunk színeváltozása templom

A templom 1756-ban épült.





Xavéri Szent Ferenc-Görög Katolikus templom

A templom 1739-ben épült.