MEDGYESEGYHÁZA Szent Mihály arkangyal templom
Régi település, 1488-ban van róla említés. A török időkben elpusztul. Betelepítése 1820 után kezdődik. Először Elek filiája, majd a kétegyházi plébánia látja el a hívek lelki gondozását. 1871-től Medgyesbodzás filiája. 1894-benönálló község lesz, Medgyespuszta helyett Medgyesegyháza néven. 1922-ben szervezik meg a lelkészséget, 1950-ben plébánia rangra emelik. Közben 1930-ban megveszik a plébánia épületét, amit 1880-ban építettek. 1938-ban a régi kis templomot lebontják, s helyére épül a mai. A templomot 1972-ben renoválták.
ÚJKÍGYÓS Szűz Mária neve templom
A templom 1858-ban épült. A romantikus építészeti stílus jellegzetességeit mutatja. A maga idején korának legmodernebb egyházművészeti stílusában épült. Műemléki értéke kétségtelen. Czigler Antal a mestere.
A mennyezeti freskók az ún. nazarénus iskolai irányt tükrözik. Ismeretes, hogy a nazarénusok Rómában külön egyházművészeti közösséget alkottak a német Overbeck Johann Friedrich (1789-1869) és a magyar Szoldatits Ferenc (1820-1916) festõkkel az élen. Céljuknak a középkori egyházművészet, elsõsorban a quattrocento (Rafael, Boticelli, Philippe Lippi, Bellini) áhítatos, bensõséges, lírai szellemének, egyháziasságának feltámasztását tűzték ki. Szoldatitsnak ilyen alkotásai vannak Egerben (székesegyház), Budapest, Temesvár, Sz.halom templomaiban. (Éder: Mûvészeti lexikon.)
Kiss Alajos egri festõtanár Újkígyóson ezeket a hagyományokat követte. A freskók keretdíszei, emblémái szintén átlagon felüli ízlésrõl tanúskodnak. Esetleges restauráláskor feltétlenül megkímélendõk.
A fõoltárkép Fischer Károly gyulai festõnek, Munkácsy Mihály elsõ mesterének alkotása. A mellékoltárok szentképei is ihletett alkotások, ha nem is jelentékenyek. A Szent József-kép már sablonosabb. A szobrok nem ütik meg a templomi műalkotások színvonalát. A Wenckheim-címer a múltnak egyik megbecsülendõ darabja.
A külsõ fal Szent Ferenc és Vendel szobrai szegedi hagyományokra utalnak. (Alsóvárosi oltárok, alsótanyán Szt. Vendel kápolna is.)
A templomot 2008-2009 évben kívül-belül megújították.
ÚJKÍGYÓS Szűz Mária neve templom A templom 1858-ban épült. A romantikus építészeti stílus jellegzetességeit mutatja. A maga idején korának legmodernebb egyházművészeti stílusában épült. Műemléki értéke kétségtelen. Czigler Antal a mestere.
A mennyezeti freskók az ún. nazarénus iskolai irányt tükrözik. Ismeretes, hogy a nazarénusok Rómában külön egyházművészeti közösséget alkottak a német Overbeck Johann Friedrich (1789-1869) és a magyar Szoldatits Ferenc (1820-1916) festõkkel az élen. Céljuknak a középkori egyházművészet, elsõsorban a quattrocento (Rafael, Boticelli, Philippe Lippi, Bellini) áhítatos, bensõséges, lírai szellemének, egyháziasságának feltámasztását tűzték ki. Szoldatitsnak ilyen alkotásai vannak Egerben (székesegyház), Budapest, Temesvár, Sz.halom templomaiban. (Éder: Mûvészeti lexikon.)
Kiss Alajos egri festõtanár Újkígyóson ezeket a hagyományokat követte. A freskók keretdíszei, emblémái szintén átlagon felüli ízlésrõl tanúskodnak. Esetleges restauráláskor feltétlenül megkímélendõk.
A fõoltárkép Fischer Károly gyulai festõnek, Munkácsy Mihály elsõ mesterének alkotása. A mellékoltárok szentképei is ihletett alkotások, ha nem is jelentékenyek. A Szent József-kép már sablonosabb. A szobrok nem ütik meg a templomi műalkotások színvonalát. A Wenckheim-címer a múltnak egyik megbecsülendõ darabja.
A külsõ fal Szent Ferenc és Vendel szobrai szegedi hagyományokra utalnak. (Alsóvárosi oltárok, alsótanyán Szt. Vendel kápolna is.)
A templomot 2008-2009 évben kívül-belül megújították.
