BALMAZÚJVÁROS Urunk Mennybemenetele templom
A templom 1786-ban épült barokk stílusban.
Segítő Szűz templom
Vincze Pál plébános 1993-ban egy lakóházat kápolnává alakított, amelyet a Segítő Szűz Mária tiszteletére Bosák Nándor megyéspüspök szentelt fel. A templom megromlott állapota miatt pillanatnyilag nem alkalmas szentmisék bemutatására.
EGYEK Szent József templom
A templom 1804-ben épült.
Plébánia központ. A település első tulajdonosai az Árpád-kori eredetű Egyek család tagjai. Az 1332-37-ig évi pápai tizedjegyzék Szent István tiszteletére emelt templomát említi. A települést 1487-ben Nagylucsei Dóczy Orbán egri püspök megvásárolta, majd unokaöccse, Dóczy István egri püspök 1492-ben az egri káptalannak adományozta. A XVI. században kálvinista kézbe került, templomukat a katolikusok visszavették, és 1768 karácsonyán az ősi plébánia visszaállt. A visszavett templom elé kis fatornyot építettek, és Szent József tiszteletére a templomot újra szentelték. Első plébános Für Imre volt, 1810 körül a templom és a kis fatorony roskadozni kezdett, ezért az egri káptalan 1814-ben a templomot lebontatta, és a helyén egy új templom építését kezdte meg, melyet 1818-ban Fischer István egri érsek (1807-1822) szentelt fel Szent József tiszteletére. A klasszicista stílusú templom műemlék. A harminchárom méter magas torony a II. világháborúban leégett, majd a helyreállított tornyot 1970-ben egy vihar ledöntötte. A helyreállítás 1976-ban történt, amikor a tetőszerkezetet is cserélték, és felújították a templom külső vakolatát, valamint villamosították a harangokat (modernizálva 2000-ben.). A templom szekkó képeit Benke László (1903-1983) jászberényi festőművész alkotta 1950-ben (felújította 1992-ben Király József miskolci festőművész.). 1971-ben egy manuálos hat regiszteres orgona készült. Erdősi József és Gonda Nándor budapesti mesterek műve. 1974-ben Révész Béla plébános kialakította az új liturgikus teret, 1980-ban a sekrestyében vizesblokkot létesítettek (modernizálva 2000-ben). A 150 éves plébánia épületet 1993-ban (központi fűtés) és 1998-ban (tetőjavítás) renoválták. 2010-ben, Papp László plébános idején a plébánia belső felújítása, (festés, padló, iroda kialakítás, új fürdőszoba, konyha) történt. Egyek jellegzetessége az un. kálváriás temető, mely kettős kunhalmon helyezkedik el, Hajdú-Bihar megye egyetlen tisztán katolikus temetője (1965-ben zárták le). A templom előtt áll Egyek legrégibb építménye, az 1806-an állított kereszt, valamit Nepumoki Szent János szobra, és az I. világháborús emlékmű (Horváth Béla szobrász műve). A község területén négy kőfeszület található. Tárkányi Béla költő és szentírásfordító Egyeken volt plébános 1857-től 68-ig.
Alapítva 1768. Harang: három darab. Van toronyóra. Hist. Dom.: 1988-tól rendszeren vezetve.
TISZACSEGE Magyarok Nagyasszonya-templom
A templom 1941-ben épült.
Neve a százdi apátság – Százd-puszta Mezőcsát határban – 1067. évi alapítólevélben szerepel. Mindenszentekről nevezett templomának papja 1332-36-ban Dömötör. Temploma a XVI. században kálvinista kézbe került. Ettől kezdve a hívek az egyeki később az újszentmargitai plébániához tartoztak. 1935-ben helyi lelkészség lett. Szervező lelkész Harsányi József volt. 1940-ben lett önálló plébánia. Első plébánosa Gulyás András. 1941-ben Venczell Ede egri kanonok – arany miséje alkalmából - Hevesy Sándor egri építészmérnök tervei alapján Magyarok Nagyasszonya tiszteletére templomot építtetett. A főoltárkép Czene Barnabás festőművész alkotása. Az új liturgikus teret 1970-ben alakították ki, Borsos János plébános idején. A templomot utoljára 1993-ban renoválták. A templomkertben áll egy millenniumi kereszt áll. Tiszacsege 1998 óta Egyek filiája.
Alapítva: 1940-ben. Harang: három darab. Anyakönyv 1940-től.
