Istenszülő Oltalma Görög Katolikus templom
A templomot 2000. november 5-én szentelték fel.
A második világháború borzalmainak kellős közepén (1943) kezdi el az Ózdi Görög Katolikus Egyházközség szervezését Juhász J. Dénes bazilita atya. A betelepült, gyökértelen, többségében kétkezi munkásokból álló kis közösség előbb kápolnát, majd paróchiát épített.
1979-ben elhunyt az alapító paróchus, lelkipásztori munkáját nagy lelkesedéssel Obbágy Miklós vette át. Hamarosan elkezdődött a kápolna bővítése, majd a paróchia renoválása, átalakítása és ikonosztáz készítése, amit Nagymegyeri Nagy Pál vállalt el. Közben az egyházközség lelkileg is megújult, erősödött. Beindult a folyamatos templomi, majd iskolai hitoktatás, ifjúsági és felnőtt katekézis.
1992. július 1-én püspök úr Kaulics László atyát az egyházközség harmadik paróchusává nevezi ki. Ez évben sor kerül a kápolna szentélyének átalakítására, új oltár építésére, de a szigetelés nélküli épületek állapota tovább romlik.
Az egyházközség alapításának 50. évfordulóján, 1993. október 3-án dr. Keresztes Szilárd püspök úr és Mons. Giovanni Chelli érsek megáldotta az új közösségi ház, paróchia és templom alapkövét.
Két év alatt külföldi és helyi önkormányzati segítséggel és a hívek adományából elkészült a közösségi ház, melynek ünnepélyes megáldásán részt vett dr. Soondal úr, a Holland Királyság nagykövete is.
Az új templom 2000-ben készült el. Tervezője Bodonyi Csaba DLA, Széchenyi– és Ybl– díjas építész, címzetes egyetemi tanár.
A templom freskóit Grigore Popescu festette. A világhírű bukaresti festő munkái Románián kívül fellehetők még Ausztria, Bulgária, Ciprus, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Makedónia, Svájc, Szlovénia, továbbá Athosz, Tesszaloniki, Regensburg, Nürnberg templomaiban. Az ő alkotása az a Szent András ikon, amelyet II. János Pál pápa bukaresti látogatásakor kapott ajándékba Theoktiszt pátriákától.
A templom belső felületének 1/3 részén (kb. 300 m2) készültek el a freskók. A szentélyben az Isten megtestesüléséhez, az Ige emberré válásához kapcsolódó ikonok láthatók. Kiemelkedő helyen szerepel az Istenszülő Szűz Mária a gyermek Jézussal, alatta az ószövetségi igazak: Noé, Izsák, Jákob, Júda, Boáz, Obed, Jessze, Manassze. Itt található Damaszkuszi Szent János és Énekszerző Szent József, akik a legszebb himnuszokat írták a megtestesülésről. Az ablakmélyedésben ószövetségi személyek – Ábrahám, Melkizedek, Mózes és Áron – képei kaptak helyet.
A boltozaton Krisztus mennybemenetele és a pünkösd látható. A mellette futó köríven a Messiásról jövendölő ószövetségi próféták: Zakariás, Habakuk, Ezekiel, Jeremiás, Izajás, Dániel, Salamon, Gedeon, valamint a szent istenősök, Joákim és Anna látszanak.
Középen helyezkedik el az utolsó vacsora szokatlan ábrázolása, melyen Krisztus áldoztatja az apostolokat. Itt találjuk még a megtestesüléshez kapcsolódó ószövetségi előképeket: Mózes az égő csipkebokor előtt és a három babiloni ifjú a tüzes kemencében.
Az alsó sorban trónon ülő Krisztus mint örök főpap jelenik meg, körülvéve a nagy egyházatyákkal és más szentekkel: Aranyszájú Szent János, Alexandriai Szent Athanáz és Cirill, Antiochiai Szent Ignác, Szent Kelemen pápa, Teológus (Nazianzi) Szent Gergely, Szíriai Szent Efrém, Dallamszerző Szent Romanosz, Szent Lőrinc fődiákonus, Nagy Szent Bazil, Krétai Szent András, Dialógus Szent Gergely pápa, Szent Szilveszter pápa, Palamasz Szent Gergely, Szent Jakab, az Úr testvére, Szent Hieroteosz, a magyarok első püspöke, Csodatevő Szent (magyar) Mózes.
A szentély előtt boltíven az ószövetség nagy prófétái, az ajtók boltívén pedig az Apostolok Cselekedeteiből ismert hét diakónus látható.
1979-ben elhunyt az alapító paróchus, lelkipásztori munkáját nagy lelkesedéssel Obbágy Miklós vette át. Hamarosan elkezdődött a kápolna bővítése, majd a paróchia renoválása, átalakítása és ikonosztáz készítése, amit Nagymegyeri Nagy Pál vállalt el. Közben az egyházközség lelkileg is megújult, erősödött. Beindult a folyamatos templomi, majd iskolai hitoktatás, ifjúsági és felnőtt katekézis.
1992. július 1-én püspök úr Kaulics László atyát az egyházközség harmadik paróchusává nevezi ki. Ez évben sor kerül a kápolna szentélyének átalakítására, új oltár építésére, de a szigetelés nélküli épületek állapota tovább romlik.
Az egyházközség alapításának 50. évfordulóján, 1993. október 3-án dr. Keresztes Szilárd püspök úr és Mons. Giovanni Chelli érsek megáldotta az új közösségi ház, paróchia és templom alapkövét.
Két év alatt külföldi és helyi önkormányzati segítséggel és a hívek adományából elkészült a közösségi ház, melynek ünnepélyes megáldásán részt vett dr. Soondal úr, a Holland Királyság nagykövete is.
Az új templom 2000-ben készült el. Tervezője Bodonyi Csaba DLA, Széchenyi– és Ybl– díjas építész, címzetes egyetemi tanár.
A templom freskóit Grigore Popescu festette. A világhírű bukaresti festő munkái Románián kívül fellehetők még Ausztria, Bulgária, Ciprus, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Makedónia, Svájc, Szlovénia, továbbá Athosz, Tesszaloniki, Regensburg, Nürnberg templomaiban. Az ő alkotása az a Szent András ikon, amelyet II. János Pál pápa bukaresti látogatásakor kapott ajándékba Theoktiszt pátriákától.
A templom belső felületének 1/3 részén (kb. 300 m2) készültek el a freskók. A szentélyben az Isten megtestesüléséhez, az Ige emberré válásához kapcsolódó ikonok láthatók. Kiemelkedő helyen szerepel az Istenszülő Szűz Mária a gyermek Jézussal, alatta az ószövetségi igazak: Noé, Izsák, Jákob, Júda, Boáz, Obed, Jessze, Manassze. Itt található Damaszkuszi Szent János és Énekszerző Szent József, akik a legszebb himnuszokat írták a megtestesülésről. Az ablakmélyedésben ószövetségi személyek – Ábrahám, Melkizedek, Mózes és Áron – képei kaptak helyet.
A boltozaton Krisztus mennybemenetele és a pünkösd látható. A mellette futó köríven a Messiásról jövendölő ószövetségi próféták: Zakariás, Habakuk, Ezekiel, Jeremiás, Izajás, Dániel, Salamon, Gedeon, valamint a szent istenősök, Joákim és Anna látszanak.
Középen helyezkedik el az utolsó vacsora szokatlan ábrázolása, melyen Krisztus áldoztatja az apostolokat. Itt találjuk még a megtestesüléshez kapcsolódó ószövetségi előképeket: Mózes az égő csipkebokor előtt és a három babiloni ifjú a tüzes kemencében.
Az alsó sorban trónon ülő Krisztus mint örök főpap jelenik meg, körülvéve a nagy egyházatyákkal és más szentekkel: Aranyszájú Szent János, Alexandriai Szent Athanáz és Cirill, Antiochiai Szent Ignác, Szent Kelemen pápa, Teológus (Nazianzi) Szent Gergely, Szíriai Szent Efrém, Dallamszerző Szent Romanosz, Szent Lőrinc fődiákonus, Nagy Szent Bazil, Krétai Szent András, Dialógus Szent Gergely pápa, Szent Szilveszter pápa, Palamasz Szent Gergely, Szent Jakab, az Úr testvére, Szent Hieroteosz, a magyarok első püspöke, Csodatevő Szent (magyar) Mózes.
A szentély előtt boltíven az ószövetség nagy prófétái, az ajtók boltívén pedig az Apostolok Cselekedeteiből ismert hét diakónus látható.
Bolyki Rózsafüzér királynéja-templom
Szent Kereszt felmagasztalása-templomA templom 18. század végén épült, 1997-ben jelentősen átépítették, a templomhajót megnagyobbították, új harangtornyot építettek.
Sajóvárkonyi Szent Miklós templomA templom 1750-ben épült, későbarokk stílusban, helyén már a 15. században is templom állt. A templomban figyelemre méltó a stilizált ornamentikus elemeket felvonultató díszítés. Kiemelkedő értéke a copfstílus jegyeit hordozó, késő barokk faoltár és a Szent Miklóst ábrázoló főoltárkép. Hazánk területén egyedülálló az a feszület, amelyet életnagyságot meghaladó korpusszal egy felvidéki fafaragó művész készített.
A templom kertjében 1830-ban készült Nepomuki Szent János-szobor áll.
