Miskolc-Görömbölyi Görög Katolikus Istenszülő Oltalma templom
A templom 1868-ban épült.
Perecesi Jézus Szíve-templom 
Miskolc-Tapolcai Jézus Szíve Sziklakápolna
A kápolna felszentelésére 1937-ben került sor. A háború borzalmai a Szikla kápolnát is elérték. A lepusztult, elhagyatott kápolna felújítása az 1970-es évek elején kezdődött el, ülőalkalmatosságok, szobrok beszerzése, a bejárat üveg fallal való lezárása. Nagyobb felújítás 1985-ben történt világítás bevezetésével, a padlózat szintjének süllyesztése és kőlappal való burkolása, a szentély szintjének emelése, szemben miséző oltár, és olvasóállvány készíttetésével.
Miskolc-Tapolcai Mária Szeplőtelen Szíve kápolna
Hámori Szent Flórián és Magyarok Nagyasszonya templom
1771-től 1786-ig 339-re emelkedett a massa és hámorok munkásainak lélekszáma. Ezek jobbára szlovák és német anyanyelvűek voltak. A diósgyőri plébános, akihez filiaként voltak beosztva, lelkigondozásukat a nagy távolság miatt nem bírta kielégítően ellátni. Kérésükre a bányakamara mint kegyúr felépített Hámorban egy kis kápolnát fából (1786-1793), ebben sietve elhelyezték a kis harangot, mellyel a bányászok a munkaidő kezdetét is jelezni szokták. Grünwald Lőrinc nevű miskolci minorita volt az első lelkészük. A helyi lelkészséget 1794-ben állították föl, miután kiváltak a diósgyőri plébánia szervezetéből. Hámort 1801-ben plébánia rangjára emelték. Filiája lett Ómassa, majd a később létesült Újmassa nevű település. A paplakot 1798-ban építette fel a selmeci bányakamara. 1809-től Poffók Dávid a plébános. A templom előtt álló Nepomuki Szent János szobrot 1806-ban emeltette Siegl József gyári számvevő és neje, Fazola Borbála, a gyáralapító leánya.
A Szent Flóriánról nevezett régi fatemplom a falu közepén a Szinva partján, a gyári kancellária közelében feküdt. Anyaga a nedvességtől elkorhadt, építménye életveszélyessé vált. 1814-ben legnagyobb részét lebontották, csak a szilárdabb felépítésű sekrestyét tartották meg, itt helyezték el ideiglenesen az oltárt és néhány széket. A haranglábat a lebontott templom gerendáiból állították fel.
Egy új, nagyobb kőtemplom építését Fischer érsek kezdeményezésére 1809-ben határozta el a gyári főhatóság, alapkövét 1810 tavaszán elhelyezték, év végéig a falakat is felhúzták, de ekkor a bányakamara pénzügyi nehézségekre hivatkozva félbeszakíttatta az építkezést. 1818-ig még a régi, ezután pedig a félig kész új templom sekrestyéje lett az istentisztelet színhelye, a hívek túlnyomó része a szabad ég alatt hallgatta a misét. 1832-ig húzódott az új templom építése és belső felszerelése, ekkor végre megáldhatták. 1839-ben új paplakot és iskolát építettek Hámorban. A templomot 1930-ban renoválták, ennek titulusa: Magyarok Nagyasszonya.
A templom mellett álló Szent István szobrot Ságodi Ferenc gyűjtéséből és buzgalmából, Gruss István akkori plébános tervei szerint készítette Borsodi Dezső szobrász, Szent István 900 éves évfordulójára 1938-ban.
Szent Kereszt Görögkatolikus Kollégiumi kápolna
A kápolna 2012. február 19-én lett felszentelve.
Ómassai Szent Lajos király kápolna
A kápolna 1983-86 között épült.
Bükkszentlászlói Szent László kápolna
Görömbölyi Szentháromság templom
A templom 1785-ben templom épült, klasszicista stílusban.
Miskolc-Tapolcai Mária Szeplőtelen Szíve kápolna Hámori Szent Flórián és Magyarok Nagyasszonya templom 1771-től 1786-ig 339-re emelkedett a massa és hámorok munkásainak lélekszáma. Ezek jobbára szlovák és német anyanyelvűek voltak. A diósgyőri plébános, akihez filiaként voltak beosztva, lelkigondozásukat a nagy távolság miatt nem bírta kielégítően ellátni. Kérésükre a bányakamara mint kegyúr felépített Hámorban egy kis kápolnát fából (1786-1793), ebben sietve elhelyezték a kis harangot, mellyel a bányászok a munkaidő kezdetét is jelezni szokták. Grünwald Lőrinc nevű miskolci minorita volt az első lelkészük. A helyi lelkészséget 1794-ben állították föl, miután kiváltak a diósgyőri plébánia szervezetéből. Hámort 1801-ben plébánia rangjára emelték. Filiája lett Ómassa, majd a később létesült Újmassa nevű település. A paplakot 1798-ban építette fel a selmeci bányakamara. 1809-től Poffók Dávid a plébános. A templom előtt álló Nepomuki Szent János szobrot 1806-ban emeltette Siegl József gyári számvevő és neje, Fazola Borbála, a gyáralapító leánya.
A Szent Flóriánról nevezett régi fatemplom a falu közepén a Szinva partján, a gyári kancellária közelében feküdt. Anyaga a nedvességtől elkorhadt, építménye életveszélyessé vált. 1814-ben legnagyobb részét lebontották, csak a szilárdabb felépítésű sekrestyét tartották meg, itt helyezték el ideiglenesen az oltárt és néhány széket. A haranglábat a lebontott templom gerendáiból állították fel.
Egy új, nagyobb kőtemplom építését Fischer érsek kezdeményezésére 1809-ben határozta el a gyári főhatóság, alapkövét 1810 tavaszán elhelyezték, év végéig a falakat is felhúzták, de ekkor a bányakamara pénzügyi nehézségekre hivatkozva félbeszakíttatta az építkezést. 1818-ig még a régi, ezután pedig a félig kész új templom sekrestyéje lett az istentisztelet színhelye, a hívek túlnyomó része a szabad ég alatt hallgatta a misét. 1832-ig húzódott az új templom építése és belső felszerelése, ekkor végre megáldhatták. 1839-ben új paplakot és iskolát építettek Hámorban. A templomot 1930-ban renoválták, ennek titulusa: Magyarok Nagyasszonya.
A templom mellett álló Szent István szobrot Ságodi Ferenc gyűjtéséből és buzgalmából, Gruss István akkori plébános tervei szerint készítette Borsodi Dezső szobrász, Szent István 900 éves évfordulójára 1938-ban.
Szent Kereszt Görögkatolikus Kollégiumi kápolna
A kápolna 2012. február 19-én lett felszentelve.
Ómassai Szent Lajos király kápolnaA kápolna 1983-86 között épült.
Bükkszentlászlói Szent László kápolna Görömbölyi Szentháromság templomA templom 1785-ben templom épült, klasszicista stílusban.
